Özönlik az olaj a világpiacra

Hosszú ideje alacsony a kőolaj világpiaci ára, és az olajiparban érdekelt országok egyre jobban aggódnak. Az elmúlt esztendők folyamán ugyanis az utánpótlás folyamatosan érkezett, azaz szinte ömlött az olaj a piacra, miközben a kereslet fokozatosan csökkent. Az érintettek, közöttük az üzemanyagot fogyasztó polgárok is régóta szeretnének választ kapni arra a kérdésre, hogy hol is lehet ennek a folyamatnak a határa.

Az idei év elején az érdekeltek elég távol kerültek a kérdés megválaszolásától, hiszen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete tovább növelte az olajtermelést. 1997 óta nem volt ilyen nagy az olajkitermelés, mint most. Emiatt a termelés csökkentéséért és az olajár növekedéséért fohászkodnak a világpiac szereplői. Orosz olajipari vezetők Szaúd-Arábiával és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetével próbálnak egyezséget kötni a termelés visszafogása kapcsán. A tárgyalások és az esetleges termeléscsökkentés hírére az olajár az elmúlt hetekben rohamosan erősödött. A pénzügyi elemzők többsége azonban arra figyelmeztet, hogy ez csak ürügy, semmilyen konkrét egyezmény nincs, még előkészítési stádiumban sem. Azaz egyelőre pusztán a találgatások és az esetleges jövőbeli egyezségek hatására lódultak meg az olajárak.

Nagy kérdés ugyanis, hogy Oroszország mennyire lenne megbízható partner, illetve mennyiben lenne érdekelt az olajkitermelés csökkentésében. Az orosz gazdaság jelenleg recesszióban van, és a többi közt emiatt egymással versengő számos orosz olajvállalat a lehető legtöbb olaj eladására törekszik, vélhetően bármilyen áron. Ráadásul az orosz olajipari vállalatok nem tudják egykönnyen megnyitni és elzárni az olajcsapokat a kemény téli időjárás miatt. Ezáltal az iparág szakértőinek az az egyöntetű véleménye, hogy az olajár tartós erősödéséhez több kell néhány orosz illetékes ígéreténél. Az érintettek szerint az amerikai kitermelés visszaesése és a globális kereslet javulása okozhat tartós olajár-növekedést.

Gátat vetnének a kitermelésnek, és növelnék az árakat

A spekulációk tehát elindították a „várva várt” áremelkedési folyamatot. A Brent-kőolaj ára az elmúlt hetekben 29 és 33 dollár között mozgott, azaz nagyjából 15 százalékkal emelkedett az olajtermelés visszafogásával kapcsolatos találgatások hatására. Ennek megfelelően Európa-szerte jelentős mértékben kezdett drágulni a benzin és a gázolaj. A prémium ólmozatlan benzin tonnánkénti ára a mediterrán piacon 4,8 százalékkal emelkedett január végétől, az északnyugat-európai piacon pedig 6 százalék körüli volt a drágulás. A motorikus gázolaj ára a mediterrán piacon 9,1 százalékkal nőtt, ám Észak-Európában ennél is nagyobb, 9,2—9,9 százalékos volt a drágulás.

Szerbiát viszont nem igazán érintette ez a folyamat, mivel a kormány az utóbbi időszakban mindentől függetlenül folyamatosan emelte az üzemanyagárat, úgyhogy a régió országai közül Szerbiában a legdrágább tankolni. A szerb kormány állandóan emelte a jövedéki adót, aminek következtében szinte hónapról hónapra drágult az üzemanyag. Igaz, néha csökkent is az ára, de rendkívül kis mértékben.

Emiatt újra virágzóban van az üzemanyag-turizmus. Sokan Boszniába járnak tankolni, ahol több mint 40 dinárt is megspórolhatnak egyetlen liter benzin árán. Az eurodízel 42-43, a benzin 40, az autógáz pedig 30 dinárral olcsóbb. Macedóniában még Boszniánál is többet meg lehet spórolni, akár 15 eurót is egy teletöltött tank esetében. A napokban egy enyhe növekedés után Magyarországon is zuhanni kezdtek az üzemanyagárak. A benzin literenként 312, a gázolaj pedig körülbelül 300 forintba kerül. A szerb kormányt egyelőre nem zavarja, hogy a szomszédos országokban való tankolással az ország polgárai egy másik állam költségvetésébe fizetik be az üzemanyagadót. Emellett pedig az úgynevezett feketekereskedelem részvevői kétszeresen negatív hatást gyakorolnak a szerb költségvetésre.

Kattinson az alábbi képre és tekintse meg a szerző adatlapját is!
Talpai Lóránt