Dr. Káich Katalin, a szabadkai kar dékánja

,,Tizenhat évvel ezelőtt súlyos katasztrófahelyzet állt elő, hogy Szabadkáról elvitték a tanítóképzőt - mondta Józsa László, az MNT elnöke 2006. október 16-án a Sárgaház bejárata előtt a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar avatóján. Tizenhat évet mondott, mert 1989-ben született meg a dokumentum, mely a tanítóképzést főiskolairól egyetemi szintűre emeli. A kar székhelyét pedig Zomborban jelölte meg, ahol a nemzetiségi tanulók (így szólt az eredeti elképzelés) három évfolyamon szerb nyelven tanulnak, s csak a negyedik évfolyamon lesz a tanítás anyanyelvű. A 16 évből 3 a tiltakozás éve volt, hogy a magyar képzőt ne vigyék el Szabadkáról. 1993-ban ez mégis megtörtént - az első tanévben Zomborban egyáltalán nem is nyílt magyar tagozat. A következő 13 év a tanítóképző visszakövetelésével telt. A politikai visszaperléssel és a végleges hazatérés (szakmai és anyagi) megalapozásával. Azt akarom mondani: végtelenül hosszú volt a küzdelem, amelynek végén már el lehetett mondani, hogy magyar egyetemi kar születik Szabadkán. Az intézmény kari tanácsának elnöke, Gábrityné dr. Molnár Irén 2006 májusában azt nyilatkozta: ,,A szabadkai képzőnek küldetése van, és ezt a küldetést az alapozás után intézményépítéssel folytatja. Folytatta. Az intézményépítésről szólt a képző életének eddigi 17 hónapja. Korszerű felszereltség, teljes tanári kar, a mesterképzésre szóló jogosítvány megszerzése, az akkreditálások körüli rengeteg munka, a legutóbbi eredményként pedig: a kar ősztől elkezdi az egyetemi szintű óvóképzést is. ,,Ünnepélyesen bejelenthetem, hogy október elsejétől kezdődően a négyéves óvóképzést is elvállaljuk - mondta a minapi sajtótájékoztatón dr. Káich Katalin, a kar dékánja. Néhány nappal később azonban már nem a kari építkezés legújabb eredményéről kellett nyilatkoznia a dékán asszonynak, hanem olyan újságírói kérdésekre válaszolnia: ,,Attól nem tartanak, hogy munkanélkülieket nevelnek ki? Akkor ezek szerint nem ezt kell szem előtt tartani? Dr. Káich Katalin azt mondja: nem bántja a hangsúlyeltolódás. Mármint az a helyzet, hogy az örömhír helyett a munkanélküli óvónők témája került előtérbe. (Ugyanezek a kétségek merültek fel a tanítóképző kar megnyitása előtt is, ám jelenti: a tavaly diplomázott hallgatóik mindegyike elhelyezkedett.) A történet, mondja, tanulságos, mert megmutatta, mit kell hangsúlyozni, aláhúzni, megértetni.
- Minden félreértés elkerülése végett szeretném nyomatékkal hangsúlyozni, hogy az óvónőképzés mind hazánkban, mind a környező országokban, mind Európában ismeri a 4 éves kari szintű képzést, ami egyetemi oktatást jelent. A vajdasági magyarságnak eddig nem volt lehetősége az egyetemi szintű anyanyelvű óvóképzésre, lévén, hogy az előző években 2 éves volt az óvóképzés, legújabban pedig 3 éves. Tudomásunk van róla, hogy mind a 2 éves, mind a 3 éves képzés alatt a magyar hallgatók nem tanulnak minden tantárgyat magyar nyelven, azaz az anyanyelvükön, amint az elvárható lett volna Szabadkán. A másik dolog, amire fel szeretném hívni a figyelmet: ha a 2, illetve 3 éves tanulmányokat végzett óvónők és óvó bácsik megpályáznak egy munkahelyet, amelyre egyetemi végzettségű pályázó is jelentkezik, akkor a főiskolai diplomával rendelkezőinknek eleve veszett ügyük van. Európa az utóbbi két-három évtizedben ismeri az egész életen át való tanulás szükségességét, tekintettel arra, hogy ebben a felgyorsult világban az ember újabb és újabb kihívásokkal találja magát szemben, ám csak akkor tud nekik eleget tenni, ha folyamatosan képezi magát. Mi is megtapasztalhattuk - igaz, egyelőre még egy zárt világban élünk -, hogy milyen nagy igény nyilvánul meg a nyári, kora őszi továbbképzésekre mindazok részéről, akik valamilyen oktatással foglalkoznak.
S akkor még nem beszéltünk arról, hogy elég csak átugorni Szegedre, hogy tapasztaljuk: ott rengeteg a másod- és harmaddiplomás...
- Igen. Azt is tudjuk, hogy a környező országokban az alapdiploma megszerzése nem jelent befejezett folyamatot, amint az eddig volt, hanem csak alapokat teremt a különböző típusú elvárásoknak megfelelő szakképesítések megszerzéséhez. A 4 éves alapképzés tehát úgy is tekinthető, mint egy háznak, egy időtálló épületnek a földbe ásott alapja, amelyre aztán építkezni lehet a különböző igényeknek megfelelően. Az alapok alatt azt értem, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők tudják a magyar helyesírást, ismerik a magyar irodalmat, a magyar gyermekirodalmat, van fogalmuk a történelmi múltunkról, tudják, kik vagyunk, honnan jöttünk, és miért ez a hazánk. Tekintettel arra, hogy az utóbbi három évben nagyon sok óvóképzőt végzett hallgató nálunk jelentkezett továbbképzésre, méghozzá a tanítói szakra, mert szükségét érezte annak, hogy a tudással együtt megszerezze az egyetemi diplomát, sajnos, azt kell mondanom: igen nehéznek bizonyult bekapcsolódniuk abba a munkába, abba a tanulási folyamatba, amely a tanítóképzés szempontjából fontos. Nehezebben tudtak úgymond teljesíteni, s míg a tanítóképzőt végzettek esetében a továbbképzésre magas osztályzatokkal honorálhattuk a hallgatók teljesítményét (nemigen volt mód arra sem, hogy valaki megbukjon a vizsgán), addig az óvóképzőt végzettek közül elég sokan csak többszöri nekifutásra tudták letenni a vizsgát. Nos, mindezeket figyelembe véve mind a karunk döntése, mind az Újvidéki Egyetem szenátusának jóváhagyása az egyetemi szintű óvóképzés megszervezésére helyénvaló volt, mert amióta közzétettük ezt a döntést, számos kétéves főiskolát végzett egyén érdeklődött nálunk afelől, hogyan folytathatná tanulmányait a karunkon az egyetemi diploma megszerzése céljából.
Októbertől 35 hallgató kezdheti meg tanulmányait a szabadkai magyar egyetemi karon.
- Az első évfolyamra 35 hallgató felvételét hirdeti majd meg a pályázat, de ezt a számot FELTÉTELHEZ kötöttük. A feltétel pedig az, hogy amennyiben nem lesz 30-35 olyan felvételi vizsgát tett hallgatójelölt, aki 51 pontot teljesített, akkor ennél a számnál kevesebb hallgatót veszünk fel, minimum 20-at. Tehát a karunkra való felvétel - mind a tanítóképzés, mind az óvóképzés szempontjából - MINåSÉGFÜGGå. Ugyanis minden más opció téves lenne. Itt mondom el, hogy az érdeklődők között olyanok is voltak, akik nem óvodában dolgoznak, de szükségük van az egyetemi diplomára, és ezért szeretnének nálunk továbbtanulni. Az egyetemi diplomával rendelkező óvóképzőt végzettek álláskereséskor biztosan előnyt fognak élvezni, efelől nincsenek kétségeink. Ugyanakkor az óvóképzői egyetemi diplomával nem feltétlenül óvodában kell elhelyezkedni, hanem például az újságírásban vagy művelődésszervezői munkakörben, hiszen ehhez megvan a jó alapjuk. Száz szónak is egy a vége: a szabadkai tanítóképző kar az oktatást minden szakterületen a maga teljességében magyar nyelven, azaz anyanyelvünkön képes és tudja lebonyolítani.
Amit még egyszer aláhúzna?
- Szerbiában a szerb fiataloknak megvan a lehetőségük, hogy válasszanak a főiskolai szintű óvóképzés és az egyetemi szintű óvóképzés között. Mi most megadjuk az egyetemi szintű, anyanyelvű továbbtanulás lehetőségét a vajdasági magyar fiataloknak. Hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, az már az ő választásuk.