Dr. Varga László elsősorban a vízumkényszer megszüntetésén fáradozik, Pásztor Bálint pedig a magyarellenes támadások kérdését vetette fel a parlamentben.
Dr. Varga László, a Szerb Parlament Európai Integrációs Bizottságának az elnöke az elmúlt hetekben többször is külföldön járt. Montenegróban az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok parlamenti képviselői találkoztak az EU tisztségviselőivel. Varga megkeresésünkre elmondta, hogy a montenegrói találkozó elsősorban informális volt, a lényegi kérdések ezúttal a különböző háttérmegbeszéléseken zajlottak. A VMSZ képviselője elmondta, hogy Belgrádba invitálta a holland parlament Európa-ügyi bizottságának az elnökét, hogy a különböző szerb államigazgatási és végrehajtó szervekkel tartott találkozók során a helyszínen személyesen győződjön meg arról: az ország mindent megtesz a két körözött hágai vádlott kézre kerítéséért és kiadatásáért. Varga László szerint ennél sokkal fontosabb volt a brüsszeli út, melyet Doris Pack, az EP délelket-európai kérdésekkel foglalkozó vezetője szervezett. A brüsszeli meghallgatás szintén az európai uniós felzárkózásról, illetve a vízumliberalizációról szólt. Varga László képviselővel együtt Ivica Dačić szerb belügyminiszter is Brüsszelbe utazott. Útjuk hasznos volt a szerb diplomácia számára, hiszen az országunk iránti nyugati impressziók kedvezőek voltak. Kimondták, hogy Szerbia lényegében eleget tett a vízumkényszer eltörlése feltételeinek, ezért várható, hogy a következő év első felében feloldják a több mint másfél évtizede bevezetett intézkedést. Varga László derűlátó ez ügyben, de felhívja a figyelmet Jelko Kacin szlovén képviselő nyilatkozatára, mely szerint immáron egyedül Szerbiától függ ennek megvalósítása. Érdeklődésünkre, hogy ez mit jelent, Varga képviselő a következőket mondta: ''Amennyiben a szerb állam úgy dönt, hogy az új útlevelet tömegesen megadja a kosovói albánoknak, akkor valóban reális az a veszély, hogy a vízumkényszer nem szűnik meg. Egyelőre ennek nincsenek kézzelfogható jelei, s bízunk benne, hogy az állam továbbra sem megy el ilyen irányba.” Varga képviselő a vízumkényszer megszüntetése kérdésében mérsékelten optimista, az uniós csatlakozás időpontjával kapcsolatban viszont már kevésbé az: ''Amíg a szerb politikai elit nem dönti el, hogy egyértelműen az Európai Unióba jutás a célja, addig lassú vajúdásnak nézünk elibé. Egyrészt a törvénykezés összehangolása is hosszú (még legalább három-négy évig elhúzódó) procedúra, másrészt az utóbbi idők diplomáciai aktivitásai sem kedvezőek. Boris Tadić elnök kairói utazása azt bizonyítja, hogy az állam vezetői nem döntöttek egyértelműen, hiszen az el nem kötelezettek mozgalmának felélesztése a jelen világpolitikai helyzetben nem tekinthető éppen európai közeledésnek. Miként az sem, hogy Mlađan Dinkić Fehéroroszországgal köt kereskedelmi megállapodást. Sajnos ugyanezek sorába tartozik a Líbiával való kapcsolat felújítása vagy a Kínával Božidar Đelić által nemrégiben megkötött tudományos együttműködés is. A közelmúltban a német parlament képviselőivel találkoztam, ők is osztoztak ebbéli aggodalmamban, illetve rámutattak arra, hogy amíg a szerb politikai elit nem képes szembesülni az elmúlt húsz év eseményeivel, addig lényeges előrehaladás nem várható. Márpedig a közelmúlt diplomáciai aktivitásai, illetve a külügyminiszter különböző megnyilatkozásai sajnos nem erről tanúskodnak” -- nyilatkozta lapunknak a VMSZ köztársasági képviselője.
Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője két fontos témában is felszólalt a múlt héten. ''Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben ismételten elharapództak a magyarellenes támadások, illetve figyelembe véve azt, hogy a belgrádi közvélemény minderről szinte semmit sem tud, fontosnak tartottam pontos dátummal felidézni az elmúlt időszak eseményeit. Ezért részletesen taglaltam a zombori, illetve a két temerini esetet” -- mondta a frakcióvezető. Felszólalásában arra is kitért, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közvéleménynek nincsenek pontos értesülései az eddigi magyarellenes kilengések elkövetői ellen alkalmazott szankciókról. ''Mivelhogy a szerb büntetőtörvénykönyv 317-es paragrafusa tartalmazza a nemzeti és faji gyűlöletszításra vonatkozó tételeket, kérdést intéztem az igazságügyi miniszterhez, hogy konkrétan hány esetben minősítették a különböző kilengéseket annak, illetve hány esetben született ítélet. A miniszter 15 napon belül köteles a kérdésemre válaszolni. Bízom benne, hogy utána pontosabb képünk lesz a valós helyzetről.” Pásztor Bálint a pártokról szóló törvényhez is hozzászólt. A VMSZ képviselői támogatják a törvénytervezetet, mivel a jelenleg érvényben lévőt még 1990-ben hozták meg, és igencsak elavult. A törvény hatályba lépése után vélhetőleg a jelenlegi mintegy 570 párt közül 40-50 marad meg, elsősorban a támogató aláírások számának növelése miatt. Kisebbségi pártok esetében ezer aláírásra lesz szükség a pártalapításhoz. Pásztor képviselő kérdést intézett Milan Markovič miniszterhez, melyben azt tudakolta, vajon lehetséges-e olyan pártnevet választani, amely megtévesztheti a polgárokat. Például ha holnap valaki úgy dönt, hogy Európai Szerbiáért néven kíván pártot bejegyeztetni, megteheti-e? A miniszter azt válaszolta, hogy a jelenlegi törvény értelmében igen, az új alapján pedig már nem. Felszólalásában konkrétan említette a László Bálint által a közelmúltban Magyar Koalíció néven bejegyzett pártot, mely a miniszter szerint alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. Erre az új törvény után nem lesz lehetőség -- Ha Lászlóék összegyűjtik a szükséges aláírást, pártjuknak más nevet kell választaniuk.
A körzetesítés tekintetében is várható változás. Pásztor Bálint módosító indítványt adott be a gazdasági kamarák működéséről szóló törvénytervezethez. Ennek értelmében Ada, Magyarkanizsa, Zenta a szabadkai kamarához fog tartozni, nem pedig Nagykikindához, mint jelenleg. Ez -- mint a képviselő rámutatott -- az ottani vállalkozások számára jelent majd elsősorban könnyítést.
Szintén fontos fejlemény, hogy a Nemzeti Oktatási Tanács tagjává választották Soós Editet, az MNT IB közoktatással megbízott tagját. Nagy esély van arra, hogy a magyarság érdekei eme fontos intézményben a tankönyvek, a tantervek és az oktatási stratégia kidolgozásának tekintetében is képviselve legyenek.