A RETTEGÉS FOKA. Szerbiában a dolgozók ötven százalékát tartja rettegésben annak lehetősége, hogy felmondanak neki. A munkahely elvesztésétől való félelem szempontjából Szerbia a világranglista második helyét foglalja el -- csak Kamerun előzi meg. Kutatások szerint a munkahelyről való elbocsátás -- a közeli hozzátartozó halála okozta megrázkódtatás után -- a második legstresszesebb helyzet az ember életében. Bizonytalanság-érzetet okoz, s az önbecsülés teljes elvesztését. Hivatalos adatok szerint Szerbiában jelenleg 730 000 munkanélküli van. A nem hivatalos adatok szerint egymilliónál is több -- ez a szám pedig az utóbbi hetekben rohamosan nőtt. A gazdasági világválságra való hivatkozással szinte naponta érkeznek hírek tömeges elbocsátásokról. Szerbiában minden második polgár retteg a holnaptól, miközben a politikai elit ,,magasabb rendű' politikai célokkal van elfoglalva. Elsősorban Kosovóval. A Kosovo függetlenségének elismerésével árulóvá vált két szomszédos állammal: Montenegróval és Macedóniával. A múlt héttől már a harmadik szomszéddal, Horvátországgal is. Az történt, hogy a hágai nemzetközi bíróság úgy döntött: ez az ítélőszék illetékes abban a Horvátország által benyújtott vádban, amelyben Szerbiát népirtással terheli a horvátországi háború (1991--1995) idején, és kártérítést követel. Horvátországban a politikai elit megelégedéssel fogadta a hágai bíróság bejelentését. Szerbiában felháborodást váltott ki. A külügyminiszter, Vuk Jeremić nyomban bejelentette, hogy viszonvád lesz a válasz. A Vihar nevű hadműveletben elkövetett bűntettek miatt -- 250 000 szerbet üldöztek el az akcióban -- Szerbia bepereli Horvátországot. A hírre Zoran Đinđić meggyilkolt miniszterelnök utóda, Zoran Živković egykori kormányfő így reagált: ,,Viszonvád? Nem tudom, inkább érzelmi reakciónak tűnik. Mit nyerünk ezzel? És miért most? Miért vártak a szerbek 12 évet a vádemeléssel, miért nem tették meg ezt 12 évvel ezelőtt? Miért pont most emelnek vádat, mért nem tették meg 1996-ban, 97-ben, 99-ben vagy 2001-ben? Ez nekem pereskedésnek tűnik, márpedig a pereskedés soha nem helyettesítheti a politikát.' Gyorsan kiderült: nem pusztán érzelmi reakció. Csütörtöki ülésén a szerbiai kormány úgy döntött, hogy elindítja a vádemelési folyamatot Horvátország ellen népirtás és az ottani szerbek elüldözésének vádjával.
TOLERANCIA DÍJAK ÁTADÁSA ÉS A VAJDASÁG STATÚTUMA. November 16-a, a tolerancia nemzetközi napja alkalmából a múlt héten Topolyán alkalmi ünnepséget tartottak, kihirdették és aláírták az euroregionális tolerancia kezdeményezési nyilatkozatot, és átadták a Tolerancia Díjakat. Az idei díjat Ivan Jakovčić, Istria megye ispánja, Ulm városa és Antalfalva község kapta. Ulm nevében az elismerést Günter Czisch polgármester és Peter Langer, a Duna Iroda igazgatója, Antalfalva nevében pedig Miroslav Krišan polgármester vette át. Az ünnepségen ott volt Jelko Kacin, az Európai Parlament Szerbia-felelőse, aki elmondta: ,,A demokrácia és Szerbia európai irányultságának próbaköve lesz majd, hogyan szavaz a köztársasági parlament a Vajdaság statútumáról.' Az a benyomása ugyanis, hogy vannak erők, amelyek kifogásokat keresnek arra, hogy a szerbiai parlament ne fogadja el a tartomány új alapokmányát, pedig ,,ha ezeknek az erőknek tényleg fontos lenne a vízumkényszer eltörlése és az, hogy Szerbia gyorsabban haladhasson célja felé, akkor ezt az okmányt már régen megerősítették volna'. A politikusnak meggyőződése, hogy Szerbiának Vajdaság a legnagyobb aduja az EU felé vezető úton.
A KORMÁNY MEGDÖNTÉSE A CÉLJUK. Vajdaságban kezdte meg (Nagybecskereken) és a tartományban folytatja majd kampánykörútját az új népnemzeti koalíció, melyet Vojislav Koštunica, Velimir Ilić és Maja Gojković vezet. (Az SZDP, az ÚSZ és a Néppárt november 4-én írta alá az együttműködési megállapodást.) A kampánykörút célja: a kormány megdöntése. Koštunica szerint a jelenlegi kormány tehetetlen, nem cselekszik önállóan, külföldről irányítják, ennek következtében Szerbia végleg elveszti Kosovót, Vajdaság statútuma pedig bomlasztja az államot. Három parlamenti párt -- SZDP, ÚSZ, SZRP -- javasolta a képviselőházban a kormány elleni bizalmatlansági szavazást. A kezdeményezést 86 képviselő írta alá. A radikális pártból kivált szárny, a Tomislav Nikolić vezette Szerb Haladó Párt jelezte: támogatni fogja az indítványt. A parlament házelnöke november 28-ára tűzte ki a képviselőház következő ülését, s ennek napirendjén szerepel a bizalmatlansági indítvány is.
BELGRÁD--BUDAPEST. A tartományi parlament elnökének, Egeresi Sándornak a meghívására a múlt hónap végén (október 29-én) Újvidéken találkozott először Slavica Đukić-Dejanović, a szerbiai parlament új elnöke Szili Katalinnal, a Magyar Országgyűlés elnökével, hogy a két ország közötti együttműködést rögzítő keretegyezményről tárgyaljanak. Húsz nappal később, november 18-án Budapesten Magyarország és Szerbia parlamenti elnöke aláírta az együttműködési keretegyezményt. ,,Ez egy új fejezet a két ország együttműködésében, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a Vajdaság nagyon aktív szerepet játszott ebben a közeledési folyamatban' -- nyilatkozta a budapesti aláírás után Egeresi Sándor. A tartományi házelnök szerint a keretegyezményben különösen fontosak azok a fejezetek, amelyek a regionális és a határokon átívelő együttműködésre, valamint a nemzeti közösségek jogaira vonatkoznak.
GYURCSÁNY FERENC BELGRÁDBAN. Pénteken Belgrádban járt Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke. Boris Tadić köztársasági elnöknél és Mirko Cvetković kormányfőnél tett látogatása alkalmával elmondta: nem lesz könnyű az Európai Unióba vezető út, de a felzárkózás során Szerbia számíthat Magyarország legmesszemenőbb támogatására. A szerb államfőnél és miniszterelnöknél tett látogatást megelőzően a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségén Gyurcsány Ferenc találkozott a vajdasági magyarság képviselőivel: Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével, Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével, Pásztor Bálint és dr. Varga László parlamenti képviselővel.