Nemrégiben a Kossuth rádió Országjáró című műsora Muzslyán vendégszerepelt, onnan sugározta a majdnem ötórás műsorát. Czifra Szilvia és Domokos István műsorvezetők irányításával délelőtt két-, míg délután háromórányi időtartamban ismerkedhettek a hallgatók a falu, valamint Nagybecskerek jeles embereivel. A helyszínt már korábban kiválasztották, sátrukat a templomkertben, a Szűz Mária Szent Neve-templom közvetlen közelében verték fel.

Az írás szerzője kötötte fel a szalagot az Országjáró-vándorbotra (A Kossuth rádió felvétele/Facebook)

– Nagyon örülök, hogy itt lehettem az Országjáróval, és hogy Muzslya megmutatta nekünk magát. Azok a csodálatos emberek, gyermekek és felnőttek, akik eljöttek, énekeltek, verset mondtak, zenéltek, mindannyian azt bizonyították, mennyi érték van errefelé. Őszinte leszek, eddig nem túl sokat tudtam sem Nagybecskerekről, sem Muzslyáról. Borzasztó nagy fehér foltot sikerült a helyiek segítségével betöltenünk, és az Országjáró térképére egy nagy piros pont kerül, mert valóban csodálatos élmény volt itt lenni – mondta Czifra Szilvia.

A két műsorvezető, Tápai Emese, Rúzsa Richárd citerások, Szalma Árpád oktató

– Muzslya a szívem közepe lett. Én magam sem gondoltam, hogy ennyi jó szándékú ember él ezen a kis településen. Muzslya Nagybecskerek szomszédságában megőrizte az autentikus, régi múltját, jó kedélyű, falusi hangulatban tölthettük el az öt óra élő adást. Sok emberrel találkoztunk, akik a szívüket-lelküket adják azért, amivel foglalkoznak, és arról beszéltek, miként élnek a hétköznapokban. Itt volt például az ifjúsági fórum egyik oszlopos tagja, egy fiatalember, aki hangsúlyozta, ahol csak lehet, segítenek. Az a tíz-húsz muzslai fiatal támogatja az idősebb generációt, és ott vannak a rendezvényeken, legyen az vőfély- vagy lakodalmas találkozó, fesztivál vagy lángossütés. Jó ezt hallani, és meg is fogalmaztam, hogy ami itt van Muzslyán, az példaértékű. Szerintem tanulmányt lehetne belőle írni, és terjeszteni kellene, hogy egy kis közösség, ha összefog, milyen erővel bír. Ez jó példa arra, hogy mások is megtudják, az emberi jó szó és az összetartás mennyire fontos. Mi ezt próbáltuk közvetíteni a Kossuth rádió Országjáró című ötórás adásában a hallgatóknak az egész Kárpát-medencében, és örülök, hogy ezek a hangok ilyen messzire eljuthatnak – nyilatkozta Domokos István.

A Cickafark énekcsoport

* Muzslya előtt Erdélyben, Csíkmadarason voltatok. Mi a következő állomás?

– Az Országjáró nem áll meg: hétről hétre minden szombaton ott vagyunk egy újabb különleges helyszínen. Innen Nagyatádra megyünk, egy olyan településre, amely évekkel ezelőtt már szerepelt az Országjáró kínálatában. Látva azonban azokat a vendégötlet-javaslatokat, amelyek a helyiek segítségével már eljutottak hozzánk, biztos, hogy tudunk újat mondani. Csodálatos, hogy ha visszatérünk egy-egy településre, mindig találunk olyan témát, lelkes embert, amelyet/akit még nem mutattunk meg. A műsor egyik eleme az Országjáró-kincsesláda, melyben a muzslyaiak egy festményt, egy helyi amatőr festőművésznek a képét helyezték el a templomról. Ezt elvisszük a következő műsorhelyszínre. A művész úr elmondta, egy éjszaka alatt készítette el a képet, de a témához tartozik, hogy a templomot már többször megfestette, és mindig nagy szeretettel tette. A műsor azért is nagyszerű, mert településeket köt össze. Az Országjárónak van vándorbotja, de nem azért, hogy rátámaszkodjunk, mert elfáradtunk a hosszú út során, hanem hogy felkössünk rá egy-egy szalagot. Itt éppen Otília volt az, aki fölkötötte azt a bizonyos szalagot. Mi is volt a jelmondat? – kérdezte tőlem István, amikor a riporter felülkerekedett a riportalanyban. – Mindönki Muzslára akar mönni – válaszoltam neki. – Megmondom őszintén, igazából nem is jó szívvel szállok be az autóba, mert szívesen maradnék még itt. Szeretnék magánemberként is időt tölteni, beszélgetni a muzslyai emberekkel. Többen meg is hívtak, mondták, ha erre járunk, térjünk be hozzájuk.

* Ez egy óriási munka, melyet hétről hétre végeztek…

– Valóban óriási munka hétről hétre öt óra élő adást megszervezni, megszerkeszteni, mely mindig más, hiszen egy-egy új helyszínre érkezünk. Az adás nem a stúdió biztonságában készül, szánt szándékkal az emberek közé megyünk, mert az Országjárónak az a filozófiája, hogy ha belépünk a közösségbe, akkor a közösség könnyebben mutatja meg magát. Az emberek otthon vannak, mi vagyunk a vendégek, így azok is magabiztosabban beszélnek, akik nem szoktak hozzá a mikrofonhoz, illetve azok is merészebbek, akik csak a dalkörben vagy odahaza énekelnek. Tehát az Országjárónak éppen abban van szerintem a nagy ereje – egyébként István ötlete ez a műsor, és én hálás vagyok, hogy ebben a társa lehetek –, hogy megmutatjuk a helyi közösségeket otthon, a saját környezetükben, mert ily módon sokkal őszintébbek, hitelesebbek, bátrabbak és nyíltabbak lesznek. Az élő adásban körülbelül negyven-ötven ember szólal meg, amiből majdnem ugyanennyi különböző téma következik. Ez a helyi segítőink nélkül nem tudna hétről hétre megvalósulni, mert mi az értékes megszólalók egyharmadát sem találnánk meg. Mindig kell egy jó kapcsolat, egy ember, aki helyben ismeri a közösséget, és súg nekünk, hogy kit miről érdemes faggatni. Most szombat van, beülünk a buszba, holnap kikerülnek a Facebookra a fényképek, melyeket ma este még István kiválogat, és hétfőn kezdődik az új feladat, a telefonálás, a szervezés. Ez három-négy napot vesz igénybe, aztán újra buszba ülünk, és érkezünk – mesélte Szilvia. Hozzátette, hamarosan visszatérnek Vajdaságba is, hiszen vannak újabb ötleteik, melyek megvalósításával hírt adnak az itteni értékekről, kincsekről, emberekről.

A két műsorvezető azt is elmondta, Temerin lesz a legközelebbi vajdasági állomásuk.

Dr. Tóth Glemba Klára a drótozott tojásokról is beszélt az adásban

Gabona Ferenc, Komarek Márió és Süveg Zita

Rontó Márta tevékeny tagja a közösségnek

Lele Józsi bácsi, a legendás, muzslyai citerás

Miklós Adrián, a Muzslyai Ifjúsági Fórum elnöke