Már a cím is vonzó és némi titokzatosságot feltételez, ám ha megismerjük a tanyawesternnek nevezett különleges műfaj belső filozófiáját, hangulatát, feszültségét, magával ragadó élményanyagát, akkor rájövünk, hogy egy igencsak életízű történetet látunk a színpadon.
Pipás Pista, a 20. század jellegzetes figurája, a Szeged környéki Átoksorról való: napszámos, komoly férfimunkát végez, részt vesz a kocsmai verekedésekben, pipázik, ritkán szólal meg, akkor is magvas, káromkodással megtűzdelt mondatokat kerekít. A tanyavilágban félnek tőle, mert gyorsan „eljár a keze”. Az asszonyok bizalmát élvezi, mégpedig azokét, akiknek a férje az I. világháborúból hazatérve ivásnak adja a fejét, üti-veri őket és a gyerekeket, félrelép, a heti piacokon eladott portéka árát kétes hírű nőszemélyekre költi... Nos, ezek az asszonyok panaszkodnak Pipás Pistának, s ő megoldást javasol a problémára: el kell tenni az ilyen szörnyeteg férfiembereket láb alól! Az asszonyok megegyeznek Pipással, némi pénz, egy oldal szalonna, egy hordó bor a „szolgáltatás” ára. S ekkor következik be az a — férfiakra nézve — tragikus esemény, amely az életüket követeli. Pista ugyanis társakat talál gyilkos tettének elkövetéséhez, és 1919-ben, majd 1922-ben felakaszt két átoksori parasztgazdát. Mindkét esetben úgy „rendezi” meg a szerencsétlenséget, mintha a jómódú emberek önkezükkel vetettek volna véget életüknek. A tanyavilág pedig félt, reszketett a renitenskedő napszámostól. S itt következik a csattanó: Pipás Pista nő volt! Azért járt férfiruhában, hogy napszámosként többet kérhessen a gazdáktól, s azért viselkedett úgy, mintha valóban az erősebb nemhez tartozna, hogy ezt bizonyíthassa...
A gyilkosságokra egyébként csak bő tíz év elteltével derült fény. A tettest és segítőtársait, a felakasztott gazdaemberek feleségét börtönbe zárták, Pipás Pistát (akinek a lánykori neve Fődi Viktória volt, és korábban két gyermeknek adott életet) halálra ítélte a Szegedi Járási Bíróság. Nem került azonban hurok a nyakára, mert Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, megkegyelmezett neki, és életfogytig tartó fegyházat kapott, 1940-ben hunyt el.
Ez a rövid története Pipás Pistának, róla írt nagy sikerű darabot egy kortárs szerző, Pozsgai Zsolt drámaíró. Persze, a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában futó darabhoz számos kísérőrendezvény is párosul. A Szegedi Somogyi Könyvtár közönségtalálkozót szervezett a művészekkel és a rendezővel, a Móra Ferenc Múzeumban kiállítás nyílt a tárgyaláson készült és a hírlapokban megjelent dokumentumokból, bemutatták  Ember Judit—Bubryák István 1982-ben készült dokumentumfilmjét, amelyben megszólalnak az egykori szemtanúk, a tanyavilág akkori lakói és Pipás Pista hozzátartozói. „Pipás-Fődi Viktória egyik, akkor még Horgos környékén élt lánya is megszólal a filmben..., s író—olvasó találkozón beszélgettek Veszelka Attilának (a Szegedi Írók Egyesülete elnökének) Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra című dokumentumregényéről. Hogy csak a legfontosabbakat említsük...
Kovács Frigyes rendező, az Újvidéki Színház művésztanára egyik szegedi hírportálnak elmondta, hogy megtiszteltetésnek, ugyanakkor nagy kihívásnak tartja e népszerű mű színpadra állítását, s nagy jövőt jósol neki. Rámutatott arra is, hogy az elmúlt kilencven év a tanyavilágban nem hozott akkora változást, mint az úgynevezett civilizált életben. A hatvanas években ő még bivallyal szántott, és ebben a közegben töltötte nyarait a nagyapjánál. Érzi ezeknek a nagyon szegény embereknek a lelkiségét. Véleménye szerint a szerző, Pozsgai Zsolt sem olvasmányélményeiből ismeri a leírt környezetet, bizonyára személyes szálak és élmények fűzik a tanyavilághoz, az ott élő emberekhez.
Szabó Gabi, a darab főszereplője, lapunknak elmondta: óriási megtiszteltetés számára, hogy szegediként eljátszhatja ennek a Szeged környéki férfi-asszonynak a szerepét. Őt egyébként valamilyen spirituális kötődés is fűzi Pipáshoz, mondta: „Szörnyeteg is tudok lenni, ha kell, csakúgy, mint a hölgyek többsége. Ha magukba néznek, megtalálják a maguk Pipását. Ezért rímel ez a darab a mai életünkkel is!” — véli a művésznő.
A Pipás Pista telt ház előtt megy minden alkalommal a színházban. A nézők hónapokra előre elkapkodják a jegyeket. S ahogyan Kovács Frigyes nagy jövőt jósolt e műnek, a látottak és a tapasztaltak alapján mi is ezt tesszük: sokáig beszélnek még a darabról, Szabó Gabi briliáns alakításáról és Kovács Frigyes nagyszerű rendezői munkájáról.