Galagó-Ferenczi Andrea, Varga László, Pásztor Bálint, dr. Korhecz Tamás, mgr. Bozóki Antal

A Civil Mozgalom, az Árgus Magyar Kisebbségi Civil Egyesület és a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület tanácskozást szervezett Újvidéken a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület klubtermében. A szeminárium központi témája az önkormányzati alapítású, magyar nyelven is sugárzó rádiók privatizációjának a kérdése volt. Vendégei pedig - a három VMSZ-es magyar képviselőkön kívül - dr. Korhecz Tamás tartományi és kisebbségügyi titkár, dr. Marovan Zsolt, a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, valamint mgr. Bozóki Antal ügyvéd, állandó magyar nyelvi bírósági tolmács. Bozóki vitaindító előadása előtt külön örömének adott hangot, hogy a VMSZ parlamenti képviselői is jelen vannak e tanácskozáson, már csak azért is, mert az elmúlt időszakban a civil szervezeteknek alig volt lehetőségük a politikai közélet meghatározó személyiségeivel találkozni.
Bozóki rávilágított arra, hogy az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége foglalkoztatottainak a száma az utóbbi években több mint a felére csökkent, de más rádióállomásokról is elmondható ugyanez. A szerkesztőségek csak nagy erőfeszítések árán képesek elvégezni munkájukat, tekintettel az elavult műszaki felszerelésre. Emellett az intézmény mellett veszélybe került a Szabadkai Rádió, a Szenttamási Rádió, a Kúlai Rádió, a Temerini Rádió, de más olyan helyi rádió fennmaradása is kétséges, amely magyar nyelvű műsort is sugároz. Az eddigi tanácskozások és szakmai összejövetelek nem adtak választ a kérdésre, hogy mi lesz a sorsuk a több nyelven sugárzó rádióknak - amelyek alapítói a községi képviselő-testületek - a privatizálás után.
- A helyi önkormányzatok és regionális közösségek által alapított televíziók és rádióállomások problémáit nem oldják meg a magánosításra vonatkozó jogszabályok. Ez is arra utal, hogy a szerbiai parlament figyelmen kívül hagyta Vajdaság többnemzetiségű összetételét, amikor a magánosításról, illetve a műsorszórásról szóló jogszabály meghozta. A jogalkotók nem vették figyelembe az anyanyelvű tájékoztatásra való jog érvényesülését, másrészt pedig egészen 2007 elejéig elmaradt az illetékes hatalmi szervek - beleértve az MNT-t is - kellő reagálása is.
Bozóki azt is elmondta, hogy ezt a törvényt még 2002-ben hozta meg a szerbiai parlament, és érthetetlen számára, hogy miért csak most, öt év elteltével merült fel ez a kérdés problémaként. A jogszabály értelmében 2007. december 31-éig kell a magánosítást elvégezni, tehát az idő nagyon sürget, a határidő vészesen közeledik, és a megoldás még csak nem is körvonalazódik, pedig semmilyen garancia nincs arra, hogy a jelenleg működő magyar nyelvű szerkesztőségek a privatizáció után zavartalanul működhetnének tovább. Magyarán: ha megszűnnek a szerkesztőségek, akkor az anyanyelvi tájékoztatásra való jog és a nemzeti kisebbségek jogainak a védelméről szóló törvény is csorbul, vagyis a szerzett jogok védelmének a megvonása történne meg, ez pedig alkotmányellenes cselekedet.
Mgr. Bozóki Antal általános értékelése után a rádiók képviselői következtek szerkesztőségük bemutatásával és problémáik feltárásával. Berecz Mária a Szenttamási Rádiót, Czirok Dániel a Panda Rádiót, Jakubecz János a Temerini Rádiót, Németh Ernő a Szabadkai Rádiót, Csőke László a Hajdújárási Rádiót, Guszton András pedig az Újvidéki Rádiót mutatta be.
Dr. Korhecz Tamás a privatizáció és a frekvenciaelosztás problémakörének - mely közvetlenül is veszélyeztetheti a magyar nyelvű tájékoztatás színvonalát - némi pozitívumát is látja, mégpedig hogy kikényszeríttette a magyar közösségből: foglalkozzon azzal a kérdéssel, amely többé-kevésbé el volt hanyagolva.
- Mindenki abban reménykedett, hogy ez a probléma magától is megoldódik, no de kiderült, hogy ez koránt sem lehet így. Szerencsére még nincs késő... Ha általánosságban szemléljük a rádiók helyzetét, akkor kvantitatív szempontból egy igen gazdag örökséggel találkozhatunk. Az igazi kihívás az, hogy ebben a helyzetben, amikor lépéskényszerbe kerültünk, hogyan lehetne gazdálkodni, kihasználva ezt a helyzetet arra, hogy az igényeknek megfelelő modernizációt hajtsunk végre. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a rádiók többsége 30 évvel ezelőtti elvek, technika és tartalmak alapján működnek - mondta dr. Korhecz.
Ennek orvoslására a Magyar Nemzeti Tanács alkotmányos hatáskörével élve útjára indított egy projektumot, melynek célja a vajdasági magyarság tájékoztatási stratégiájának a kidolgozása. Ennek eredményeként megszülethet egy stratégiai elképzelés, amely választ adhat azokra a kérdésekre, hogyan lehetne a meglévő potenciálból egy színvonalasabb közszolgálati tartalmat megteremteni a közösség számára.
- Ezt a stratégiát még az idén ki kell dolgozni - szögezte le dr. Korhecz Tamás -, majd hozzátette, hogy a VMSZ nem mondott le arról, hogy a közszolgálati helyi média kényszerű privatizációját törvénymódosítással akadályozza meg. Erre most jóval nagyobb lehetőség nyílt azáltal, hogy a VMSZ-nek három képviselője van a köztársasági parlamentbe.
Pásztor Bálint parlamenti képviselő kifejtette, hogy 2004 óta az MNT foglalkozik ezzel a problémakörrel, viszont érdembeli előrelépés nem történt, jóllehet többször is elhangzott az ígéret: a kisebbségi rádiók, illetve televíziók kikerülnek a kényszerű privatizáció alól. Lényegi előrelépés már csak azért sem történhetett, mert a magyar kisebbségnek nem volt autentikus képviselője a szerb parlamentben. Ez a helyzet most megváltozott.
- Abban bízunk: azáltal, hogy a VMSZ-nek három parlamenti képviselője van a köztársasági képviselőházban, talán ez a kérdés nem marad a fölvetés szintjén, hanem elmozdul onnan, és valamiféle megnyugtató megoldást is sikerül kikényszerítenünk - mondta Pásztor.
A VMSZ képviselői teljes támogatásukról biztosították a tanácskozáson részt vevő rádiók szerkesztőségét. Amint megválasztják a parlament elnökét, első feladatuk az lesz, hogy benyújtsák a műsorszórási törvény módosítására vonatkozó javaslatot.
- Mi úgy gondoljuk, hogy a törvénymódosítási indítványnak tartalmaznia kell azt, hogy a kisebbségi nyelveken is sugárzó elektronikus médiumokra ne vonatkozzon a kötelező privatizáció, mentesüljenek alóla, és maradhassanak önkormányzati alapításúak. Ugyanakkor azt is el szeretnénk érni, hogy ezek a médiumok több frekvenciára is pályázhassanak.
Varga László hozzátette, hogy mindannyian a törvénymódosítást tartják a legkézenfekvőbb megoldásnak, és a VMSZ képviselői ezért szállnak majd síkra a parlamentben.
A tanácskozás végén a három civil szervezet közleményt fogalmazott meg, külön hangsúlyozva, hogy a VMSZ parlamenti képviselőivel egyetértésben fogadták el az álláspontokat. A közleményt minden médiaházba eljuttatják.