A hajdújárási Rózsa Sándor Civil Szervezet és Szabadka Önkormányzata között október végén aláírt szerződés értelmében a civil szervezet a bérlője a tájháznak otthont adó épületnek, melyben Sebők Valéria, a népművészet mestere, népi iparművész a nagyszülei és a szülei által használt régi tárgyakat mutatja be a közönségnek.

A múlt értékeinek otthont adó tájház

– A tájháznak otthont adó egykori csőszház a Palics–Ludas Közvállalathoz tartozott, de hosszú ideje nem volt használatban. Önkormányzatként annyiban járultunk hozzá a megvalósításhoz, hogy megteremtettük a jogi kereteit annak, hogy egy helyi civil szervezet használatba vehesse az épületet. Sebők Valéria ötlete és családi ereklyéi nyomán jöhetett létre a tájház itt, a Ludasi-tó partján. Jó érzéssel tölt el, hogy múltbéli tárgyakkal, érzésekkel, hagyományokkal ismerkedhetünk – mondta a megnyitón Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere.

A parádés tisztaszoba

A Hajdújárási Tájház egy tisztaszobából, valamint előtérből áll. Sebők Valéria körbevezetett bennünket, és örömmel mesélt a kiállított régiségekről. Az előtérben a tekintetünk egy nagy mángolón akadt meg, mellyel a tehetősebb családoknál a nagyobb ruhadarabokat simították ki. A falon egy négyszeles, azaz négy részből összeállított alsószoknya látható, melyet a vasalódeszkára húztak, majd izzó csutkával megtöltött parazsas vasalóval vasalták simára. Az előtér másik oldalán kézi mángolók, ruhakosár, házi szappan, zsírszóda, keményítő és szabályzó nélküli villanyvasalók kaptak helyet, melyek korukban a mángolókat és a parazsas vasalókat váltották fel. A különféle háztartási edények mellett megismerkedtünk a tótkosárral is, mely a kilóst és a mérleget helyettesítette. Az 1, 1,5 vagy 2 kilogrammos tótkosárba megfelelő mennyiségű gyümölcsöt tettek, így mérés nélkül is tudták, mekkora a termény súlya. Abronyicával – ez egyfajta hordozóeszköz, melyet több magyarországi tájházban is ezen a néven emlegetnek – is találkoztunk, melyet elődeink a vállukra vetettek, és ebben vitték ki a földekre az ebédet vagy haza a piacon vásárolt árut. A polcokon számos gyümölcsszárító kosár, vödör, vizeskanna, cserépedény és dunsztosüveg sorakozik, valamint egy nagy vizespohár, melyből minden családtag ivott.

Sebők Valéria

A tisztaszobában kredenc, más néven kaszni, bölcső – melyben Valéria nagyszüleit ringatták –, továbbá egy több mint százéves asztal, székek és egy falióra fogadja a látogatót. Megcsodáltuk Valéria nagyapjának borotválkozótükrét és egy régi rádiót is, majd alaposan szemügyre vettük a kenyér kelesztésére használt teknőt, valamint az 1958-ban Valéria édesapja által készített keresztfát. A tisztaszobában hagyományos, parádés vetett ágy és kemence is helyet kapott.

Sövény Rudolf, a vkt hajdújárási tanácsnoka kiemelte, hogy a tájházat, a benne lévő régi használati tárgyakat és a gyönyörű környezetet minél szélesebb körben szeretnék megismertetni az emberekkel.

– A falubelieket és a máshonnan érkezőket is szeretettel invitálom, hogy látogassanak el a tájházba, tekintsék meg múltunk egy szeletét és a tájházat körülvevő környezetet. Hamarosan meghatározzuk a tájház nyitvatartási idejét, melyet közzéteszünk, így mindenki a számára legkedvezőbb időpontban látogathat el hozzánk.

Sövény Rudolf a tájházról mesél a vendégeknek

A tájház Hajdújárás legújabb ékessége, mely révén időutazást tehetünk a múltba, és megismerkedhetünk azokkal a tárgyakkal, amelyeket elődeink a mindennapi életük során használtak.

Az előtér egyik része

A parazsas vasaló

Borotválkozótükör és régi rádió