Négy községi elnök túsza: Szerbia

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Négy községi elnök túsza: Szerbia

A SZERB ÁLLAMFŐ FELSZÓLÍTÁSA. November 29-én Boris Tadić szerb államfő arra szólította fel az észak-kosovói szerbeket, hogy hagyják el a barikádokat, mert azok nem segítik a szerb nemzeti érdekek képviseletét, csak nehezítik azt. Ugyanakkor felszólította a KFOR katonáit is: ne bontsák le a...

A SZERB ÁLLAMFŐ FELSZÓLÍTÁSA. November 29-én Boris Tadić szerb államfő arra szólította fel az észak-kosovói szerbeket, hogy hagyják el a barikádokat, mert azok nem segítik a szerb nemzeti érdekek képviseletét, csak nehezítik azt. Ugyanakkor felszólította a KFOR katonáit is: ne bontsák le a barikádokat, mert az veszélybe sodorhatja a polgárok életét. ,,Ily módon nem oldhatjuk meg a problémákat. Az erőszak elhatalmasodása Kosovóban veszélyezteti Szerbia érdekeit. Nem ismétlődhetnek meg a múlt század kilencvenes évei, amikor a szerbek elutasították a Vance-Owen-béketervet és a Z4-es tervet. A kosovói szerbek képviselőit arra kérem, tegyenek meg mindent a barikádok lebontásáért, mert azok védelme veszélyezteti az emberek életét. A barikádok miatt az utolsó lehetőséget is elveszíthetjük nemzeti érdekeink érvényesítésére. Az észak-kosovói községek vezetőit pedig nagy felelősség terheli, hiszen ez a terület most egy nemzetközi összetűzés színhelye' - mondta az államfő, aki arra a november 28-ai összetűzésre utalt, melyben mintegy 70 szerb szorult orvosi ellátásra. A KFOR katonái között pedig 30 sebesült volt: német, osztrák és magyar katonák.
A megszólított kosovói szerb vezetők csalódással fogadták a felszólítást. Belgrádban az ellenzéki nacionalista pártok nyomban árulással vádolták Boris Tadićot. Politikai elemzők viszont arra emlékeztetnek: Szerbia éveken át Ratko Mladić túsza volt, most viszont négy kosovói szerb községi elnök tartja túszul egész Szerbiát. Ezért a fordulatot, az államfő felszólítását bátor tettnek minősítik - ésszerű és logikus lépésnek abban a helyzetben, amelyről Tadić azt mondja: ,,Az aktuális észak-kosovói helyzet miatt Szerbia ma távolabb került az Európai Unió tagjelölti státusától, mint amennyire két nappal ezelőtt volt''.
ANGELA MERKEL: ,,SAJNÁLOM, DE...'. Szerbia valóban távolabb került a céljától. Az államfő (fél)fordulata pedig megkésett és nem elégséges. Ez derült ki pénteken Angela Merkel német kancellár nyilatkozatából, amikor közölte: Szerbia nem érett a tagjelölti státus elnyerésére. ,,Nagyon sajnálom, hogy Szerbia nem felelt meg az elvárásoknak, és nem teljesítette a tagjelölti státus elnyeréséhez szükséges feltételeket'' - fogalmazott a kancellár, aki elfogadhatatlannak minősítette, hogy a szerbek Észak-Kosovóban német katonákra támadtak és megsebesítették őket.
MEGÁLLAPODÁS SZÜLETETT BRÜSSZELBEN. A hétvégén Brüsszelben a belgrádi és prištinai tárgyalófélnek sikerült megállapodásra jutnia a Kosovo és Szerbia közötti átkelőhelyek integrált ellenőrzésének ügyében. A prištinai kormány és a kosovói szerbek szerint ezzel a megállapodással Szerbia gyakorlatilag elismerte Kosovó függetlenségét. A hivatalos Belgrád cáfol: erről szó sincs. A tárgyalódelegációt vezető Borko Stefanović szerint a megállapodással nem jöttek létre országhatárok, mert ezeken az átkelőhelyeken nem lesznek se zászlók, se vámosok, se határellenőrök, akik néznék az útleveleket. A megállapodás hírére a Berlinben tartózkodó Boris Tadić azt üzente: erre a kosovói szerbektől csak egy ,,igen'' választ akar hallani. ,,Szerintem a kosovói szerbeknek el kell fogadniuk ezt a megállapodást. Én azt kérem, követelem, hogy fogadják el'' - nyilatkozta. S aláhúzta: a megállapodás az adminisztratív átkelőkről szól, és nem a határátkelőkről. És megismételte: Kosovo függetlenségét Szerbia soha nem ismeri el.
