— Egyesületünk 2009 végén alakult meg. A régió neves gazdasági szakemberei, vállalkozói és a közgazdász pályát választó fiatalok a tagjaink. Megalakulásunk óta szervezünk előadásokat aktuális gazdasági témákról. A vajdasági közgazdászok a szakma nagy tekintélynek örvendő képviselőitől anyanyelvükön kapnak tájékoztatást. Eddig a következő témákat dolgoztuk fel: az amerikai pénzügyi válság, illetve annak hatása térségünkre; a gazdaságfejlesztés politikája; fenntartható jólét; versenyképesség és változó gazdaság; gazdasági érvényesülés az EU küszöbén; források bűvöletében. Fő védnökei vagyunk a Tudományos Diákköri Konferenciának, 2014 óta rendezzük meg a Vajdasági Magyar Fiatal Közgazdászok Tudományos Tanácskozását, 2014-ben házigazdái voltunk a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdászok Találkozójának. Az idei tanácskozáson a nőket mint gazdasági szereplőket mutattuk be — ismertette Földi Márta, a VMKT elnöke.  

* A te ötleted volt évekkel ezelőtt bekapcsolni a fiatal közgazdászokat. Milyen elképzeléssel, céllal?

— Az első tudományos diákköri konferenciánkat az Educons-Fabus Egyetem szabadkai konzultációs központjában tartottuk meg. Az ötletadó, aki egyúttal a mentorunk is, prof. dr. Somogyi Sándor nyugalmazott egyetemi tanár. Segítségével ez a kezdeményezés kortárssegítő programmá fejlődött. Az első verseny nyerteseként én vettem át a szervezést — emlékezik vissza Krmpotity Bacsó Gabriella szervező.

— Akkor az volt a célunk, hogy lehetőséget adjunk a hallgatóknak az egyetemi tanulmányaik során szerzett tudás bemutatására, illetve a magánegyetemekről kialakult negatív közvéleményen is szerettünk volna változtatni. Később kiléptünk az intézményesített formából, és a vajdasági magyar fiatalokat céloztuk meg. A Vajdasági Magyar Közgazdász Társasággal együttműködve megszerveztük az I. Vajdasági Magyar Fiatal Közgazdászok Tudományos Tanácskozását. Célunk, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak a véleményalkotásra, szélesítsük látókörüket, segítsük kapcsolati rendszerük kiépítését, megkönnyítve későbbi munkavállalásukat, szülőföldön való boldogulásukat. Ebben az évben csatlakozott hozzánk a KVS Consulting is, a rendezvény lebonyolítását nagymértékben elősegítve.

* Van-e „utóéletük” ezeknek a munkáknak?

— Ha minden igaz, akkor a beérkezett munkákból egy könyv készül, megszólaltatjuk az eddigi nyerteseket. Erre részben már sor került februárban az egyetem Alumni Klubjának megalakulásán, a KVS Consulting Központban. Hárman voltak jelen a nyertesek közül, elmondták, kinek miben segített ez a verseny. Volt, akinek a további tanulmányaiban, és olyan is volt, aki a versenynek köszönhetően jutott munkahelyhez.

A KVS Consulting vállalatoknak nyújt tanácsadást. Víg Szalma Stella igazgató-tulajdonos számára nagyon fontos a fiatalok, a vállalkozók, a vállalatok összefogása. — Együtt többet érünk el! — hangsúlyozza.

* Milyen értelemben kellene összefogni?

— A magyar vállalkozó magyar munkaerőt vegyen fel, magyar vállalkozó legyen a beszállítója. Kezd kialakulni ez a magyar—magyar együttműködés. Tudatosítani kell ennek a fontosságát. Meg kell mutatni a hallgatóknak, hogy ez lehetséges, ellenkező esetben mindenki külföldön látja az érvényesülés esélyét. Az Educons Egyetem koordinátoraként egyértelműen a hallgatók itthon tartása a cél. Végigkísérem a tanulmányi éveiket, folyamatosan vállalatokat látogatunk, lehetőségük van a gyakornoki programra, melyből aztán állandó munka lehet. Versenyeken vehetnek részt, az Erasmus programban, a Go2 America Work and Travel program keretében három hónapos amerikai munkára pályázhatnak. Mindezeket a tapasztalatokat megoszthatják a többiekkel, amikor visszajönnek. Fontosak az előadások is, az ezeken való részvétel, a munkaerőpiac szempontjából pedig különösen sokat számít a kapcsolatok kialakítása és ápolása. Az Alumni Klub, vagyis az öregdiákok klubja is ezt erősíti, hiszen az egyetemet befejezettek közül sokan vállalkozást alapítottak, vagy jó vállalatnál dolgoznak. Havonta egyszer összejövünk, feldolgozunk egy témát, közösséget építünk, támogatjuk egymást.

Farkas Athéné Mindennapi vállalkozó(hős)nők: Kisvállalkozó nők helyzete a gazdasági életben című dolgozatával első díjat nyert a VMKT és a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület pályázatán.

* Újságíró vagy, és édesanya. Hogyan csöppentél bele a közgazdaság világába?

— Közgazdasági szakközépiskolába jártam Szegeden, már ott is közel állt hozzám az üzleti gazdaságtan. Mindig szerettem volna továbbtanulni, de sokáig nem volt rá lehetőségem. Aztán hallottam az egyetemről, hogy üzleti gazdaságtan szak indul. Négyéves alapképzésen tanulok, másodéves vagyok.

* S mi motivált, hogy pályázz?

— A tavalyi konferencián is részt vettem, láttam a tavalyi nyertes előadását, így tudtam, miről van szó. Az idei téma, a nők helyzete a gazdaságban, nagyon fontos számomra, mert édesanyaként a dolgozó nő szerepében is meg kell felelnem, így átlátom azokat az összetett feladatokat, amelyeket napról napra meg kell oldanunk.

* Mutasd be a díjazott munkádat!

— Szakmámból adódóan interjúkat készítettem a környezetemben élő vállalkozó nőkkel. Öt nő mesélte el a történetét. Mivel mindenki más területen dolgozik, nehéz volt összehasonlítani őket, de azért sok közös vonás van bennük, jól tükrözik a jelenlegi gazdasági helyzetet. Emellett körüljártam a női szerepek témáját, a női vezetők jelenlétét, illetve hiányát a világban, összehasonlítottam a nők és a férfiak helyzetét a munkaerőpiacon. Az elvándorlás is egy fontos tényező akkor, amikor az itthon maradt nők érvényesüléséről beszélünk. Szerintem az elvándorlásnak kulcsszerepe van abban, hogyan tudunk érvényesülni. Kevesebb férfi mellett hamarabb előtérbe kerülhetnek a nők, könnyebb a boldogulás. A sok kiaknázatlan piaci rés miatt könnyebb az önmegvalósítás, ha valakiben ott a vállalkozó kedv. Nem muszáj alkalmazottként pénzt keresni. Nekem megfelel az alkalmazotti státusz, mert a fix munkaidőm köré könnyebben tudom megszervezni a család életét, mely kisgyerekek mellett elég gyorsan változik.

* Merre tovább? Váltasz?

— A pályázatom kapcsán többfelől is megerősítést kaptam, hogy jó az irány, melyen elindultam, ez lehet az alapja a diplomamunkámnak. Nekem már ezért is megérte a befektetett energia, mert két kisgyermek, család, munka és egyetemi tanulmányok mellett folyamatosan tudom bővíteni az írásomat a hátralévő két évem alatt, és nem az utolsó évben kell megírnom a diplomamunkámat, minden egyéb teendőm közepette.