A vállalkozás tulajdonosa, Csőke Csaba egyúttal újságíró kolléga is, jelenleg a Vajdasági Televízió külmunkatársa, korábban az Újvidéki Rádióban dolgozott, majd gondolt egyet, és elment kamionozni.

— Ez a vállalkozás egy hosszú folyamat részeként jött létre — kezdett bele a történetébe Csaba. — Amikor Zentára kerültem, a városban nem volt túl sok szabad és megfelelő munkahely, ezért úgy döntöttem, inkább megpróbálom a saját utamat járni. Annál is inkább, mert időközben beindultak a Prosperitati Alapítvány támogatásai. Felismertem a lehetőséget, viszont az önrészt elő kellett teremteni, ami nem volt könnyű. Az ötlet valójában onnan származik, hogy alaposan körülnéztem, milyen vállalkozás nincs még a környéken. A lézertechnológiával, illetve a hozzá kapcsolódó termékekkel az interneten találkoztam először. Miután áttanulmányoztam a témát, eldöntöttem, veszek egy lézergravírozó gépet. Ez a rendkívül okos szerkezet, mely első pillantásra egy nem túl nagy dobozra hasonlít, annyiba kerül, mint egy új, jobb márkájú autó. Három évembe telt, hogy most itt van, és működik. Ebbe az időszakba fért bele az önrész előteremtése külföldi munkavállalással, a támogatás megpályázása és a beszerzés.

* Sokan meg is lepődtünk, amikor otthagytad az Újvidéki Rádiót, és elszegődtél teherautó-sofőrnek.

— Egyetértek azzal, hogy a sikeres vállalkozáshoz három dolog kell: pénz, tudás és idő. Annak, hogy elmentem, több oka volt. Az egyik, hogy az újságírás nem tartozik a túlfizetett munkák közé, a másik, hogy időközben a családi életem Zentán teremtődött meg, és ezt nem tudtam összeegyeztetni az újvidéki állásommal. A kamionozást azért vállaltam, mert viszonylag rövid idő alatt nagyobb mennyiségű pénzt félre tudtam tenni. Nem tagadom, miközben bejártam egész Európát, megfordult a fejemben, hogy külföldre költözzünk. A feleségemnek azonban itt, Zentán van egy húszéves múltra visszatekintő könyvelősége kiépített klientúrával, melyet nem lehet egyik napról a másikra újra megteremteni. Emellett nem vagyunk már annyira fiatalok, hogy mindent elölről kezdjünk, így az itthon maradás mellett döntöttünk.

* A lézergravírozáson kívül más elképzelésed nem is volt?

— Mivel kertészmérnök vagyok, azon is gondolkodtam, hogy falun vegyek egy házat, és kertészettel foglalkozzak, ahhoz viszont sokkal nagyobb beruházásra lett volna szükség, hiszen sem földem, sem mechanizmusom nincs, egy ilyen gazdaságot több éven át lehet „összerakni”. Mint mondtam, lézergravírozással a környéken senki sem foglalkozik, ilyen gépből, mint az enyém, nem sok van Vajdaságban. A masina nagy kapacitású, gyors, precíz, rengeteg munkát el tud végezni. Most már csak azoknak a cégeknek a jelentkezésére várok, amelyek nagy tételekben rendelnének. Mintegy fél éve végzem ezt a tevékenységet, az ismerősök azzal biztatnak, hogy három évig kell kibírni. Sajnos a kínai termékek is ilyen technológiával készülnek, csak éppen hatalmas mennyiségben. Amikor elkezdtem, azzal kellett szembesülnöm, hogy nekem csak az anyag többe kerül, mint a kész kínai áru. Azon viszont nincs például egyedi logó, melyet én kínálok a megrendelőimnek. Azt is észrevettem, hogy az én díjszabásom már a Magyarországon élők számára is elfogadható, a nyugati országokról nem is beszélve, vagyis mindenképp terjeszkedni kellene külföld felé.

* Kertészmérnök és újságíró létedre hogyan értesz ehhez a munkához?

— A középiskolában építészetet tanultam, és mielőtt újságíró lettem, ebben a szakmában dolgoztam. Számomra a számítógépes munka soha nem volt idegen, én már így nőttem fel. A megfelelő szoftver elsajátítása, alkalmazása most sem okozott gondot, habár azóta a programoknak több generációja is megjelent, viszont az alapok nem sokat változtak. Az egyediséget szavatoló tervezés, a különféle elképzelések megvalósítása igényli a legtöbb időt. Ha ezzel megvagyunk, akkor a gép gyorsan elvégzi a maga feladatát. Fával, bőrrel, papírral, műanyaggal dolgozom, csak fémmel nem. Az ünnepkörökhöz köthető árucikkeken kívül készítek ajándéktárgyakat, reklámanyagokat, kulcstartókat, naptárakat, névjegyeket, lakodalmi meghívókat, díszdobozokat, órákat, ajtófeliratokat... Felsorolni sem lehet, mi mindent. Egyébként az újságírást sem hagytam még teljesen abba, mert nem akarok mindent egy lóra feltenni. A vállalkozásomat egyelőre nem tudom annyira felfuttatni, hogy külön üzlethelyiségre vagy alkalmazott felvételére gondolhassak. Viszont a termékeim híre terjed, egyre többen tudnak rólam, sokan keresnek, érdeklődnek. Akinek ezt a cikket olvasva keltettem fel az érdeklődését, az nézze meg a Matrix Laser Facebook-oldalát.

A szerző felvételei