* A szerb kormány költségvetési megszorításokat vezetett be annak érdekében, hogy csökkentse az évek óta folyamatosan növekvő államadósságot. Vajon ezek az intézkedések valóban hatékonyak egy olyan országban, ahol valójában nem „működik” a termelés, a munkanélküliség óriási mértékű, a lakosság jelentős része pedig elöregedett?

— Ezeket a lépéseket sajnos már jó néhány kormányzati ciklussal ezelőtt meg kellett volna tenni. A jelenlegi kormánynak nem igazán volt más választása, mivel folyamatosan csőd fenyegeti a teljes állami gazdaságot. A megszorító intézkedéseknek valójában csak a jövő évtől fogjuk érezni a hatását. A kormány az elkövetkező két-három évben várja az intézkedések eredményét. Az idén mintegy 15 milliárd dinárt sikerült megtakarítani, amely nem nevezhető jelentős összegnek. A tervezett intézkedések kapcsán azonban az elkövetkező években a kormány mintegy 300 milliárd dinárt szeretne megtakarítani. Emellett a veszteséges közvállalatok eddigi vagy jelenlegi költségvetési veszteségei is fel lesznek számolva, mivel ezek a cégek értékesítve vagy privatizálva lesznek a közeljövőben. Bizonyos jelentős közvállalatok állandó juttatásai szintén meg fognak szűnni, mindez főként a Srbijagast érinti. Az elkövetkező években a kormány egyébként pozitív költségvetési eredményeket vár az összes közvállalattól. A szürkegazdaság felszámolására irányuló törvények szintén a költségvetés rendbetételét segítik. Összegezve: a szerb kormány ezekkel a bevételekkel és a kiadások csökkentésével próbálja áthidalni a meglévő gazdasági krízist. A pénzügyminiszter szerint mindezek a döntések már 2016-ban eredményt fognak hozni. A VMSZ frakciója egyébként azért szavazta meg a megszorító intézkedéseket, mert jelenleg nem lát más kiutat a kétségbeejtő gazdasági helyzetből. Ahogyan a háztartásokban is spórolni kell ahhoz, hogy egy család jobb anyagi helyzetbe kerüljön, úgy az államnak is ugyanezt kell tennie. Mivel jelenleg a kormánykoalíció tagjai vagyunk, nem volt más választásunk.

* A lakosság jelentős része, beleértve a közszférában dolgozók zömét is napi megélhetési gondokkal küszködik. Meddig lehet még szorítani a nadrágszíjon?

— Az intézkedések első eredménye szinte bizonyosan a vásárlóerő csökkenése lesz. Ha azonban nem vezetnénk be a megszorításokat, az ország bizonyosan csődbe menne. Véleményem szerint főként azoknak a döntéseknek lehet jelentős hatásuk, amelyek a közvállalatok működésére vonatkoznak. Az olyan nagy cégek, mint például a Srbijagas nem működhetnek továbbra is veszteségesen, ráadásul jelentős állami támogatással. A hasonló vállalatokat a jövőben vagy privatizálják, vagy nyereségessé teszik. Szerintem nincs más kiút. E vállalatok veszteséges működése ugyanis jóval inkább terheli a költségvetést, mint a polgárok bére.

* Pontosan mennyivel csökken a fizetés, és ennek az intézkedésnek milyen hatása lehet a közeljövőben?

— A fizetés- és a nyugdíjcsökkentés kapcsán mindenekelőtt azt érdemes kiemelni, hogy az intézkedések a szociálisan rászorultakat, illetve a kisnyugdíjasokat nem érintik. Több mint egy millió idős embernek van például 25 000 dinár körüli nyugdíja, melyből tehát nem vonnak le semmit. Ezenfelül 500 000 ember nyugdíjának csökkenése 10%-nál kisebb lesz. A többieket viszont sajnos teljes mértékben érinti a megszorítás. A kormány egyébként kétfajta módszert alkalmaz: 27 800 dináros fizetés felett egy lineáris elvet, melynek értelmében minden fizetésből 10%-ot vonnak le, az alacsonyabb bérek esetében pedig azt, hogy egyetlen fizetés sem lehet 25 000 dinárnál kisebb. A 25 000 és 40 000 dinár közötti nyugdíjat egyébként 0,22-es koefficienssel kell beszorozni, 25 000-ig tehát a nyugdíj is érintetlen marad. A 40 000 dinár feletti nyugdíjat azonban még egy lépésben csökkentik, azaz 0,25-ös koefficienssel szorozzák be.