Sötét felhők Európa felett

Sötét felhők Európa felett

Európa egyelőre képtelen megbirkózni a menekültkérdéssel. Miközben hetente több tízezer újabb bevándorló jelenik meg az Európai Unió tagországaiban, addig Brüsszelben továbbra sem születnek kézzelfogható és határozott döntések.

Elkészült a kerítés első szakasza

Európa egyelőre képtelen megbirkózni a menekültkérdéssel. Miközben hetente több tízezer újabb bevándorló jelenik meg az Európai Unió tagországaiban, addig Brüsszelben továbbra sem születnek kézzelfogható és határozott döntések. A jól megszokott mellébeszélés és az emberi jogok képmutató védelme mellett egyre több ország kormánya kényszerül arra, hogy sajátos túlélő-forgatókönyvet készítsen a közeljövőre.

Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek hosszú ideje hangoztatják, hogy nem tudnak az örökkévalóságig várni Brüsszel döntéseire, és valójában ezért született meg a sokat vitatott kerítés ötlete is. Annak a szerb—magyar határt elválasztó kerítésnek, amelynek utolsó karóit a napokban állították fel, és így a műszaki határzár augusztus 31-étől hivatalosan is létezik. Persze felvetődik a kérdés: hogyan tovább? És vajon mennyiben akadályozza meg a lezárt szakasz az illegális határátlépést? Természetesen ez a viszonylag alacsony drótakadály egyelőre nem okoz különösebb gondot a menekültek számára. Főként azért nem, mert alul nincs rögzítve, így botokkal egyszerűen fölemelhető, vagy ha az illegális határátlépők kihúzzák az alsó, pengés drótot, a dróttekercsek között át tudnak bújni. De létezik egy másik módszer is, hogy vastagabb zsákkal, ruhával takarják le a kerítést, és úgy másznak át rajta.

Azt azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a felépült drótakadály csupán a határzár első szakasza. Ám ha ezt kiegészíti a háromméteresre tervezett második szakasz, akkor szinte biztosra vehető, hogy jelentős mértékben csökken az illegális határátlépés. A hamarosan munkába álló határvadász századok szintén visszatartó erők lesznek majd.

Melyek lesznek a frontállamok?

A teljes határzár hatékonyságát az elkövetkező hónapok, évek fogják meghatározni. Azok az államok azonban, amelyeket közvetlenül és nagymértékben sújt a menekültkérdés, azt szeretnék, ha az Európai Unió frontállamokká nyilvánítaná őket. Abban az esetben, ha ez megtörténik, bizonyos országok jelentős pluszforrásra számíthatnak, melyet kizárólag a menekültügy kezelésére használhatnának fel. „Magyarország könnyedén frontállammá válhat a közeljövőben” — hangoztatta Natasha Bertaud, az Európai Bizottság szóvivője, és hozzátette, hogy Magyarország 2014 és 2020 között előreláthatólag több mint 85 millió eurót kaphat az illegális bevándorlás visszaszorítására. A frontországok a pénzügyi segélyen kívül úgynevezett hot spotokat is kaphatnak. Ezekben a létesítményekben a tervek szerint uniós szakemberek fognak dolgozni, feladatuk pedig annak a gyors megállapítása lesz, hogy az érkezők közül ki jogosult a menekültstátusra, és ki nem. A hot spotokat elsősorban Olaszországban és Görögországban létesítik, noha az előbbiben ez a rendszer valójában már működik.

További kérdés, hogy mi lesz a sorsuk azoknak az országoknak, amelyek nem uniós tagállamok — közülük is elsősorban Szerbia és Macedónia van nehéz helyzetben. A nyugat-balkáni migrációs helyzetről azonban csak ezután fognak tárgyalni. Egyelőre annyi történt, hogy az ENSZ egy gyermekbarát zónát létesített a görög—macedón határ közelében a kiskorú háborús menekültek megsegítésére.

A neheze még csak most következik

Az előttünk álló időszakban Macedóniába naponta három-, havonta akár kilencvenezer ember érkezhet a polgárháború sújtotta Szíriából és a környező országokból. A második menekülthullám tehát még nagyobb kihívásnak látszik, miközben Európa — a többi közt a határozott döntések elmaradása miatt — szinte teljes mértékben ki van szolgáltatva.

Amíg a világ más térségeinek célállomásai törvénnyel szabályozzák a bevándorlást, addig Európa a tűzzel játszik. Az Egyesült Államok kétezer kilométeres, szigorúan ellenőrzött fallal védi déli határát, Ausztrália haditengerészeti erőkkel szabályozza a menekültáradatot, és a gazdag arab országok sem látják szívesen a közel-keleti bevándorlókat. Európa eközben gazdasági és szociális értelemben is egyre gyengül, a folyamatos instabilitás pedig hosszú évekre meghatározóvá válhat, és az egységesülésnek is útját állhatja.

A kialakult helyzetben minden tagország a maga módján próbálja menteni a bőrét, a folyamatos széthúzás, mellébeszélés és egyet nem értés azonban egyre inkább sebezhető övezetté változtatja az öreg kontinenst. Nem kell különösebben ecsetelni, hogy a terroristaszervezetek éppen erre várnak...

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Sötét felhők Európa felett
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Sötét felhők Európa felett
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink