Örökségünk nyomában — városnézőben Vácott

Örökségünk nyomában — városnézőben Vácott

Ez év augusztus 5-én tett látogatásunk idején a városra, illetve annak marasztaló és visszaváró lüktetésére több ponton is rácsodálkozhattunk. A Kőkapun inneni s túli övezetben egyaránt.

A bánáti emberek körében élő szájhagyomány mindmáig megkülönböztetett elérzékenyüléssel említi Mária Terézia (1717. május 13. — 1780. november 29.) magyar királynőt, aki — szerintük — mindannyiunkat idetelepített annak idején. Hej, pedig hol volt már akkor a nagy császárnő, mire legelső telepes őseink az 1700-as évek utolsó dekádjában végre útnak indulhattak a Temesköz irányába, birtokba venni azt?! A romantizálókat persze vajmi keveset izgatja e tény. Elvégre a legkevésbé sem mindig a dátumokon van a hangsúly, sokkal inkább a megvalósított elképzeléseken. Esetünkben egy többszörösen vad vidék öntörvényű elemeinek — sivatagi eredetű homokpuszta, mocsarak, szeszélyes és széles árterű, rónasági folyók... — megzabolázásán. Ami végül majd teljesen működőképes, a birodalmi szélrózsa minden irányából ideköltöztetett embereket mintegy két évszázadon keresztül helyben marasztaló projektumnak bizonyult.   


A szerző felvételei

Trézsi szülénknek ­— ahogy megboldogult édesapám szokta volt őt olykor-olykor említeni, „mellesleg” 278 évvel ezelőtt, 1741. szeptember 11-én ajánlották fel „életüket és vérüket” — Vitam et sanguinem pro rege nostro! — a magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen. Tették ezt kitörő lelkendezéssel, a fiatal királynő hatásos beszédére reagálva. A korabeli nemesi felfogást tökéletesen tükrözte viszont a dacos sed avenam non, vagyis a de a zabunkat nem mondatocska odabiggyesztése. Csavar ide vagy oda, „Magyarország segítsége a későbbiekben döntő szerepet játszott abban, hogy a porosz és bajor támadás miatt megrendült Habsburg Birodalom sikeresen átvészelte az osztrák örökösödési háborút.” (Forrás: www.rubicon.hu)

Uralkodónőnk fiatalkori fotográfiájával legutóbb Vácon találkozhattam, ahol az 1764-ben tett látogatásának tiszteletére a város földesura, Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi hercegérsek megépíttette azt a bizonyos Kőkaput. Magyarország egyetlen diadalívét.

„Mária Terézia hajóval érkezett a Dunán [1764. augusztus 27-én] a pozsonyi országgyűlésről. A nemesség lóháton, díszmagyarba öltözve várta a vendégeket. A hajó megérkezését ágyúlövés jelezte. A hagyomány szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a Diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, nem mert áthajttatni alatta, hanem kiszállt és gyalog ment el mellette. A magaslat oldalain csőrükben virágfüzért tartó sasok ülnek, a homloklapon pedig az uralkodóház tagjainak körbezárt, domborműves képei között feliratos márványtáblák vannak elhelyezve. A Kisvác felé eső oldalon Mária Terézia és Ferenc császár mellképe, a város felől jobb oldalon Ferdinánd és Miksa főherceg, bal oldalon pedig II. József és II. Lipót képe látható. A Kőkapunak még két legendás történést tulajdonítanak: egy évvel a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a váci Kőkapu falába illesztett medalionját a mennykő leütötte. Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.”

A (hely)történet ismerőinek feljegyzései szerint a királynő és családja ötnapos látogatása alaposan megváltoztatta a város életét. Máig tartó hatással. A szigorított rendszabályok a korabeli városvezetési, városüzemeltetési feladatok — adminisztráció, rendvédelem, köztisztaság — teljes átszervezését eredményezték. A jeles eseményre hangolódva készült el a város jellegzetes barokk épületeinek bizonyos hányada... Az uralkodó háláját kifejező alapítványokból emelt épületek, intézmények fontos elemei Vác város kulturális örökségének.  

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Barangoló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Örökségünk nyomában — városnézőben Vácott
Barangoló
Facebook

Támogatóink