AZ EGÉSZ ORSZÁG A TÚSZUK. Ha hinni lehet a hírnek: annak a bizonyos 5 millió dollárnak mégis van gazdája! A hír szerint ugyanis Amerika, vagyis a Reward for Justice (Jutalom az igazságért) szervezet kifizette az 5 millió dolláros vérdíjat annak a nyomravezetőnek, akinek bejelentése nyomán elfogták Radovan Karadžićot. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre utalta át a szervezet - a számlaszám is ismert, csak annak tulajdonosa nem. A nevezett szervezet nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információt. A belgrádi lapok ugyanakkor arról cikkeznek, hogy Karadžić után a másik két vádlott - Ratko Mladić és Goran Hadžić - is hamarosan Hágába kerül. A háborús bűnökkel vádolt bujdosók elfogására alakult akciócsoport tagjai ugyanis parancsba kapták: senki sem mehet évi szabadságra. Kormánykörökből olyan értesülések szivárogtak ki, hogy augusztus folyamán biztosan sor kerül a letartóztatásukra. Ami már nemcsak szóbeszéd: Szerbia védelmi minisztere, Dragan Šutanovac a múlt szerdán nyilvános felszólítást intézett Mladićhoz és Hadžićhoz: mielőbb és önként adják föl magukat, hiszen ez nemcsak az ország érdeke (az egész ország az ő túszuk), hanem a saját jól felfogott érdekük is.
Božidar Đelić kormányfőhelyettes szerint a szeptember hónap döntő fontosságú Szerbia jövője szempontjából, hiszen maradéktalanul eleget kell tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az EU szabott. Szerbiának szeptember elsejéig kell összeállítania azt az Európai Bizottságnak készített jelentést, amelyben részletesen leírja, mit tett eddig az európai integrációért. Szeptember végéig pedig be kell vezetni minden reformot, hogy ezek a lépések bekerülhessenek abba a másik jelentésbe, amely az EU novemberben esedékes külügyminiszteri találkozójára készül. ,,Mindenkinek teljesítenie kell a feladatait, és felelősséget is kell vállalnia a tetteiért. Egyértelmű, hogy nem kerülünk fel az ún. schengeni fehér listára, ha továbbra is blokád alatt lesz a parlament' - mondta Đelić. Szerinte a lakosságnak tudnia kell, hogy azok, akik ellehetetlenítették a parlament munkáját, azok nemcsak a stabilizációs és társulási megállapodást, az oroszokkal való energetikai megállapodást vagy a Belgrád körüli terelőút megépítését akadályozzák, hanem a szabad mozgást is - a szabad mozgás jogát veszik el az ország lakosságától. Magyarán: elég volt abból, hogy a polgárok a hágai vádlottak túszai. Elég volt a radikálisok parlamenti obstrukciójából. Nézzük, miből élünk. Induljunk el a múltból a jövő felé!
AZ UTCAI POLITIZÁLÁS HÚSZ ÉVE. A Karadžić letartóztatása elleni belgrádi tiltakozás időpontja szinte egybeesett egy agyonhallgatott évfordulóval. Az idén júliusban volt pontosan húsz (20!) éve annak: Milošević-rezsimjének a szervezésében kosovói illetőségű szerbeket és montenegróiakat szállítottak autóbuszokkal Újvidékre, majd ott utcai tüntetésükön a szerbiai alkotmány megváltoztatást, a tartományi vezetőség lemondását követelték. Ez a húsz évvel ezelőtti joghurtforradalom vezetett oda, hogy a két tartománytól elvették az autonómiáját, s ez volt az első felvonása annak a drámának, amely a horvátországi és boszniai véres háborúval folytatódott. ,,Szerbia már húsz éve az utcán próbálja megoldani azt, amit nem képes másként. Sok rendőr egész szolgálati idejét az utcai tüntetéseken töltött... Szerbiának mégis jó sok év kell még, hogy elérje azt a szintet, amelyen 1988-ban volt' - írja Mihal Ramač a Danas napilapban. Cikkében arra keresi a választ: eljött-e végre az utcai politizálás, a mítingelés alkonya? A Karadžić letartóztatása kapcsán megtartott radikális-népnemzeti szervezésű tiltakozás teljes fiaskója után ez lenne a logikus. ,,A húsz év tapasztalata azonban óvatosságra int' - mondja, s aggasztónak tartja a tényt, hogy a lapok címoldali hírei még mindig nem arról szólnak, hogy mit végzett az elmúlt héten az oktatási, a mezőgazdasági vagy az egészségügyi minisztérium. Az idő pedig múlik.
