Ritka vendég

Ritka vendég

Angela Merkel német kancellár asszony után újabb nagyhatalmi politikus látogatott Magyarországra. Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozását nagy várakozás előzte meg.

Két tűz között vagy középpontban?

Angela Merkel német kancellár asszony után újabb nagyhatalmi politikus látogatott Magyarországra. Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozását nagy várakozás előzte meg. Már hetekkel ezelőtt elkezdődtek a különféle találgatások. Mindenki igyekezett megmagyarázni, hogy vajon miért is látogat az orosz államfő és a fél orosz kormány Magyarországra. Az energiafüggőségből fakadó gondokat, azaz a gázszállítás vagy a gáztárolók ügyét általában a Gazprom vezetőjével szokták megtárgyalni az országok energetikával foglalkozó politikusai. Ezért is volt egy kissé furcsa, hogy most ezekről a nagyszabású energetikai kérdésekről a magyar kormányfő és Putyin államfő egyeztetett. Sokan mindezt gyanakvással fogadták, és továbbra is úgy gondolták vagy gondolják, hogy más állhat a rejtélyes magyar—orosz találkozó hátterében. Tény azonban, hogy sem Merkel kancellár asszony, sem Putyin államfő látogatása nem szorította sarokba Orbán Viktort és a magyar kormányt, illetve nem szűkítette be teljes mértékben a mozgásterét. A magyar kormányfő sokat profitálhat ezekből a tárgyalásokból, politikailag mindenképpen megerősödhet a pozíciója. Más kérdés, hogy Magyarország továbbra sem tölthet be jelentős szerepet a nagyhatalmi játszmákban. Ezek a találkozók mindezt nagyszerűen érzékeltették, hiszen mindkét nagyhatalmi politikus csak a saját elképzeléseit próbálta hangoztatni. Merkel a demokrácia sajátos nyugati felfogásáról beszélt, és illiberálisnak próbálta beállítani a magyar miniszterelnököt, Putyin pedig Magyarország orosz „felszabadítását” hangoztatta. Ezek a felvetések belpolitikai szempontból természetesen nem használnak hosszú távon a jelenlegi kormánynak. Egyrészt azért, mert nehéz mit kezdeni velük, másrészt azért, mert Magyarország nincs abban a helyzetben vagy súlycsoportban, hogy érdemben reagáljon rájuk. Egyszóval a magyar kormánynak le kell nyelnie ezt a keserű pirulát. Viszont az világviszonylatban is rendkívül jól hangozhat, hogy Oroszország kevés kétoldalú találkozóinak egyikét Magyarországgal folytatta le. Ezzel mindkét fél kölcsönösen jól járhat diplomácia szempontból. Magyarország világpolitikai szerepe pedig némileg mindenképpen felértékelődhet.

Magyarország energiapolitikai jövője

Ha az Orbán—Putyin-találkozó konkrét megállapodásait vesszük figyelembe, akkor kijelenthetjük, hogy a gázszállítási szerződés kapcsán valójában egy korábbi megegyezést jelentettek be. A Magyarország és Oroszország közötti hosszú távú gázszállítási szerződés azonban hamarosan lejár, úgyhogy a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia kérdését mindenképpen tisztázni kellett. Az energiapolitikától függetlenül a látogatásnak vélhetően nagypolitikai és nemzetközi dimenziója is volt, de erről természetesen nem esett szó a nyilvánosság előtt. Ennek megfelelően a különféle hírügynökségek, sajtóorgánumok, illetve a politikai pártok sajátos módon értelmezték a találkozót. A Nézőpont Intézet gyorselemzése szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek a Nyugat szövetségeseként is sikerült eredményes párbeszédet folytatnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar kormányfő ugyanis „nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként, hanem a reálpolitika elveit követi, anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a NATO vagy az EU értékeit és érdekeit”. Az ellenzéki sajtó, illetve a Magyar Szocialista Párt viszont úgy látta, hogy Orbán Viktor valójában nem Magyarország, hanem Oroszország érdekeit képviselte. Mesterházy Attila szocialista politikus felszólította a magyar kormányfőt, hogy a parlament külügyi bizottsága előtt haladéktalanul számoljon be a Putyin-látogatás során folytatott megbeszélések témájáról, illetve az esetleges eredményekről.

Röviden összefoglalva: az Orbán—Putyin-találkozó után minden ott folytatódik, ahol abbamaradt. Az orosz és a magyar közszolgálati média elsősorban a két ország közötti stratégiai partnerséget emeli ki, a Nyugat pedig továbbra is némi aggodalommal tekint a két politikus között kialakult különös barátságra.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ritka vendég
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Ritka vendég
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink