Rókák, tücskök, cipők, madarak, Árgyélus királyfi…

Rókák, tücskök, cipők, madarak, Árgyélus királyfi…

A Szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál régiónk egyik legjelentősebb rendezvénye, melyet az idén huszonhatodik alkalommal szerveztek meg.

A versenyprogramban tizennégy előadás szerepelt, s a világ minden tájáról érkeztek fellépők: Kínából, Dél-Koreából, Oroszországból, Lengyelországból, Olaszországból, Németországból, Belgiumból, Bulgáriából, Montenegróból és Magyarországról. A versenyprogram mellett számos kísérőrendezvény is színesítette a fesztivált, így a város apróbb lakosai nem unatkozhattak a héten.


A szerző felvételei

A fesztivál ünnepélyes megnyitóval és a Kis herceg életműdíj átadásával kezdődött szeptember 22-én, vasárnap este a gyermekszínházban, ahol Miroslava Babić, a városi tanács művelődési megbízottja köszöntötte a vendégeket és a közönséget. Az idei fesztivál két életműdíjasa Branka Veselinović színész és Ranko Risojević író, akik hozzájárultak a gyermekszínházi kultúra fejlesztéséhez. Ezt követte az újvidéki Ifjúsági Színház a Farkas nyomában című előadása.

És miért is jók a színházi fesztiválok? Több okot fel lehetne itt sorolni, de talán az egyik legfontosabb, hogy házhoz hozzák nekünk a művészetet. Sok előadást nem is láthatnánk, ha nem lennének fesztiválok, hiszen kinek van arra pénze és ideje, hogy Oroszországba vagy Dél-Koreába utazzon színházat nézni. Ilyenkor a világ egy picit a szomszédságunkba költözik, új színházi formákkal ismerkedhetünk több napon át. És természetesen nem kivétel ez alól a gyermekszínházi fesztivál sem, hiszen attól, hogy gyermekeknek szóló történeteket látunk, még bőven van mit nézni nekünk, felnőtteknek is. Egy gyönyörű látványvilágot, művészien megalkotott bábokat stb.

Minden napra jutott legalább két, néha három előadás, így néhány estét és délelőttöt én is ott töltöttem a gyermekek zsivajától, nevetésétől, óvónők és szülők pisszegésétől hangos színházak nézőterén, sikerült megnéznem néhány kiváló előadást.

Hogy ezek közül melyik tetszett legjobban? A belga La tête à l’envers társulat Cipők című darabja. Nem voltak nyelvi akadályok, hiszen szöveg nélkül játszott két szőke színésznő. Az egyikük természetesen esetlenke volt, egy úgynevezett naiva, a másikuk pedig a szorgalmas, a munkát felügyelő párja. A lányok kiválóan játszottak a helyzetkomikummal, néhol már szinte chaplini magasságokig emelve egyik-másik jelenetet (no jó, azért azt a szintet elérni nagyon kevesen tudják, de közel voltak). És miről is szólhat egy Cipők című előadás, mint sok lábbeliről, akik különféle karaktereket „cipősítettek” meg. Kislányt, egy piszkos kamaszt, egy elegáns dámát vagy éppen egy sármos férfit. A lányok dolga a cipők tisztítása, javítása volt a darab szerint, de természetesen mindegyikükhöz személyes viszony fűzte őket.

A Szerb Köztársaság Gyermekszínháza (JU Dječije pozorište Republike Srpske) egy erdei mesével érkezett, a Sün házikója című darabban a gonoszabb állatok (róka, farkas, medve) szeretnék kideríteni, miért olyan fontos a süninek a házikója. Lehet, hogy kincset rejteget benne. Fondorlatos módon próbálják onnan kiűzni, ám jön az őszi vadászidény, és a csapat gonoszabbik fele ezt sajnos nem éli túl, fejük, vagyis a bábok ott virítanak egy vadászház falán kitömve. Elég durva, nem? Persze egy gyermek másként értelmez, örül, hogy a rosszak megkapták kellő büntetésüket. Nagyon élethűek voltak a maszkok, különösen tetszettek a süni tüskéi, melyek fürdőszobaszőnyegből készültek. Az előadásban a színészek élőben muzsikálnak, ami csak fokozza az élményt.

A lengyel Lalka Színház Csodálatos zöld madár című előadásának bábjai művészi pontossággal voltak megfaragva, festve, és a színészek mesterien mozgatták őket. Ahhoz, hogy a darab minden szavát érteni lehessen, sajnos követni kellett volna a feliratot, mely viszont olyan magasan volt, hogy az ember vagy azt nézte, vagy az előadást. S a darab vizualitása azért vonzóbb volt, mint holmi fehér vetített betűk. Természetesen a történet így is követhető volt (remélhetőleg a gyerekek számára is).

S láttam még utcán bábozó bácsit, rappelő tücsköt és bevásárlókosarat toló hangyát is.

A fesztivál zárónapján átadták a díjakat. A következő előadásokat, művészeket jutalmazta a háromtagú zsűri (Ranko Risojević, a zsűri elnöke, Olga Zaets és Senka Petrović). A fődíjat a 24 nagymama című előadás érdemelte ki (Xi’an-i Művészeti Színház, Kína). A legjobb rendező Jakub Maksimov, aki a Farkas nyomában című előadást rendezte (Ifjúsági Színház, Újvidék). A legjobb díszletért Natalija Toporov vehette át az elismerést a Mese a halászról és a halacskáról (Bajka o ribaru i ribici) című darabban (Petruška Bábszínház, Oroszország). A legjobb eredeti zene díját Gžegož Turnau érdemelte ki, ő a Csodálatos zöld madár zenéjét szerezte (Lalka Színház, Lengyelország). A legszebben kidolgozott bábok díját a belgrádi Duško Radović Kisszínház képviseletében Boriš Čakširan vihette haza. Az előadásokban játszó színészek között öt egyenrangú színészi díjat adtak át: Saša Latinović (Ifjúsági Színház, Újvidék), Du Fang és Ou Jang Hong Juan (Xi’an-i Művészeti Színház, Kína), valamint Đurđa Vukašinović Babić (Szerb Köztársaság Gyermekszínháza, Banja Luka) a nyertesek, valamint a lengyel Lalka Színház teljes társulata. A zsűri különdíjat is odaítélt, ezt a belga La tete a l´evers színház Cipők című produkciója kapta meg (a kedvenceim).

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Jó Pajtás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Rókák, tücskök, cipők, madarak, Árgyélus királyfi…
Jó Pajtás
Rókák, tücskök, cipők, madarak, Árgyélus királyfi…
Jó Pajtás
  • Zséli Ágnes
  • 2019.09.30.
  • LXXIV. évfolyam 39. szám
Facebook

Támogatóink