Se nem magyar, se nem szerb - zentai ügy

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Se nem magyar, se nem szerb - zentai ügy

Stevan Sremac mellszobra Szabó Attila fotójaA zentai községi képviselő-testület legutóbbi ülésén szavazattöbbséggel elfogadta annak az új alapítványnak a létrehozását, amely a város legismertebb szerb írójának, akadémikusának, Stevan Sremacnak a nevét viseli (Zavièajna Fondacija Stevan Srem...

Stevan Sremac mellszobra Szabó Attila fotója

A zentai községi képviselő-testület legutóbbi ülésén szavazattöbbséggel elfogadta annak az új alapítványnak a létrehozását, amely a város legismertebb szerb írójának, akadémikusának, Stevan Sremacnak a nevét viseli (Zavièajna Fondacija Stevan Sremac). Célja - a határozati javaslat alapján - a település szerb kulturális örökségének a megóvása és megújítása. Stevan Sremac 150 évvel ezelőtt született, a pravoszláv parókia és a gimnázium közelében levő szülőházán emléktábla található, a Tisza-parton pedig bronz mellszobra, Jovan Pešiæ belgrádi szobrász alkotása áll, amelyet 1928-ban lepleztek le.
Az alapítvánnyal kapcsolatban egyes tanácsnokok már az ülésen is kifogásokat emeltek, de a szóbeszéd azóta sem csillapodott. Ez késztette az önkormányzat elöljáróit arra, hogy sajtótájékoztatót hívjanak össze, amelyen Juhász Attila polgármester, Boris Zec alpolgármester, Slobodan Borðoški, az Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke és Barsi Márta, a képviselő-testület tanácsának tagja, a VMSZ helyi szervezetének elnöke mondta el véleményét.
- Már a 19. században is természetesnek számított Zentán, hogy az itt élő magyarságnak és szerbségnek megvoltak a művelődési intézményei. Később, a testvériség-egység időszakában összekeverték a dolgokat, de a 21. század elejére rájöttünk arra, hogy csak akkor tudunk igazodni egymáshoz és viszonyrendszereket kiépíteni, ha először mindenki megismeri a saját kultúráját. Ami egyébként jellemző a vajdasági multietnikus környezetre - fejtegette a nézetét Juhász Attila. - Zentán eddig a szerbség művelődési életével két amatőr társulat foglalkozott, intézményük nem volt, a vajdasági szinten is jelentős Thurzó Lajos Közművelődési Központ tevékenységének 95 százaléka a magyar lakosság igényeit elégítette ki. Akadnak most olyanok, akik megkérdezik, miért a szerb kultúrával foglalkozunk, amikor Vajdaságban a magyarság van kisebbségben. Ez igaz, de nem Zentán. Nekünk európai mércével kell szemlélnünk a kisebbségi kérdést, ha azt várjuk el, hogy a szórványmagyarságnak is legyen támogatottsága, oktatási intézményei, tudja ápolni az anyanyelvét és a kultúráját. Ahol többségben van a magyarság, mutasson példát és adja meg ugyanezt a velük élő kisebbségnek. Zentán a helyi szerbségnek kell a saját művelődési életét irányítani és befolyásolni az önkormányzat anyagi támogatásával. Erre szolgál majd a Stevan Sremac Szülőföld Alapítvány. Az utóbbi években valóban sokat tettünk a magyar oktatás és művelődés színvonalának emeléséért, az egyenjogú nyelvhasználatért, viszont a szerbségnek ezen a téren a lakossági részaránynál kevesebb jutott.
Slobodan Borðoški elöljáróban azt jelentette be, hogy az Alapítvány a napi politikától független intézmény lesz. Igaz, hogy tagjai kizárólag szerb nemzetiségűek, de nem erre törekedtek, a felkérések után így alakult.
- Végső ideje, hogy újjászervezzük az itt élő szerbség művelődési életét, hiszen a Szerb Olvasókör már a 19. század végén létezett, az elsők egyike volt a Vajdaságban. Ebben az évben ünnepeljük Stevan Sremac születésének 150. évfordulóját, amiről szeretnénk méltóképpen megemlékezni. Köszönettel tartozunk az előző és a jelenlegi önkormányzatnak egyaránt, mert meghallgatta és támogatta a kérésünket. A jelentős nap novemberben lesz, remélhetőleg addig sikerül emlékmúzeumot berendezni a szülőházban, a mellette levő épületben pedig, ahol jelenleg bútoráruház működik, az egyéb kulturális történések kapnának helyet. Zentán két szerb művelődési egyesület dolgozik, a Stevan Sremac nevét viselő már több mint ötven éve, a Miroslav Antiæ pedig jövőre lesz húszéves. Egyébként az utóbbi kamaratársulata kiválóan szerepel az amatőr színjátszók legmagasabb szintű szemléin. Az Alapítvány természetesen nem zárkózik el senki elől, nyitottak leszünk valamennyi polgár előtt és érdekel bennünket az együttműködés és a tapasztalatcsere is más egyesületekkel. Ebből nem kellene vitát szítani és politikai tőkét kovácsolniuk egyeseknek. Sajnálom, hogy már akadnak olyanok, akik elkezdték a választási kampányukat. Én hiszek abban, hogy ez a beruházás eredménnyel jár, fellendíti a szerbség művelődési életét, ami Zenta egészére jó hatással lehet - vélekedett az Alapítvány igazgató bizottságának elnöke.
Boris Zec alpolgármester úgy gondolja, Zentán, ahol a magyarok élnek többségben, a szerbség tekintetében kell alkalmazni a pozitív diszkriminációt, mert ez az előfeltétele annak, hogy a magyarok is hasonló támogatást várjanak az államtól. A rendezvényekről eddig sem volt kitiltva senki, ezért nem helyénvaló máris külön, kizárólag szerb ügyről beszélni. Barsi Márta szerint Zenta nem véletlenül vált a vajdasági magyarság egyik művelődési központjává. Ezt a tevékenységet az önkormányzat anyagilag jelentős mértékben támogatta, ami a jövőben sem lesz másként. A Stevan Sremac Szülőföld Alapítvány nem azért jött létre, hogy a Thurzó Lajos Közművelődési Központ esetleg hátrányos helyzetbe kerüljön. Ha vannak ilyen félelmek, azok alaptalansága minden bizonnyal hamarosan beigazolódik. Ez inkább egy szép és dicséretre méltó gesztus a szerbség felé.
Stevan Sremac Zentán született, vagyis ez se nem magyar, se nem szerb ügy, hanem egyszerűen zentai - fejezte be a sajtótájékoztatót a polgármester.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Se nem magyar, se nem szerb - zentai ügy
Zene
Se nem magyar, se nem szerb - zentai ügy
Nemzetpolitika
  • Hét Nap
  • 2018.11.05.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Facebook

Támogatóink