Ötéves szünet

Ötéves szünet

Az Európai Unió hivatalosan 2019-ig szünetelteti az uniós bővítést. — Visszatérve a bővítési folyamat szüneteltetéséhez, bizonyára sokakban felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a nyugat-balkáni országok, azon belül Szerbia csatlakozási szándékával.

Kicsengettek

Az Európai Unió hivatalosan 2019-ig szünetelteti az uniós bővítést. Azoknak az országoknak, amelyek az Európai Unió hívószavára, vagy stílszerűen fogalmazva: a csatlakozást jelző csengőszóra várnak, a továbbiakban türelemmel kell lenniük a „becsengetésig”. A csatlakozási folyamat felfüggesztésének gondolata egyébként még az európai uniós választások előtt, tavasszal megszületett Jean-Claude Juncker, a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt jelöltjének fejében. Juncker akkoriban nemcsak a bővítési folyamatról fejtette ki véleményét, hanem Nagy-Britannia és az EU viszonyáról is. Kijelentette: ha őt választják meg az Európai Bizottság elnökének, akkor az eurózónán belüli integráció erősítésére fog törekedni, továbbá tisztességes megállapodást fog kötni Nagy-Britanniával, mely ország nem csupán a közös fizetőeszközt utasítja el, hanem az ellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezeti tagságot, valamint az európai ügyészség gondolatát is. „Meg kell állapodnunk, ha Nagy-Britanniát az EU-ban akarjuk tartani” — hangoztatta az Európai Néppárt jelöltje. Ezután Juncker kívánsága teljesült, hiszen őt választották meg az Európai Bizottság elnökének. Ezáltal már elnöki székből fejthette ki a bővítés leállításáról szóló gondolatait. Szerinte a szüneteltetésre azért van szükség, mert az EU huszonnyolc tagállamának az elkövetkező időszakban konszolidálnia kell az eddigiekben elért eredményeit. Egyszerűbben fogalmazva: az elmúlt években megvalósult bővítések után az Európai Unió illetékesei „politikai leltárt” szeretnének készíteni. Mint ismeretes, az elmúlt tíz esztendő során az európai közösség tizenhárom új taggal gyarapodott, többségében kelet-közép-európai, avagy volt szocialista országokkal. A legújabb tagország, Horvátország tavaly júliusi csatlakozása óta azonban érzékelhetően lassult a bővítés folyamata, az Európai Unió ugyanis igyekszik más területekre helyezni a hangsúlyt. Elsőbbséget élvez a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést serkentő politika kialakítása. Ezt a politikai elképzelést az illetékesek a vásárlók és a különféle cégek számára egyaránt elérhető, közös piac kialakításával szeretnék megvalósítani. Ezenkívül az EU jövőbeli prioritásaihoz tartozik még egy új Európai Energiaunió kialakítása, a megkezdett pénzügyi reformok folytatása, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerének újraértelmezése.

A cél továbbra is ugyanaz: a csatlakozás

Visszatérve a bővítési folyamat szüneteltetéséhez, bizonyára sokakban felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a nyugat-balkáni országok, azon belül Szerbia csatlakozási szándékával. Országunk az elmúlt évtizedekben mindent megtett annak érdekében, hogy lekésse az EU minden „expresszvonatát”. Az elmúlt években azonban a szerb kormány változtatott a hozzáállásán, és elkezdte komolyabban venni az integráció kérdését. A sors fintora, hogy minderre akkor került sor, amikor már szinte minden európai ország csatlakozott az unióhoz, ezáltal pedig a bővítés kikerült az elsődleges szempontok közül. Ennek ellenére nincs ok az aggodalomra, hiszen az elképzelések szerint Szerbia egyébként sem válhatott volna tagállammá 2020 előtt. A csatlakozási tárgyalások ugyanis legalább ötéves ciklust ölelnek fel. A megkezdett megbeszélések pedig az új EU-elnökség alatt is folytatódnak, vagyis a nyugat-balkáni országok eddigi erőfeszítései nem fognak kárba veszni. Sőt, az Európai Unió a jövőben olyan országokkal is szorosabb együttműködésre törekszik, amelyeknek egyelőre nem határozott szándékuk az unió tagjává lenni. Ilyenek az EU keleti határainál fekvő Ukrajna és Moldova, mely országok folyamatosan küzdenek a szomszédos Oroszország növekvő befolyása ellen. Az EU a jövőben erőteljesebben szeretné megjeleníteni külpolitikai szándékait az említett térségekben, illetve a Nyugat-Balkánon.

Mindent egybevetve, továbbra is Szerbiától függ, hogy a közeljövőben milyen mértékben lesz képes megvalósítani az Európai Unió által előírt követeléseket és elképzeléseket. Ha továbbra is tudja magát tartani a csatlakozási folyamat ütemtervéhez, külpolitikáját képes az EU külügyi álláspontjaival összehangolni, valamint jelentős előrelépéseket elérni az emberi jogok és az igazságszolgáltatás terén, akkor vélhetően elsőként csatlakozhat az Európai Unióhoz — a 2019-ig tartó szünet után.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ötéves szünet
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Ötéves szünet
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink