Bánáti Újság
Olasz fiatalok jártak Padén
IRSAI Rita
2004.09.22.
LIX. évf. 38. szám
Csengettek! Az ajtót én nyitottam ki. Az atya állt előttem, és a segítségemet kérte, mert olasz fiatalok érkeztek a mi poros falucskánkba, Padéra. A vendégeket a plébánián szállásolták el. Tudtak angolul is, ezért valahogy megértettük egymást, ha időnként bújtuk is a szótárakat. Egy nap az adai mede...
Csengettek! Az ajtót én nyitottam ki. Az atya állt előttem, és a segítségemet kérte, mert olasz fiatalok érkeztek a mi poros falucskánkba, Padéra. A vendégeket a plébánián szállásolták el. Tudtak angolul is, ezért valahogy megértettük egymást, ha időnként bújtuk is a szótárakat. Egy nap az adai medencéhez szerettek volna eljutni és megkértek, kísérjem el őket. Átgyalogoltunk a töltésen és útközben megtudtam, hogy ez a négy bohókás, állandóan nevetgélő és diszkréten viccelődő furcsa alak három év múlva felszentelt pap lesz. A két lány közül az egyik pszichológus, a másik meg titkárnő. Huszonéves fiatalok voltak, akik még sohasem jártak a mi kis országunkban, de szerettek volna mindennel megismerkedni. Amennyire tudtam, a magam tizenhét évével, rávilágítottam az itt élő kisebbségek helyzetére, és elmagyaráztam nekik az itt uralkodó politika lényegét. Az is kiderült, hogy gyerekekkel is szeretnének foglalkozni. Úgy tervezték, hogy öt nap alatt öt kontinenst mutatnak be nekik színjátékokon keresztül. Ez sikerült is. Családokat látogattak meg a faluban, s ha nem is tudtak nekik anyagi segítséget nyújtani, legalább a lelküket ápolgatták egy kicsit. A jelszavuk az volt: mi minden embert szeretünk, nem számít a nemzetisége. Ez nekem nagyon jólesett. Esténként gitároztunk, énekeltünk és meséltünk egymásnak.
Egy kicsit jellemezném őket, így talán közelebb kerülnek az olvasókhoz. A kispapokkal kezdeném: Simone -- örökké azon aggódott, hogy a földön kell aludnia, zavarta a cigaretta füstje, fél az állatoktól, főleg a kígyóktól és az egerektől. Istent szereti a világon legjobban, akárcsak a barátai. David -- örökké beszélt, pár nap alatt könnyedén megtanulta a kommunikációhoz szükséges legalapvetőbb magyar és szerb szavakat. Amikor elbúcsúzott, csak ennyit mondott: Olaszországban nincs ennyi csillag, mint itt, de én akárhányszor ránézek egyre, mindig rátok és az elmúlt napokra gondolok. Bobo mintegy két méter magas, de a robusztus külső érzékeny szívet rejt. Általában ő szórakoztatta a csapatot. Buffon, vagyis magyarul bajusz, nem sokat beszélt, de mindig rájöttem, mit akar, még ha kézzel-lábbal mutogattunk is egymásnak. Segítőkész embert ismertem meg benne, bármit megtett, amit csak kértek tőle. Stefi tökéletesen beszélt angolul. Néha elszégyelltem magam mellette. Vele minden problémát, örömet, bánatot meg lehetett beszélni. Akaratos volt, habár törékeny léleknek látszott. Rakele szinte egy szót sem tudott angolul. Ő volt a csapat szakácsa. Örült minden apróságnak, amit a falu lakói vittek a társaságnak.
Most már bizonyosan otthon vannak. Nagyon megszerettem őket. Könnyes szemmel búcsúztam tőlük, de reménnyel a szívemben, hogy egyszer még újra láthatom a barátaimat.
Egy kicsit jellemezném őket, így talán közelebb kerülnek az olvasókhoz. A kispapokkal kezdeném: Simone -- örökké azon aggódott, hogy a földön kell aludnia, zavarta a cigaretta füstje, fél az állatoktól, főleg a kígyóktól és az egerektől. Istent szereti a világon legjobban, akárcsak a barátai. David -- örökké beszélt, pár nap alatt könnyedén megtanulta a kommunikációhoz szükséges legalapvetőbb magyar és szerb szavakat. Amikor elbúcsúzott, csak ennyit mondott: Olaszországban nincs ennyi csillag, mint itt, de én akárhányszor ránézek egyre, mindig rátok és az elmúlt napokra gondolok. Bobo mintegy két méter magas, de a robusztus külső érzékeny szívet rejt. Általában ő szórakoztatta a csapatot. Buffon, vagyis magyarul bajusz, nem sokat beszélt, de mindig rájöttem, mit akar, még ha kézzel-lábbal mutogattunk is egymásnak. Segítőkész embert ismertem meg benne, bármit megtett, amit csak kértek tőle. Stefi tökéletesen beszélt angolul. Néha elszégyelltem magam mellette. Vele minden problémát, örömet, bánatot meg lehetett beszélni. Akaratos volt, habár törékeny léleknek látszott. Rakele szinte egy szót sem tudott angolul. Ő volt a csapat szakácsa. Örült minden apróságnak, amit a falu lakói vittek a társaságnak.
Most már bizonyosan otthon vannak. Nagyon megszerettem őket. Könnyes szemmel búcsúztam tőlük, de reménnyel a szívemben, hogy egyszer még újra láthatom a barátaimat.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
