Moszkva jelezte, hogy érdekelt abban, hogy mielőbb létrejöjjön Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozója. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a csúcsot alapos diplomáciai előkészítésnek kell megelőznie, de jelenleg még nem látható, mikor teljesülhetnek a feltételek. Hangsúlyozta azt is, hogy a feszültségek csökkentéséhez elengedhetetlen a kétoldalú párbeszéd. Egyúttal Peszkov bírálta az európai „militarista retorikát”, és kijelentette: Oroszország nem törekszik NATO-konfrontációra, de megteszi a szükséges lépéseket érdekei védelmében. Az ukrajnai háború kapcsán közölte, hogy Moszkva rendszeresen reagál az energetikai infrastruktúrát érő támadásokra, és megvan a helyreállításhoz szükséges kapacitása.
Ukrán cégek is segítették Irán fegyverkezését
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be ama nemzetközi hálózattal szemben, amely repüléstechnikai eszközökhöz juttatta Iránt. A vizsgálatok szerint az Imperative Ukraine és az Ekofera ukrán fedővállalatok révén Irán drónok és katonai repülőgépek gyártásához szükséges alkatrészeket szerzett be, melyek végül az iráni HESA vállalathoz kerültek. A történtek tovább fokozták a korrupciógyanús tranzakciók körüli botrányt, melyben ukrán tisztségviselők és vállalkozók is érintettek lehetnek. Washington szerint a hálózat közvetetten hozzájárult az iráni drónprogram bővítéséhez, ami a Közel-Kelet biztonságát is befolyásolja. Az amerikai pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy továbbra is figyelemmel kísérik azokat a cégeket, amelyek külföldi fedőstruktúrákkal próbálják kijátszani a fennálló szankciókat
A brit kormány a dán migrációs modellt vizsgálja
Nagy-Britanniában a bevándorlási szabályok szigorítását készítik elő, és a dán modellt tekintik követendő példának. Dániában az elmúlt években szigorú intézkedéseket vezettek be a párhuzamos társadalmak kialakulásának megakadályozására. Egyebek között korlátozták a családegyesítést, kötelezővé tették az óvodai nyelvi integrációt és felszámolták a problémás városrészeket érintő „gettóstruktúrákat”. A dán csomag egyik legvitatottabb eleme az úgynevezett „ékszertörvény” volt, mely lehetővé tette bizonyos értékhatár feletti készpénz és ékszerek lefoglalását az érkező migránsoktól a tartózkodási költségek fedezésére. A brit belügyminiszter szerint a dán rendszer bizonyította, hogy a szigorú határvédelem és a célzott munkaerő-bevonzás egyszerre működhet.
Az unió vizsgálja a szlovák medvekilövéseket
Az Európai Bizottság aggályosnak tartja a szlovák kormány döntését, mely rendkívüli mértékben — összesen 350 példány erejéig — engedélyezte a barna medvék kilövését, arra hivatkozva, hogy az állatok egyre gyakrabban veszélyeztetik az emberi életet. A hivatalos adatok szerint mintegy 200 egyedet már elejtettek, ami kivételesen magas számnak számít az uniós természetvédelmi gyakorlatban. Brüsszel azt vizsgálja, hogy a szlovák intézkedés összhangban van-e az élőhelyvédelmi irányelvekkel, és hogy a kormány valóban minden megelőző lehetőséget kimerített-e, mielőtt a tömeges kilövés mellett döntött.