Szédülékenység

Szédülékenység

William Webb: Szédülékenység

A Star magazinban a következő apróhirdetés látott napvilágot: „Harmincesztendős nő, romantikus és szégyenlős, rokonság nélkül, de vagyonnal rendelkező, szeretne levelezni egy jól nevelt úriemberrel. Jelige: HÁZASSÁG. A levelet címezze... stb.”

Ivan Campbell, a londoni magánnyomozó elolvasta az apróhirdetést, majd azt mondta segédjének:

— Ez a nő az ördögöt kísérti.

A magánnyomozó másnap a Tirolba utazó utasok között szorongott az autóbuszban. Megfogadta az orvos tanácsát. Campbell szeme megakadt egy feltűnően magas férfin: mellette egy fiatal nő foglalt helyet.

Az első motelnál valamennyien elhagyták az autóbuszt. Csak a magas férfi felesége és a magánnyomozó maradtak a kocsiban. Campbell átadta a nőnek a névjegyét.

— Ivan Campbell... magánnyomozó.

— Brenda Davis... sajnálom, de nincs szükségem a szolgálatára.

Mr. Campbell... tudja, hogy miért utazunk mi Tirolba? A férjem meg akar szabadulni tőlem. Eddig két alkalommal akart eltenni láb alól. Először a metróban próbálkozott. Másodszor altatótablettákat kevert az italomba. Azt kérdi, miért? A pénzem miatt. Az esküvőnk előtt 100 000 fontot örököltem.

— Maga Mr. Davis első felesége?

— Dehogy. Frank özvegy volt, amikor megismertem. Első felesége közúti baleset áldozata lett. Vagyonát Frank örökölte.

— Miért nem fordul a rendőrséghez?

— Frank azt mondaná, hogy megint elszédültem. Mindenki tudja, hogy szédülékeny vagyok. Meg aztán... össze is cserélhettem a tablettákat. Frank ravasz. Hirdetést adtam fel az újságban. És megismerkedtünk. Háromheti gondolkodás után igent mondtam.

— A férje tudott az örökségről?

— Hogyne. Az esküvőnk előtt mindent elárultam neki. Ezután mindketten aláírtuk a végrent. Ha egyikünk meghal, a pénzt automatikusan a másik kapja...

A következő pillanatban Mr. Davis felkapaszkodott az autóbuszra.

Egy csinos nő követte.

— Brenda, engedd meg, hogy bemutassam Shana Taylort. Egyedül utazik, és gondoltam, szívesen összebarátkozol vele.

*

— Beleszeretett abba a dögbe, mindenki látja — panaszkodott Brenda néhány nap múlva a magánnyomozónak.

Szombaton megérkeztek egy osztrák faluba, és az éjszakát egy kastélyban töltötték. Másnap reggel az útvezető, Mr. Golan közölte a turistákkal, hogy aznapra érdekes műsort állított össze. Ha valaki friss levegőre vágyik, akkor a felvonóval felszállíthatja magát a hegycsúcsra, az erdészlakig. Frank és Shane természetesen a kirándulás mellett döntöttek, de végül Brenda is velük tartott.

A magánnyomozó a bárban telepedett le. Frank a közeli faluba indult — tehát meggondolta magát —, de megígérte, hogy hamarosan visszatér.

Shana magas sarkú szandálban és kötött mellényben sétált a napfényben. Brenda rózsaszínű kabátkában lépkedett mellette.

— Szép a kabátod — állapította meg Shane. — Megegyezik a sál színével.

— A férjemtől kaptam... a születésnapomra.

Campbell ezalatt elszundított az asztal mellett. Csak akkor ébredt fel, amikor a pincér megérintette a vállát.

— Mr. Campbell! Gyorsan!

A pincér az ablak felé mutatott. A köd beborított mindent.

— A hölgyek visszatértek? — kérdezte a magánnyomozó.

— Nem, uram. Attól tartok, hogy...

— Ha van egy kis eszük, akkor a csúcson maradnak, amíg feloszlik a köd. Látta Mr. Davist?

Frank Davis ekkor lépett be a szalonba.

— Látta a nejét, Mr. Davis?

— Mintegy húsz perccel ezelőtt... a szakadék szélén.

— Ne beszéljen zöldeket!

— Mégis a szakadék szélén láttam. A köd egy pillanatra szertefoszlott, és...

— Látta miss Shane-t is?

— Nem... Ha tudom, hogy leszáll a köd, akkor nem megyek le a faluba.

— Biztos abban, hogy a feleségét látta?

— Felismertem Brenda rózsaszínű kabátját és a sálját. Nagy nehezen mégis felkapaszkodtam, de nem találtam senkit a csúcson... és hallottam, hogy valaki sikoltott a ködben.

Ekkor toppant be a szalonba Brenda.

— Hol hagytad Shane-t? — kérdezte Davis izgatottan.

— Hát nincs itt? Amikor leszállt a köd, azt mondtam neki, hogy nem maradok tovább. Mire Shane azt válaszolta, hogy menjek haza. Arra gondoltam, hogy meg akar várni téged.

— Mikor történt mindez? — tette fel a kérdést Davis.

