Nemzetépítés — itthon és Európában

Nemzetépítés — itthon és Európában

Ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének Zentán a gimnázium új épületszárnyát és avatták fel Bácskossuthfalván a felújított I. világháborús emlékművet, valamint a Kossuth parkot. Mindkét beruházás a magyar kormány támogatásával valósult meg.

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”

Az oktatási intézmény dísztermében megtartott ünnepségen Ujházi Éva, a Zentai Gimnázium igazgatója köszöntőjében kiemelte, Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap nagylelkű segítőkészségének köszönhetően a bővítési munkálatok után, 2019 januárjában 1000 diák, valamint 200 tanár kezdhette meg a második félévet az új épületrészben is. A magyar kormány 120 millió forintos hozzájárulásából a lassan másfél évszázada létező objektum 500 négyzetméter területen 6 tanteremmel, tanári és mozgássérültmosdókkal, mozgássérült-feljáróval, teakonyhával, valamint tágas és világos ebédlővel gazdagodott. A támogatásból vásárolt felszerelést — laptopokat, projektorokat, okostáblákat stb. — az épületben működő mindhárom iskola — a gimnáziumon kívül a Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, illetve az Egészségügyi Középiskola — diákjai nagy örömmel fogadták, hiszen a XXI. század oktatásában elengedhetetlen a modern eszközök használata. 

Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára az 1697. évi zentai csatára hivatkozva állította, a város a magyar történelemben is az újrakezdés szimbóluma lett.

— Önök azt is jól tudják, hogy akarni valamit önmagában nem elegendő, a megvalósításhoz együttműködésre van szükség. A Kárpát-medencében is példátlan együttműködésnek köszönhető, hogy a térségben legelőször a vajdasági magyarságnak sikerült kiharcolnia a személyi elvű autonómiát, és itt indulhatott útjára elsőként az a nagy volumenű gazdaságfejlesztési program is, amely nemcsak fejlesztési forrásokat, hanem egyúttal reményt is nyújt az itt élőknek a boldoguláshoz — hangsúlyozta az államtitkár, és köszönetet mondott a szerb kormánynak is, mely a már meglevő épület teljes körű felújítását támogatta. — A magyar kormány továbbra is kész arra, hogy minden támogatást megadjon a külhoni magyar gyermekeknek és fiataloknak ahhoz, hogy lakóhelyükön részesüljenek minőségi tudásban, hogy közösségük hasznos tagjaivá válhassanak. Az idén, a külhoni magyar gyermekek évében is azon dolgozunk, hogy minden korosztály számára jobb és élhetőbb körülményeket tudjunk teremteni minden magyar régióban — hallottuk Potápi Árpád Jánostól. Elmondta, Vajdaságban 6 szórvány-óvodaiközpontot alakítanak ki, 17 óvodát újítanak fel és csaknem 70 új játszóteret hoznak létre. Emellett folytatódik a szakképzési terveknek a megvalósítása és a Magyar Nemzeti Tanács oktatási programjainak a támogatása.

A jelenlevőket Czegledi Rudolf polgármester is köszöntötte. Megjegyezte, rendkívül büszkék arra, hogy Zentát Vajdaság egyik jelentős középiskolai oktatási központjaként tartják számon, és az önkormányzat is igyekszik a lehetőségeihez mérten fejleszteni, javítani, korszerűsíteni az oktatási intézményeket. Beszédét Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus gondolatával zárta: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”

Az ünnepség a három középiskola diákjainak alkalmi műsorával zárult, majd Potápi Árpád János és Pásztor István, a tartományi képviselőház és a VMSZ elnöke szalagátvágással adta át rendeltetésének az új épületszárnyat.


Ünnepélyes szalagátvágás: Pásztor István, Ujházi Éva, Potápi Árpád János (Herédi Krisztián felvétele)

 

„Hőseink hagyatékának méltó megőrzése”

Potápi Árpád János részt vett a bácskossuthfalvi I. világháborús, felújított hősi emlékmű átadásán is. A Délvidék legnagyobb I. világháborús emlékművét és annak környékét a magyar kormány 24 millió forintos támogatásával újították fel, a rendbe tett Kossuth parkban pedig egy új játszóteret is kialakítottak a Magyar Nemzeti Tanács jóvoltából. Az emlékmű névtáblájára 239 áldozat neve van felvésve. Az újabb kutatások további 70 személyt azonosítottak, aki nem tért vissza a nagy háborúból. A bácskossuthfalvi áldozatok száma így meghaladja a 300-at.