OLIMPIA ÉS GUČA. Nézzük, miből élünk - de majd szeptemberben. Augusztus egyébként is az évi szabadságok ideje. A parlamenti képviselőket a házelnök már júliusban augusztusi pihenőre küldte, a politikusok pedig a kellemeset kötik össze a hasznossal. Milutin Mrkonjić (SZSZP) nagyberuházási miniszter nyitotta meg Gučán a világraszóló trombitások fesztiválját - és ölelte keblére nemrég még koalíciós partnerét, Velimir Ilićet. Boris Tadić államfő - Vuk Jeremić külügyminiszter társaságában - hivatalos látogatásra Kínába érkezett, és részt vett a pekingi olimpia ünnepélyes megnyitóján. Mutatták is a kamerák, ahogy két karját a magasba emelve három ujjal üdvözli a szerbiai csapatot. A három ujjal való üdvözlés annyira meglepte George Busht, hogy az amerikai elnök megkérdezte, mit jelent ez. ,,Ez a Szentháromságot jelképezi, minket ez az eszme vezérel és ezért harcolunk' - magyarázta meg neki (s nyilván nekünk is, sokunknak) Tadić...
ÚJ POLGÁRMESTEREK. Szerbiában (Kosovo nélkül) összesen 167 község és város van. A legtöbb önkormányzatban már július hónapban magalakultak a községi/városi képviselő-testületek, és a polgármestert is megválasztották. Vannak viszont községek, ahol megtartották a községi képviselő-testület ülését, de az megszakadt. Vannak, ahol meg is alakult a kkt, de a község első emberének a megválasztására nem került sor. Ezekben az önkormányzatokban a múlt héten igencsak ketyegett az óra: lejár a törvényes határidő, s ha nem cselekszenek, akkor nem kerülhetik el a kényszerigazgatást. Ennek a veszélye már nem áll fenn Adán, Zentán és Temerinben, ahol a múlt héten megválasztották a község új elnökét. Adán - a Demokrata Párt és a Magyar Koalíció megállapodása alapján - a polgármester a DP jelöltje, a 28 éves Bilicki Zoltán vállalkozó lett, aki egyben Szerbia legfiatalabb polgármestere. Ada után (a kkt ülését kedden tartották) csütörtökön Zentán és Temerinben is megválasztották az új önkormányzati vezetést. Zentán a községet irányító Magyar Koalíció-Demokrata Párt-G17 Plusz koalíció az MK jelöltjét, Pék Zoltánt választotta meg a polgármesteri posztra. Temerinben - bonyodalmas, hosszú és kimerítő tárgyalások után a 33 képviselőt számláló községi képviselő-testületben a hatalmi koalíció - MK, DP, SZDP, SZSZP - 20 képviselője alkotja a hatalmi többséget, a polgármester pedig Guszton András újságíró, az MK képviselője lett. A Magyar Koalíció számára ez kétségkívül sikertörténet: magyar polgármester abban a községben, ahol évekig a Szerb Radikális Párt volt hatalmon.
BELGRÁD? Szerbia fővárosában, Belgrádban a tervek szerint pénteken, augusztus 15-én kerül sor a város polgármesterének a megválasztására. Mint ismeretes, a köztársasági parlamentben a mérleg nyelvét képviselő szocialisták előbb a radikális-népnemzeti tömbbel kötöttek koalíciót, s ennek értelmében a radikális párt főtitkára, Aleksandar Vučić lett volna a polgármester. Utóbb köztársasági szinten a szocialisták a Demokrata Párttal léptek koalícióra, s az ott kapott posztok fejében - a szocialista pártelnök, Ivica Dačić kormányfőhelyettes és rendőrminiszter lett - elálltak a belgrádi szinten kötött koalíciótól. A péntekre tervezett ülésen a képviselőknek egyetlen polgármester-jelöltről kell szavazniuk. A főváros polgármesteri tisztségének várományosa Dragan Đilas, a Demokrata Párt jelöltje.