— Körülbelül fél órával ezelőtt. Én meghúzódtam egy erdészlakban.

— Csak nem adta neki kölcsön a kabátját és a sálját? — kérdezte a magánnyomozó.

— Dehogynem. Hideg volt... és maradni akart.

— Mindent értek. Mr. Davis nem a feleségét látta a szakadék szélén, hanem miss Shane-t.

— Miért gondolod, hogy én állok a szakadék szélén? — kérdezte Brenda. — Én félek... a sziklák olyan élesek, mint a borotva.

Másnap Campbell, Davis és Golan terepszemlét tartott a hegycsúcson, és a szakadékban megtalálták miss Shane holttestét.

— Bonyolult ügy — mondta később Campbell Brendának. — Az is lehet, hogy Shane a mélybe vetette magát...

— Leugrott? — csattant fel Brenda. — Miért ugrott volna le? Szerette az életet. Frank lökte a szakadékba, Frank ölte meg. A sikolyt is hallotta, nem azt mondta?

— Nincs bizonyítékom, asszonyom, de most nyugodtan aludhat, az élete nem forog veszélyben. Ha hazatér, akkor semmisítse meg azt az átkozott végrent.

Néhány órával később Campbell felkereste Golant, akitől megtudta, hogy Davisék Zürüchbe utaztak. Huszonnégy óra elmúltával Campbell Svájcba érkezett, de a madarak már elrepültek. A portástól megtudta, hogy Franciaországba utaztak. Három nap múlva megtalálta őket. A tengerparti faluban mindenki a tragédiáról beszélt.

Az egyik szemtanú beszámolt az eseményről.

— Csak annyit láttam, hogy mindketten beszállnak a csónakba. Pillanatok alatt zajlott le minden. A férj egyszerre csak elengedte az evezőket, és mindketten a vízbe pottyantak... és a férj belefulladt a mély vízbe.

Campbell a szállodába rohant.

— Asszonyom, megtalálták a férje holttestét?

— Napokig eltarthat, amíg...

— Megtalálják holnap vagy sohanapján. Mindenesetre a nyomok eltűntek. Annak a méregnek a nyom is, amelyet a férje kávéjába vagy az italába öntött.

— Maga részeg.

— Ön azon a végezetes napon a szakadék szélén állt, nem igaz?

— Tíz méternyire álltam Shane-től.

— Mégis tudta, hogy a mélyben a sziklák olyan élesek, mint a borotva.

Miért vette szemügyre a sziklákat? Maga lökte a mélybe Shane-t, így van?

— Mi történt magával, ember?

— A tudtomra adta, hogy a férje meg akarja szerezni a skalpját. A férje abban a pillanatban tette fejét a bárd alá, amikor megírták a végrent. Hadd kérdezzem meg: milyen hosszú azoknak a férfiaknak a listája, akiket eltett láb alól? Vésse az agyába, asszonyom! Ha felfedezem az újságban a szöveget, amelyben egy romantikus és szégyenlős nő levelezésbe szeretne lépni egy jól nevelt úriemberrel, akkor meglátogatom magát... fegyverrel a kezemben. Megállítom magát. Érti?

Egy esztendő elmúltával Campbell az újságban lapozgatott, és a szeme megakadt egy rendőrségi híren.

„Mrs. Brenda Edmundson, aki egy hónappal ezelőtt ment férjhez, tegnap éjjel kizuhant londoni lakásának tizenhatodik emeletéről és szörnyethalt. A rendőrség megállapította, hogy szerencsétlenség történt”.

A magánnyomozó a segédjéhez fordult.

— Ez az epilógus... Mit tudunk mi erről az Edmundsonról?


November 8-ától mindennap este 7.00-kor bűnügyi novella.
Csak a Hét Nap online-kiadásában. 77 napon át. Jó szórakozást!

Ha elmulasztotta, olvassa el az eddigieket is:

1. Ed Diamont: Mindenét elvette
2. Mel Chase: Megásta a sírját
3. William Webb: A szerelem vak
4. David Cruise: Maga az ördög
5. Chris Pollack: Számított a támogatására
6. Elmer Morrion: Dolores
7. Gedeon Donella: Nincs okosabb dolga
8. Earl Gardner: Viselkedjen természetesen!
9. Olcsó koporsó — nagy boldogság!
10. Edward Mortimer: Ne aggódj, szívem!
11. Glenn Campbell: Madridot látni, és...
12. Lars Gamble: Gyermekfilmet nézett
13. Chris Norman: Gratulálok, uram!
14. Sohasem dohányoztam
15. Vincent Donaldson: Marisa megcsalt
16. Greg Lassiter: Nem tart sokáig
17. George Mulholland: Humphrey Bogart szellemében
18. Lester Young: Légy óvatos!
19. Wesley Snipes: Színészi adottságokkal

Címkék: hetnapkrimi
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadpolc rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Szédülékenység
Szabadpolc
  • Elmer Carpenter
  • 2015.01.23.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Szédülékenység
Szabadpolc
  • Ernest Wallace
  • 2015.01.22.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Facebook

Támogatóink