Revans az EU-nak, mely hanyatlásnak indult?!

Revans az EU-nak, mely hanyatlásnak indult?!

Blokkoló kisebbséggel a liberálisok ellen

Az Európa és mi sorozat újabb előadásokkal folytatódott. A VM4Köz.Klubban november 15-én dr. Mráz Ágoston Sámuel egyetemi adjunktus, a Nézőpont Csoport Zrt. vezérigazgatója tartott előadást Az Európai Unió vezetése 2019 májusáig és utána címmel. Szombaton dr. Bábel Balázs főpásztor, kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita Hazaszeretet a mai Európában címmel értekezett.

Mindannyian érezzük, hogy Európa jövője a tétje az európai parlamenti választásoknak. 2019. május 26-án a magyar törvények szerint minden magyar állampolgár szavazhat, lakhelytől függetlenül. A legutóbbi magyarországi választásokon április 8-án 36 000 vajdasági magyar vett részt. Ha újból ennyien elmennek szavazni, akkor akár 1 százaléknyi voks sorsáról is dönthetnek — kezdte előadását csütörtökön dr. Mráz Ágoston Sámuel. Részletesen beszélt az EU felépítéséről, a politikai szereplőkről és a választások várható következményeiről.

— Európában a legfontosabb intézmény az Európai Tanács. Ezt a tagállamok állam- és kormányfői alkotják. Az Európai Tanács hozza meg azokat a döntéseket, amelyek elvileg az egész EU-t üzemeltetik. Mi, magyarok, amikor megszavaztuk, hogy Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke, akkor az Európai Tanács egyik tagjáról is döntöttünk. Május 26-án viszont az Európai Parlamentről szavazunk. A harmadik fontos testület az Európai Bizottság, ezt jelenleg Jean-Claude Juncker vezeti. Ő — legyünk őszinték — az EU szégyene. Elnöklése idején Nagy-Britannia a kilépés mellett döntött, pedig az EU-ból eddig soha egyetlen tagállam sem vált ki. Nevéhez fűződik a migrációs válság félrekezelése is. Igaz, vannak még néhányan a sorban, de az Európai Bizottság vezetőjeként az lett volna a kötelessége, hogy nyilatkozataival és cselekvésével az európai nemzetek között ne a viszályt és a széthúzást szolgálja, hanem az egyetértést és az együttműködést. Azt gondolom, hogy ezek történelmi bűnök — mondta a neves politikai elemző.

Ez a három intézmény alkotja az EU csúcsvezetését, melyhez még negyedikként hozzátartozik az euróövezet országait érintő Európai Központi Bank. Az Európai Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bizottság elnökéről, valamint az Európai Központi Bank elnökéről is 2019 nyarán-őszén fognak dönteni. Hogy milyen végeredmény születik, azt az Európai Tanács és az Európai Parlament összetétele határozza meg.

 

Az EP összetételébe a vajdasági magyarok is beleszólhatnak. A következő öt év pedig különösen fontos, hiszen nem mindegy, hogy kik fogják képviselni az EU-t, amikor kialakítják Szerbia felvételének a feltételrendszerét. Minden esély megvan arra, hogy 2025-ben Szerbia is csatlakozzon az EU-hoz.

 

Magyarország akkor tud beleszólni az EU döntéseibe, ha vannak szövetségesei, egyedül nem tud hatással lenni az Európai Bizottság vezetőjének megválasztására. Egy blokkoló kisebbség megszervezésével viszont megakadályozható, hogy egy újabb Juncker legyen az EB vezetője. A stratégia lényege egy olyan blokkoló kisebbség megszervezése, amelybe minden bizonnyal a visegrádi négyek, Románia, Bulgária, Olaszország, esetleg Horvátország és Szlovénia tartoznának. Így már megakadályozható lenne, hogy rossz személyi döntés szülessen. 2014 óta nincs egyedül a magyar kormány, szoros együttműködést sikerült kiépíteni Közép-Európában — fűzte hozzá az elemző, aki szerint érdemes nyomon követni a napi politikai történéseket is: a liberális elit minimum három nagy taktikai ravaszságot is bevet a következő időszakban. Az első az úgy teszünk, mintha, a másik trükk a beszéljünk másról a valódi gondok helyett, a harmadik, legaljasabb módszer pedig a lejáratás és a műbalhé kirobbantása.

A mai világ modern politikusa a napot akarja megnyerni, a messzebbre látó politikus hetekben, esetleg hónapokban gondolkodik. A magyar miniszterelnök viszont évtizedekre tervez. Magyarország, ha a választások után egy blokkoló kisebbséggel meg fogja tudni akadályozni, hogy Európa vezetőjét ismét a liberális elit adja, akkor Közép-Európa, illetve Magyarország revansot vesz az eddigi aljas támadásokért — véli dr. Mráz Ágoston Sámuel.

 

A hazaszeretet olyan, mint a só

Szombaton dr. Bábel Balázs főpásztor, kalocsa-kecskeméti érsek nagy gondolkodók írásait egymásra fűzve beszélt Európa megjövendölt hanyatlásáról.

— Oswald Spengler 1918-ban, az I. világháború kitörésének esztendejében kiadott egy 1200 oldalas, hatalmas művet, A Nyugat alkonya címmel. A könyv nem pusztán történelmi, hanem irodalmi és filozófiai gondolatoknak is a tárháza. A következőt állítja a mi korunkról (ennek beteljesülése szinte kézzel fogható): Kialakul a világváros, akár egy országnyi lakosságot ölelve magába, és ellensége a vidéknek, ellentéte a régi, hagyományos kultúrának. A világvárosban a nép szervetlen tömeggé változik, a civilizációnak ebben a fokában, fázisában már nem beszélhetünk népről, csak tömegről. Alapkritériummá válik a hasznosság, a pénz absztrakt uralmának hatalma. A demokrácia mint a nép önmeghatározásának gyakorlata látszatdemokráciává foszlik. Amíg a középkori ember vertikálisan, Isten felé akarta világát kiterjeszteni, addig a mai ember hódításaival horizontálisan építi ki birodalmát. Korábban soha nem tapasztalt mértéket ért el a technikai tökéletesség, viszont a művészet és a filozófia a végóráit éli. A civilizáció jellegzetes vonása az eredendő vallástalanság. Elsődleges fontosságra tesz szert a sport, a divat, a testhigiénia és a helyes táplálkozás. A válság tünetei egyre jobban látszódnak Európában. A gazdasági, majd a migrációs válság megrázta a kontinenst. Az Európai Unió is válságban van, nem az alapító atyák elvei szerint működik, a keresztény eszményt háttérbe szorítják. Az identitásválság is jellemzi ezt az európai, nyugati világot, hiszen a keresztény gyökereket teljesen felszámolják és elveszítik. Mindebből az következik, hogy ott, ahol megrendül az Istenbe vetett hit — és vele együtt az, hogy van értelme az életnek —, mindig következik egy erkölcsi válság, aminek éppen az az oka, hogy nincsen olyan fórum, ahol az ember vagy a közösség valami erőt tapasztalhatna, melyre építhet. Az erkölcsi válságot az értékválság követi, ennek egy eklatáns példája, hogy vannak emberek, akik egy óra alatt több haszonhoz jutnak, mint mások egy élet áldozatos munkájával. Ez bizalmi válságot szül, mely Európában az alapvető és kölcsönös bizalom hiányát hozza magával. Az európai értékek éppen ezért a mi korunkra már teljesen elbizonytalanodtak és megalapozatlanná váltak.

Dr. Bábel Balázs az Ószövetségből a zsidók hazaképének fejlődését idézte fel, majd az Újszövetséggel folytatta:

— A katolikus egyház katekizmusa is foglalkozik a hazaszeretettel. Valamiképpen meghosszabbítja a negyedik parancsolatot (Atyádat és anyádat tiszteld!). A társadalomban való életünket Jézus tanítása alapján (Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!) úgy értelmezi, hogy földi hazánkat is szeretni kell.

 

— Megismerni a világot, melyet élünk, és a szülőföldet, melyhez tartozunk. A kultúrát, a nyelvet, a múltat. Ugyancsak fontos a közéletiségnek a vállalása, hiszen akinek tehetsége van rá, az saját honfitársainak, nemzettársainak lehet segítségére. A hazaszeretet állapotbeli kötelességeknek a megvalósításából is áll. A hazafiság és a kereszténység összetartozik.

 

Előadása után kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a XIX—XX. századi költőink, íróink révén ismert hazaszeretet viszonylag késői fejlemény volt.

— A francia forradalommal kezdődött az effajta nemzettudat, és kapcsolatba lehet hozni azzal, hogy az európai ember az istenhitét elfelejtette. Valami magasztos dolog nélkül nem lehet élni, akkor jött a haza minden előtt. Viszont azt is kell látni, hogy ha nagyon ki van élezve a hazaszeretet, óhatatlanul átmegy nacionalizmusba. Olyan, mint a só. Ha nincsen az ételben, íztelen, ha sok van, akkor meg az a baj. El kell találni azt a módot, amikor a hazaszeretet jobbá tesz bennünket, nem hagyja íztelenül az életünket, de nem mások kárára. A hazaszeretet a nemzet gazdagodását és Európa újra magára találását segíti elő.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink