Nem tudom, szabad-e használnom ezt a nagyképű kifejezést: vajdasági magyar hungarikum, mert aligha lényegtelen felismerés, hogy elismert alkotók ''apróbb” műveit is számon tartja az utókor. Így van ez Szabadka kulturális emlékeivel is, mint amilyen a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett városháza, mely tagadhatatlanul a legvonzóbb épületünk. Magyaros, szecessziós építmény több is akad és megcsodálható Szabadkán. Színek és szenvedélyek tükröződnek a Raichle-palotán. Az építész, ha igazi művész - márpedig Raichel J. Ferenc az volt -, akkor művein a színek és formák öntörvényű módon, elementáris erővel tobzódnak, és sajátos világlátással, érzékenyen válogatja őket. Raichle J. Ferenc itt alkotott közöttünk, ''szabadkai építész”-ként emlegették, de Szegeden telepedett le. A Raichle-palotában foglal helyet a Képzőművészeti Galéria. Az épület kívül-belül egyaránt őrzi kézjegyét az alkotónak, aki úgy látszik, mindent meg akart menekíteni a lélektelen világból...
Raichle J. Ferenc az egykoron magyarok és németek lakta Apatinban született 1869. február 23-án, és 1960. április 12-én hunyt el Budapesten. A századforduló művészetének meghatározó, jellegzetes képviselője volt, sokoldalú egyéniség, szenvedélyes gyűjtő, építési vállalkozó, vakmerő üzletember, szép álmait azonban csak részben megvalósító mágus. Budapesti egyetemi tanulmányai végeztével (1891) és rövidebb fővárosi és szegedi tartózkodás után 1895-ben, huszonhat éves korában telepedett le Szabadkán. Élete párját - Varga Károlynak, a Városi Tanács egyik tekintélyes és befolyásos urának a lányát - Kosztolányi Dezső városában találta meg, és vezette oltár elé. A szintén apatini születésű Pártos Gyulával, aki Lechner Ödön évfolyamtársa és munkatársa volt, s többek között Raichle József Ferenccel együtt teremtette meg az új magyar szecessziós stílust. Lázasan kutatta azonban a kortárs európai és tengerentúli építészet irányvonalait is. A fiatal építész több európai nagyvárosban is megfordult, ismerkedett korának építészeti törekvéseivel - hogy tapasztalatait a későbbiekben otthon is felhasználhassa. Első szabadkai munkája a Koczka Géza által tervezett Nemzeti Szálloda homlokzatának gyors felújítása volt. 1896-ban a Szabadkai Főgimnázium terveinek elkészítésére hirdetett pályázaton első díjat nyert, ám a pályázatot megsemmisítette néhány kötözködő és féltékeny uraság. A gimnázium mégis Raichle tervei alapján épül fel. A munkálatok 1900. május 11-én kezdődtek. Raichléval azonban Szabadkán mindig gáncsoskodtak, munkája elé folyton akadályokat gördítettek. Az elkövetkezendő években Lechner Ödön és követőinek avantgárd hatására igencsak fantáziadús épületeket tervez. Nagy feltűnést keltett a Conen Vilmos részére tervezett palicsi villa-nyaraló. 1896-ban tervezte és építette a szegényházat, befejezte a városközpontban lévő barokk kúria felújítását, kialakítva a Nemzeti Kaszinót. 1897-ben megbízást kap az új honvéd laktanya felépítésére és további munkákra. Legjelentősebb épülete mégis szabadkai családi háza, a Raichle-palota. Gyorsan elkészült, és még gyorsabban telt meg stílbútorokkal, műtárgyakkal, Eisenhut és más mesterek festményeivel. Nem sokáig élhetett azonban ebben a házban, mert a sikerszéria nem folytatódhatott: néhány rossz vállalkozás ugyanis csődbe juttatta az építészt. A család 1906-ban elhagyta a várost, teljes vagyonát pedig elárvereztették a hitelezői. Raichle ezután Szegeden telepedett le, onnan pedig az első világháború után Budapestre vezette az útja, és hosszú élete végén mindenkitől elfeledve hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Szabadka, a maradi szellemiségű alföldi város eldobta mindazt, amiről az építész álmodott, így egy mentalitásnak és a rosszindulatnak az áldozatává vált, akárcsak Wermes Lajos, Macskovits Titusz és mások.
A Raichle-palota még áll, ''megmenekült”, de...
Főbb művei (válogatás):
1895: A Nemzeti Szálloda homlokzatának felújítása, Szabadka
1895: A Nemzeti Kaszinó épülete, Szabadka
1896-1900: A Főgimnázium tervei, Szabadka
1900: A Conen-villa, nyaraló, Palics
1900: A Zsinagóga pályázatának díjazottja, Szabadka
1901: Az Osztrák-Magyar Bank épülete, Szabadka
1902: Medgyanszky Sebő lakóháza, Szabadka
1903: A Raichle-palota (saját lakóháza), Szabadka
1904: A Raichle-palota melletti kétemeletes bérpalota, Szabadka
1903-04: A Római katolikus templom, Bácstopolya
1906: A Sertéshizlalda és tejüzem tervei, Szabadka
1906-07: A Fernbach-kastély kivitelezése, Aleksa Šantić (Babapuszta)
1906: A? szabadkai városháza pályázatán III. Díjat nyert
1906-07: A városháza kivitelezése, Apatin
1907: A Shaffer-ház, Szeged, Gyertyámos u. 4.
1908: Lakóház (Szeged, Vercsényi u. 17.)
1908: Villa (Szeged, Somogyi u. 42. - lebontva)
1912-13: A Gróf-palota, Szeged, Tisza Lajos körút 20/b.
1909-10: Móricz-ház, Szeged, Szent Mihály u. 9.
1909-10: A Raichle-palota, Szeged, Szentháromság u. 2-4.
1911: A Vastagh-ház, Szeged, Bercsényi u. 14.
1906-10: A Rókusi templom kivitelezése, Szeged