A BELGRÁDI SZAVAZÁSTÓL FÜGG. ,,Magyarország nem lát okot arra, hogy az észak-kosovói helyzet miatt ellenezze Szerbia EU-tagjelöltségét'' - közölte az MTI Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtökön, december 1-jén Brüsszelben adott nyilatkozatát. A magyar külügyek irányítója az uniós országok külügyminisztereinek tanácskozása után újságíróknak elmondta: az észak-kosovói feszült helyzet ugyan aggasztó, de Magyarország megítélése szerint ez még nem ok az Európai Bizottság azon javaslatának az elutasítására, hogy adják meg Szerbiának az EU-tagjelölti státust. A magyar miniszter ugyanakkor emlékeztetett: a szerb parlament hétfőn, december 5-én szavaz a rehabilitációs törvényről, és a szerb EU-tagjelöltség magyar támogatása ennek a törvénynek a megszavazásától függ. Addig a tagjelöltség magyar támogatása feltételes. A rehabilitációs törvény orvosolná a korábban elfogadott kárpótlási törvény hibáját, a törvényben ugyanis lényegében a magyarokat is érintő kollektív bűnösség elvét vették alapul.
BUDAPEST REMÉLI, HOGY NEM KELL MEGVÉTÓZNIA. December 3-án, szombaton Budapesten Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével tárgyalt a szerbiai rehabilitációs törvény elfogadásának lehetőségéről és Szerbia uniós tagjelölti státusának elnyerési lehetőségéről. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a tárgyaló felek kifejezték reményüket, hogy ,,a hétfői belgrádi parlamenti szavazáson nem változik meg a szerb rehabilitációs tervezet, amely jelenlegi formájában már nem alkalmazza a kollektív bűnösség elvét. Így Magyarországnak sem lesz oka vétót emelni Szerbia EU-tagjelölti státuszának elnyerése ellen''.
VMSZ-SZERVEZET ALAKULT BELGRÁDBAN. November 30-ai, szerdai számában a Magyar Szó címoldalon közölte: aznap Belgrádban megalakul a VMSZ helyi szervezete. A meglepetésnek számító hír kapcsán Pásztor István, a VMSZ elnöke nyilatkozott a lapnak: ,,Ez elsősorban nem a mi ötletünk volt. Már hónapokkal ezelőtt kialakult egy csoport Belgrádban, amely kifejezte a VMSZ-hez való csatlakozási szándékát. Ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége nem magyar nemzetiségű. Ha jól tudom, akkor tizenhét taggal alakul meg a belgrádi szervezet, közülük ketten vallják magukat magyarnak. Teljesen normális, hogy ennek a szándéknak teret adunk. Eddig sem firtattuk, hogy a pártunkhoz csatlakozók milyen motiváció alapján teszik ezt. Eddig is nagyon sok olyan tagunk volt, akit a neve alapján más nemzetiségűnek lehet titulálni. A tagfelvétel vonatkozásában soha sem volt feltétel a nemzeti hovatartozás. Ez azért van, mert a VMSZ ugyan egy vajdasági magyar párt, de úgy vélem, hogy olyan értékeket képviselünk, amelyek polgári értékként foghatók fel. Olyan célokat fogalmazunk meg, amelyek nemcsak a magyar emberek érdekeit képviselik'.
Napilapunk helyszíni tudósításban számolt be az eseményről, melyen jelen volt a VMSZ három köztársasági parlamenti képviselője - Pásztor Bálint, Varga László és Fremond Árpád -, a tartományi tisztségviselők közül pedig Kern Imre és Varnyú Ernő. Az alakuló ülésen a tagság megválasztotta a VMSZ belgrádi helyi szervezetének a vetőségét: az elnök Nebojša Marjanović lett, a két alelnök pedig Mila Pajić és Farkas Ármin. ,,Lehet, hogy sokaknak szemet szúr majd, amiért nemzeti hovatartozásunk ellenére éppen ehhez a párthoz csatlakoztunk. Ez azért van így, mert észrevettük, hogy a VMSZ-nél nem sajnálják a fáradságot, s mindig a végsőkig elmennek az álláspontok védelme érdekében' - mondta a helyi szervezet elnöke, Nebojša Marjanović.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink