Erdély Lenke köszönti az egybegyűlteket

Ünnepi díszülésekkel, kulturális programokkal emlékeznek Újvidéken 1997, az első demokratikus városvezetőség megválasztása óta február 1.-jére, arra a napra, amikor 1748-ban Mária Terézia német-római császárné, magyar és cseh királynő székvárosunkat szabad királyi városi rangra emelte. Az akkori lakosok javaslatai -- Dunavár, Vízköz, Újvidék -- közül a királynő a Neoplanta (Újvidék) nevet választotta. A várossá nyilvánítási okirat a kézírását is őrzi: ''Nominetur Neoplanta!” Neveztessék Újvidéknek! Illetve Neusatznak, Novi Sadnak. Az újvidéki magyarság több mint egy évtizede emlékezik meg külön is városunk születésnapjáról, azért is, mert nemzeti történelmünk békés időszakát idézi, amikor a gazdaság fellendülése, a lakosság jóléte, a nemzeti, a vallási sokféleség és kultúra hagyományainak megbecsülése és megtartása, a közügyek közös megoldása mindennél fontosabbak voltak. Örök érvényű értékek ezek, amelyeket az újvidéki magyarság ápolásra érdemesre tart, amilyen körülmények ma is élni szeretne, mondta Erdély Lenke, VMSZ újvidéki városi szervezetének elnöke köszöntve a szép számban megjelent újvidékieket és a vendégeket, köztük Nikowitz Oszkárt, Magyarország belgrádi nagykövetét, Gergev Angélát, Magyarország Szabadkai alkonzulját, dr. Sztachó Pekáry Istvánt, Kecskemét, Oszoli Dénest és Decsi Istvánt, Pécs megyei jogú városok képviselőit, dr. Ózer Ágnest, az MNT tagját, Živko Makarićot, Újvidék város képviselőjét, valamint a VMSZ küldöttségét.

Az ünnepi ülés közönsége

A változások korában folyamatosan, sokszor újra és újra kell megküzdenünk érvényesülésünkért, önbecsülésünkért, emelte ki az elnök asszony. Anyanyelvünk, önazonosságunk megőrzését tartja a VMSZ egyik legfontosabb feladatának, erre az elmúlt évben is nagy súlyt helyeztek. A különféle népszerűsítő akcióknak és más programoknak köszönhetően Újvidéken és a környező falvakban mintegy 30 százalékkal több tanuló iratkozott magyar tagozatra. Két év után elérték, hogy a város önkormányzata 20 évre bérleti díj nélkül biztosította az épülethasználatot az Újvidéki Színház számára. A kezdeményezésükre oldódott meg a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központnak a folyamatos havi pénzügyi támogatása, évi szinten pedig a budiszavai, kátyi és pirosi művelődési egyesületeké. Több mint 5 éves küzdelem után végre leleplezhették Fehér Ferenc költő mellszobrát. A Darányi-telepen jelenleg folyamatban van a Szent Erzsébet katolikus templom tornyának javítása. A VMSZ kezdeményezésére az anyagiakat a tartomány és a város közösen biztosítja. Várhatóan az idén befejeződik az Európa Kollégium építése is.
A többnyelvűség hagyományát továbbra is közösen kell ápolnunk, erre igény van, hiszen éppúgy fontos a többségi nemzet számára, mint számunkra. Egymás kölcsönös megbecsülése érdekében a valós történelmi tényeket kell tanítani az iskolákban. Ennek megvalósítása mindannyiunk feladata, mondta végezetül Erdély Lenke.
Az ünnepi műsorban felléptek az Isidor Bajić Zeneiskola növendékei: Virág Dudás Ervin, Ikanović Teodor, Kobatović Lazar, Rašić Arsenije, Zima Renáta, Nadežda Pajić és Đukić Ksenija. Kontra Ferenc Az egerész ölyvektől a sirályokig c. írását Hajdú Tamás színművész olvasta fel. Vicsek Károly, idén Magyar Életfa díjjal kitüntetett rendező filmjével, jegyzetével emlékezett meg szülővárosáról. A közönség vastapssal jutalmazta a budiszavai énekeseket: Pápista Istvánt, Nagy Csongort, Kaszás Rolandot, az V. Sulisztár vetélkedő idei győzteseit, Kálóci Amáliát, Király Ibolyát és Mozetić Adriant, a Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ Mitugrász gyermek-tánccsoportját és a Csürdöngölő Néptáncegyüttest, valamint a kísérő szabadkai Juhász zenekart.