Az év eleje általában az összegzések ideje. Múlt heti számunkban a téli olimpiára tekintettünk vissza, ezen a héten pedig a labdarúgó-világbajnokság legfontosabb mozzanatait elevenítjük fel.
A német válogatott győzelmével ért véget a XX. labdarúgó-világbajnokság, miután a Nationalelf a döntőben Mario Götze 113. percben szerzett góljával 1 : 0 arányú győzelmet aratott Argentína felett. A németek 1954, 1974 és 1990 után negyedszer nyertek világbajnokságot, s ezzel a német az első olyan európai válogatott, amely vb-címet ünnepelhetett Dél-Amerikában.
A csoportküzdelmek során több nagyágyú is búcsút intett a vb-nek. A legnagyobb szenzáció a világbajnoki címvédő spanyol válogatott kiesése volt — a csapat Hollandiától katasztrofális, 1 : 5 arányú vereséget szenvedett, Chile válogatottjával szemben is alulmaradt (0 : 2), csupán Ausztráliát fektette két vállra (3 : 0) egy tét nélküli összecsapáson. A csoportküzdelmek végén a tizenhárom európai válogatott közül mindössze hat került a legjobb tizenhat közé. Spanyolországon kívül kiesett Horvátország, Olaszország, Anglia, Bosznia-Hercegovina, Portugália és Oroszország, viszont a belgák, a németek, a svájciak, a franciák, a görögök és a hollandok bejutottak a nyolcaddöntőbe. Az emelt fővel búcsúzó csapatok közül feltétlenül ki kell emelni a bosnyákokét, melyet a Nigéria elleni mérkőzésen az új-zélandi bíró ejtett ki. A már említett spanyolokon kívül az olaszoktól is továbbjutást vártak a szakemberek. Portugália egy sérüléssel bajlódó Ronaldóval nem nyújthatott többet, az angolok szereplésével kapcsolatban az utóbbi években már semmin sem szabad meglepődni, az oroszok meglehetősen színtelen játékot mutattak, a horvátok pedig kénytelenek voltak meghajolni a kiválóan játszó Mexikó előtt. A továbbjutók közül a belgák, még ha a vártnál gyengébb játékkal is, de hozták a kötelezőt, a hollandok szintén százszázalékosak maradtak, a németek a magas színvonalon lejátszott első mérkőzés után a folytatásban csak annyit adtak ki magukból, amennyi a továbblépéshez feltétlenül szükséges volt, a franciák és a svájciak a papírformának megfelelően maguk mögé utasították Ecuadort és Hondurast, a görögök pedig ezúttal is a tű fokán át kerültek a legjobb tizenhat közé. A dél- és a közép-amerikai együttesek közül csak a már említett Honduras, valamint Ecuador nem tudta magát kvalifikálni a nyolcaddöntőbe, a többiek viszont igen. Az afrikai együttesek közül ketten kerültek tovább, és míg Nigéria továbbjutása annyira nem számít meglepetésnek, Algériáé annál inkább, hiszen a sivatagi rókák történetük során először élték túl a vb csoportkörét. Kamerunnak nem volt esélye a brazil, horvát, mexikói csoportban, Elefántcsontpart csakis saját magának köszönheti, hogy búcsúzni kényszerült, Ghána pedig sokkal többre hivatott annál, mint amit ezen a vb-n elért. Az ázsiai együttesek és Ausztrália nem képviselt jelentősebb játékerőt, a négy válogatott mindössze három döntetlent ért el ezen a világbajnokságon.
Az első nyolcaddöntőben Brazília és Chile döntetlent játszott egymással, de a büntetők biztosabb értékesítésével végül a házigazdák kerültek a legjobb nyolcba. Chilét nem sok választotta el mindettől, hiszen ha a hosszabbítás utolsó percében Pinilla lövése nem a felső kapufát találja el, hanem néhány centiméterrel lejjebb megy, akkor megtörtént volna a vb legnagyobb meglepetése. Kolumbia Rodríguez két góljával győzte le a Suárez eltiltása miatt leginkább fogatlan oroszlánra emlékeztető Uruguayt, Hollandia pedig hihetetlen végjátékban múlta felül a vb egyik kellemes színfoltját, a mexikói válogatottat. Az oranje 88 percig vesztésre állt, akkor azonban előbb Robben lőtt egy bombagólt, majd a hosszabbítás negyedik percében a csereként beállt Huntelaar büntetőből talált a vb egyik nagy felfedezettjének, Ochoának a hálójába. A Görögország—Costa Rica-meccsen a 2004. évi Európa-bajnok a 66. perctől emberelőnyben játszott, és a 91. percben kiegyenlítette az egygólos Costa Rica-i vezetést. A hosszabbításban a közép-amerikai válogatott sikeresen ellenállt a görög rohamoknak, majd a büntetők során az egyik legtapasztaltabb görög, Gekasz hibázott, és ezzel Costa Rica a története legnagyobb sikerét érte el. A nyolcba bejutott még a Nigériát a hajrában búcsúztató Franciaország, az Algériát csak a hosszabbításban legyőző Németország, a jól védekező Svájc felett a hosszabbításban diadalmaskodó Argentína és a vb legjobb meccsén az Egyesült Államokat hazaküldő Belgium. Érdekes, hogy a nyolcaddöntőkből a nyolc csoportelső került a negyeddöntőbe — ez korábban még nem fordult elő.
Az első negyeddöntőben klasszikus európai derbi, a német—francia meccs ígért csemegét. A pályán látottak azonban messze elmaradtak a várakozástól, a párharc látványos játék helyett taktikai csatát hozott. A franciák először kerültek hátrányba a vb alatt, és nem volt olyan játékos a soraikban, aki lendületet tudott volna adni a csapatnak, aki egy váratlan megoldással meglepte volna a taktikusan focizó németeket. Nem túlzás azt állítani, hogy a brazilokon kívül nem sokan szurkoltak a cariocáknak a Kolumbia elleni negyeddöntőben. James Rodríguezék a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtották mind a csoportmeccsek, mind a nyolcaddöntő folyamán. A rengeteg szabálytalanságot hozó mérkőzésen a házigazdák helyenként fociztak is, a kolumbiaiak viszont nem tudták megismételni a korábbi mérkőzéseken mutatott játékukat. A nyolc közé jutásért a belgák a vb legjobb mérkőzését vívták, így joggal lehetett arra számítani, ha nem ismétlik is meg az Egyesült Államok elleni játékukat, de mindenképpen megközelítik korábbi teljesítményüket. A német meccshez hasonlóan itt is egy korai gól döntötte el a továbbjutást az 1986. évi világbajnok Argentína javára. A legsimábbnak a Hollandia—Costa Rica-negyeddöntő tűnt, attól függetlenül, hogy a közép-amerikai meglepetéscsapat már nem egy nagyágyú orra alá tört borsot. Ennek megfelelően a hollandok óvatosan kezdtek, keresték a rést a Costa Rica-i védelmen, de a három kapufa ellenére a hálóba vezető utat sehogy sem találták meg. Louis Van Gaal holland szövetségi kapitány a 118. percben hozott egy váratlan döntést, mely bejött neki: a tizenegyesekre készülve lecserélte első számú kapusát, Cillessent, és helyére Krult hozta be. A kapitány tudta, mit csinál, a Newcastle kapusa ugyanis mindegyik Costa Rica-i büntető esetében a jó irányba mozdult, Ruiz és Umana lövését hárítani is tudta, így Hollandiát bejuttatta a legjobb négy közé.
Az elődöntőkben a német válogatott valósággal kiütötte a házigazda Brazíliát (7 : 1), Argentína pedig a büntetők biztosabb értékesítésével jutott tovább a Hollandia ellen játszott mérkőzésen. A bronzmeccsen Hollandia 3 : 0 arányban legyőzte Brazíliát, mely csapat teljesítményén még érezhető volt a németek elleni hatalmas zakó hatása. A döntő bizonyos szakaszaiban a Di María nélkül pályára lépő argentinok jobban játszottak, több helyzetet dolgoztak ki, de nem tudtak túljárni Neuer és a német védelem eszén. A kulcsmomentum Joachim Löw húzása volt, aki a 88. percben csatasorba küldte az első mérkőzésen kiváló teljesítményt nyújtó, ám azóta gyengélkedő Götzét. Super Mario nem jött zavarba a lehetőségtől, meghálálta a bizalmat, és a szintén csereként beállt Schürrle átadásából megszerezte a mindent eldöntő találatot.
A torna legjobb játékosa címet — s ezzel a világbajnokság Aranylabdáját — Lionel Messi kapta, a legjobb kapusnak járó díjat, az Aranykesztyűt Manuel Neuer vehette át, a legjobb fiatal játékosnak pedig a francia Paul Pogbát választották. A gólkirály a hat góllal záró kolumbiai James Rodríguez lett.
A következő világbajnokságra 2018-ban kerül sor Oroszországban.
(Vége)