Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt a szándékát, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Kosovo tartomány albán vezetősége kikiáltotta a tartomány függetlenségét. A tartomány közigazgatásilag jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll. Szerbia 2009. december 22-én kérte felvételét az Európai Unióba, s ennek külügyminiszterei 2010 októberében kérték fel a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére.
Nyugat-Balkán integrációjára jelenleg kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió, ezért társulási tárgyalásokat kezdett Szerbiával, Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával és Albániával. Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be csatlakozási kérelmét, erről most december 9-én hoz döntést az Európa Tanács.
A Szerbiát Európába, Európát Szerbiába mottóval készült deklaráció, amelyet a Liberális Demokrata Párt, a Szerb Megújulási Mozgalom, a Szociáldemokrata Szövetség, több nem kormányzati szervezet és számos neves közéleti személyiség írt alá, rámutat: Kosovo már az 1999. évi háború óta nem áll Szerbia fennhatósága alatt. Ennek ellenére a kormány ,,Európa-ellenes hisztériát'' szít, amennyiben ma is a Szerbiától elszakadt és jóformán csak albánok által lakott Kosovo visszatérését követeli.
Az aláírók mélységesen elítélik a kormánynak azt a stratégiáját, amellyel lehetővé teszi, hogy közúti akadályok tornyosuljanak két észak-kosovói határátkelőnél. Ezek a torlaszok egyúttal Szerbia EU-tagjelölti státusának és a csatlakozási tárgyalások megkezdésének is az útjában állnak. Ezáltal veszélybe sodorják a tagjelöltség decemberre várt elnyerését.
Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai tudósítója reményét fejezte ki, hogy Szerbia az EU december 9-i csúcsértekezletén EU-s jelölti státust kap, hiszen az Európai Bizottság Szerbiáról készített jelentése pozitív volt, az Európai Parlament Szerbiára vonatkozó rezolúciójának elfogadása pedig januárban esedékes.
Mit vár december 9-étől? - kérdeztük a héten olvasóinktól.
VARGA Mihály nagybecskereki géplakatos:
- Bízom benne, hogy Szerbia elnyeri a tagjelölti státuszt, hiszen az Európai Uniónak is érdeke, hogy egyesítsen minden európai államot. Igaz, hogy Szerbia nem tartozik azok közé az országok közé, amelyekre büszke lehet az EU, de ezzel talán javul majd a helyzetünk. Habár azzal, hogy elnyerjük a tagjelölti státust, még nem lesz itt Kánaán. Legalább öt-hat évnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljes jogú tagjai legyünk az EU-nak, és ez a mi jelenlegi kilátástalan helyzetünkben nagyon hosszú idő. Én mindenesetre bízom benne, hogy elindulunk végre az érvényesülés útján, és hogy ez az ország is felzárkózhat a többi EU-s tagállam mögé.
TORMA Imre kisbajmoki termelő:
- Nem igazán foglalkoztat a politika, de a december 9-i csúcstalálkozóra én is kíváncsi vagyok. Most dől el ugyanis, hogy az EU érdemesnek tartja-e Szerbiát arra, hogy néhány év múlva a tagállamai közé sorolja. Ez az előcsatlakozási kísérlet feltételekhez kötött, amelyekből egyedül még csak a Kosovo státusával kapcsolatos kérdés végére nem tettünk pontot. Sajnos, még most is folynak a zavargások Szerbia és Kosovó határán, ami arra enged következtetni, hogy a december 9-i EU-s határozat sem lesz kedvező ránk nézve. Ez elsősorban a szerb politikusok hibája lesz, de a hátrányait mi, polgárok érezzük majd meg igazán.
SÁFRÁNY Vince palicsi nyugdíjas:
- Még mindig nem rendeződött a helyzet Szerbia és Kosovo között, ezért elképzelni sem tudom, mi történik majd december 9-én az Európai Parlamentben. Szerbia eddig szinte minden feltételnek eleget tett, amit az Európai Unió támasztott, de a Kosovóval kapcsolatos dolgok csak nem akarnak megoldódni. Lehet, hogy éppen ez lesz az, ami miatt nem kapjuk meg a lehetőséget, hogy csatlakozhassunk az EU-hoz. Nem fűzök nagy reményeket a december 9-i csúcstalálkozóhoz, mert ismerve ezt az országot és a többségi nemzet mentalitását, még az is megtörténhet, hogy lekerülünk a tagjelöltek listájáról.
PATOCSKAI Attila szabadkai vegyésztechnikus:
- Szeretném, ha a tárgyalás zöld fényt biztosítana az országnak, de a realitás mást mutat. Bizonyos politikai pártoknak és a szürkegazdaság művelőinek az EU-hoz való közeledés nem érdekük. Ez az állapot nekik megfelel, hisz így tovább halászhatnak a zavarosban. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a tőke oda vándorol, ahol politikai és gazdasági stabilitás van. Kis hazánk ezek közül egyikkel sem dicsekedhet. A kormány ezt kudarcként fogja megélni, maguk az integrációs folyamatok pedig ezáltal lelassulnak. A külügyminiszter munkája sokszor nem éri el a kívánt eredményt. Hogy nem ismerjük el Kosovo státusát, azt Brüsszelből rossz szemmel nézik. Az EU-nak stabil partnerre van szüksége, s jelen pillanatban nem ilyennek látszunk. Reménykedjünk abban, hogy jövő év márciusában sor kerül az előrehozott választásokra.
SZENCI Melinda szabadkai egyetemi hallgató:
- Én kedvező változást remélek december 9-étől, elég volt ennyi a rosszból. Bízom abban, hogy végre Szerbia is felismeri, mennyire fontos az, hogy az Európai Unióhoz tartozzunk, hogy ne legyünk számkivetettek, mint eddig. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az esetleges változások nem egyik napról a másikra történnek, de ha sikerül megtennünk az első lépést - mármint a tagjelölt listára való felkerülést -, talán elindulhatunk végre a boldogulás útján.