— A Magyarország és Szerbia közötti megbékélés már azt is lehetővé teszi, hogy az I. világháborús emlékműveket a régi formájukban tudjuk helyreállítani, és méltón tudjunk megemlékezni nemzeti történelmünkre, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy a közös történelmünket és a vitás kérdéseinket meg tudjuk vitatni, illetve a történelmi megbékélés útján előre tudjunk haladni — emelte ki beszédében Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közelgő európai parlamenti választások fontosságára is rávilágított: — Szeretném felszólítani önöket, hogy vegyenek részt a választásokon, és közösen tegyünk azért, hogy a jövőnket itt, Európában biztosítottnak tudjuk. Ezzel az emlékművel pedig őrizzük továbbra is elesett hőseink emlékét. Méltó módon őrizzük meg a hagyatékukat, és ez is járuljon hozzá, hogy továbbra is egységes magyar nemzetről és független Magyarországról tudjunk beszélni.

— Fontos számunkra, hogy az emlékmű méltó módon tudott megújulni — emelte ki Seffer Attila. A helyi közösség tanácsának elnöke hozzátette: — Május 26-án nekünk is kezünkben van a lehetőség, hogy a tettek mezejére lépjünk, hogy egy évtizednyi megkezdett munka folytatásához hozzájáruljunk, amivel csak megköszönni tudjuk a nemzeti kormánynak azt a támogatást, amellyel hozzájárul a délvidéki magyarság megmaradásához, identitásának megőrzéséhez és jövőképének fejlődéséhez.

— A több évtizedes kitartó erőfeszítés az emlékmű felújítására és újbóli leleplezésére azt bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösségnek és a magyar nemzetnek van jövője — emelte ki Pásztor István, a VMSZ elnöke. — Ez még egy bizonyítéka annak, hogy a számbeliségünktől függetlenül hozzá kívánunk és hozzá tudunk járulni a nemzet felemelkedéséhez.

— Ennek a pillanatnak is az egyik legnagyobb tanulsága az, hogy egyéni és közösségi identitás nem létezik emlékezet nélkül, és hogy milyen nagy szükségünk van a meghatározó történelmi eseményekre, közösen elfogadott jelképekre, mindez pedig nem más, mint közös építkezés, mégpedig nem akármilyen építkezés: nemzetépítés — hangsúlyozta az ünnepségen Hajnal Jenő, az MNT elnöke.


Potápi Árpád János a bácskossuthfalvi emlékmű átadásán (Kartali Róbert felvétele)

 

Az emlékműnek különleges története van. Maczon Frigyes budapesti szobrászművész tervei alapján Bálint Lajos helybeli kőműves építette 1942-43-ban. A domborműveket Juhász Gyula és Somorjai Antal budapesti kőfaragók készítették. 1946 után az akkori jugoszláv hatalom a magyarok által emelt emlékhelyeket összezúzta és szétdarabolta. Bácskossuthfalván az akkori községi elöljáróság megelégedett azzal, hogy megbízta ugyanazt a kőművest, aki megépítette az emlékművet, hogy faragja le, és habarccsal vakolja be a domborműveket. A mester csak részben tett ennek eleget, hiszen csak a vakolást végezte el úgy, hogy a faluban senki sem tudta, hogy a domborművek sértetlenek maradtak. Minderre akkor derült fény, amikor 2000. október 6-án a helybeli ifjúságnak egy önkéntes megmozdulása keretében idejöttek létrával, kalapáccsal, vésővel, és elkezdték leverni az álcázó vakolást, mely több mint ötven évig őrizte a titkot — mesélte el Papp László helytörténész, majd azt is kiemelte, hogy az emlékmű felavatása mindeddig nem történhetett meg.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink