A zentai székhelyű Luna Hangja szervezet tevékenységének az a célja, hogy a régiónkban élő nők tudatosítsák magukban az értékeiket, a jogaikat, és ezáltal mentálisan egészségesek legyenek. Az egyesület megálmodói és tagjai Gruik Zsófia, Gruik Zsuzsa és Piros Bálint.

* Tavaly hoztátok létre az egyesületet azzal a céllal, hogy a nők mentális és lelki egészségéért tegyetek. Miért láttátok ennek szükségét?

Zsófi: — A Luna Hangja megalapítása számomra nagyon személyes tapasztalatból indult. Sokszor kerültem olyan élethelyzetbe, legyen szó súlyosabb krízisről vagy hétköznapi dilemmáról, amikor nem találtam a közelben olyan szakmai segítséget, akihez bizalommal fordulhattam volna. Úgy gondoltam, hogy ezzel biztosan nem vagyok egyedül, más nők is érezhetik a szociális háló hiányát. Örültem, hogy Zsuzsáék is fontosnak találták mindezt, és így bennük rendkívüli partnerekre találtam ehhez a küldetéshez.

Gruik Zsófia, Taskovity Lara, Gruik Zsuzsa, Cöndör Enikő és Piros Bálint a díjátadón

* Ki milyen feladatot lát el az egyesületben, ki milyen tudását hasznosíthatja itt?

Bálint: — A Szegedi Tudományegyetem végzős közösségszervező-hallgatójaként széles körű tudásra tettem szert a különféle közösségekkel való munka folyamataihoz. Továbbá közösségi facilitátorként a csoportdinamikai folyamatokat tudom segíteni. Mindemellett korábban az egészségügyben dolgoztam — ami szorosan összefüggött a mentális egészséggel —, és az ott szerzett gyakorlati tapasztalatokat is tudom hasznosítani.

Zsófi: — Pedagógus vagyok, családállító és pszichológiai tanácsadó, rendezvényszervezői tapasztalattal. Egyéni és csoportos programokat vezetek. A Luna Hangja vezetőjeként új kihívásokkal is szembesülök, ami során folyamatosan tanulok és fejlődök. Számomra nem volt egyszerű humán érdeklődésűként eligazodnom a hivatalos ügyintézés rejtelmeiben, de izgalmas feladat és jó érzés, hogy egyre többet tudok ezen a területen is.

Zsuzsa: — Én leginkább a szociális munka és a dúlaság területén folytatott tanulmányaimat hasznosítom a szervezetben. Izgalmas kihívás egy civil szervezet működtetése, igyekszem minél több területen bekapcsolódni a munkába.

* Melyik korosztályra fókuszáltok? Vannak-e szerintetek olyan életszakaszok, amelyek fokozottan próbára teszik a nőiséget?

Zsuzsa: — Fontosak nekünk a fiatalok és az idősebbek is, de nyilván azoknak a problémáival tudunk behatóbban foglalkozni, akiknek az élethelyzetével tisztában vagyunk. Nagyon érdekes ebből a szempontból a nővé válás szakasza, mely rengeteg, korábban nem tapasztalt kihívás elé állítja a lányt/nőt. Egy patriarchális világban nagyon nehéz nőként megtalálnunk magunkat, és kialakítani egy olyan identitást, amely valóban mi vagyunk. Az önállósodás, a saját egzisztencia megteremtésének időszaka megint új kihívásokat tartogat. Az anyává válás és a kisgyerekes lét megint csak testet-lelket próbára tevő életszakasz, aztán a gyerekek kirepülése ismét egészen új kihívásokat teremt. A végtelenségig folytathatnánk a sort, de nem tudnék olyat kiemelni, ami kollektíven nehezebb volna a többinél. Szerintem egyénenként változik, hogy ki mit él meg embert próbáló feladatnak, és függ a személyiségtől, a támogatói háttértől, az életkörülményektől is.

Bálint: — Az élet tele van úgynevezett krízisidőszakokkal. Gondolok itt: a tinédzserkori identitás keresésére, aztán az adoleszcens korból a felnőtté válás korszakára, a szülővé válásra, de később a változókorra egyaránt. Ezek végigkísérik egy ember életét, ezért minden korosztály felé nyitottak vagyunk.

* Milyen programokat sikerült eddig megvalósítani?

Zsuzsa: — Az első hivatalos programunkat nem sokkal a megalakulásunk után valósítottuk meg a Zentai Baba-Mama Klubbal és a szegedi Koramentorházzal közösen, ez volt a tavalyi koraszülöttek világnapja, amikor lila kavicsokat festettünk, és ezeket aztán a népkerti koraszülöttek fája körül helyeztük el. Tartottunk ERŐmerítő-műhelymunkákat, ahol a traumáink megismerése került a fókuszba csoportmunka keretében, illetve MéhÜléseket, ezek is csoportos programok, és a nőiséget meditációs, belső munka által közelítik meg. Labirintusjárásokat is szervezünk, ezek mindig nagyon érdekes önismereti utazások, ilyenkor Bálinton kívül Keresztényi Zoli van a segítségünkre. Nagyobb projektumokon is dolgozunk, például a Zentai Baba-Mama Klub és a gyulai Életkapu Perinatális Alapítvány partnereként valósítjuk meg az Ébredések — Nők testtudatosságának növelése a mentális egészség érdekében című projektumot, melyet az Európai Unió támogat az Erasmus+-program által. Itt felnőttképzésről van szó: egy nőknek szóló, testtudatosságot támogató foglalkozássorozathoz dolgozunk ki egy módszertani útmutatót, melynek különlegessége, hogy különböző társadalmi hátterű nőknek szól, és nemzetközileg is adaptálható. Nemrég zárult le az Ami bennünk nő projektumunk, melyet magánadományból valósítottunk meg. Itt jegyzeteket és interjúkat vártunk, melyek a női esélyegyenlőség témáját dolgozzák föl nőközpontú szemléletben, és nagyon értékes írások érkeztek. A célunk az volt, hogy azok is megmutathassák a nézőpontjukat, akiknek erre egyébként alig adódik lehetőségük. Részt veszünk egy szexedukációs program kidolgozásában is tíz—tizennégy éves tanulók részére, szintén a Zentai Baba-Mama Klub vezetésével.

Zsófi: — Kiemelném a közösségi oldalunkon végzett munkánkat, mely folyamatos, és nemcsak közösségépítő, közösségteremtő, hanem edukatív jellegű is. Rendszeresen foglalkozunk olyan témákkal, amelyek a nők mindennapi biztonságát és lelki jólétét érintik: a bántalmazás felismerése, a határok kijelölése, a nők jogai, a lelki egészség védelme, valamint a biztonságos kapcsolati minták. Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztály hozzáférjen olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék a bántalmazómintákat, bátrabban tartsák a határaikat, és tudják, milyen segítséghez van joguk. Emellett lényegesnek érezzük, hogy ráirányítsuk a figyelmet a menstruációs szegénységre, mely nemcsak a mélyszegénységben élőket érinti, hanem egy általános társadalmi probléma, különösen a marginalizált közösségekben. Ezért rendezvényeinken ezzel kapcsolatos termékeket is gyűjtünk.

* Szoros együttműködésetek van a Zentai Baba-Mama Klubbal. Miben tudjátok egymást segíteni, gazdagítani?

Zsuzsa: — A Zentai Baba-Mama Klub óriási tapasztalatot szerzett a szervezés terén, saját helyszíne van a programok megvalósításához, és sokakat meg tud szólítani, ezért számunkra nagyon fontos a segítsége. Mi ezt azzal tudjuk viszonozni, hogy olyan programokat viszünk el a klubba, amelyek egyébként ritkán valósulnának meg, ezzel olyan emberek számára is ismertté tesszük ezeket a témákat, akiket a klub tevékenysége nem ér el.

* Jövőbeli tervek?

Zsuzsa: — A tavasszal szeretnék elindítani egy beszélgetőkört csak nőknek, ahol a szexualitás kérdéseit járjuk majd körbe. A részletek még egyeztetés alatt állnak, de a tervek szerint ez egy nyitott csoport lenne, tehát bárki bármikor csatlakozhat hozzánk, és havi egyszer rendeznénk meg.

Zsófi: — A közeljövőben szeretnénk tovább erősíteni mindazt, amit már elkezdtünk, a nők mentális és lelki egészségének támogatását és a közösségi edukációt. Tervezzük, hogy még több műhelyt és önismereti programot szervezünk, emellett szeretnénk bővíteni online edukációs tartalmainkat, hogy minél többekhez eljuthassanak a bántalmazással, határkijelöléssel és női jogokkal kapcsolatos, hiánypótló információk. Hosszabb távon célunk egy olyan megtartó közösségi tér létrehozása, ahol a nők szakmai támogatásban is részesülhetnek, helyben elérhetően. Hiszünk abban, hogy kis lépésekből áll össze az a változás, amely egy közösség életét képes jobbá tenni.