A gyengeséggel, gyomorfájdalommal, hányással, hasmenéssel járó gyomorrontást orvosi nyelven heveny gyomorhurutnak vagy akut gasztritisznek is hívjuk. Oka lehet túlevés, túlivás, romlott étel fogyasztása, fertőzés, de akár a stressz is.
A táplálkozás szerepe a gyomorrontás megelőzésében
A legfontosabb szempont, hogy kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, a túlevést, illetve a sokféle ételegyüttes nagy mennyiségű fogyasztását. Különösen kerülendőek a túlságosan zsíros, fűszeres, jeges, forró, illetve nem megbízható forrásból származó ételek, italok.
A helyes étkezési szokások követése azon kívül, hogy rendszerességet visz életünkbe, kiegyensúlyozott működésre készteti az emésztőrendszert. Ezek közé a szokások közé tartozik a napi négy-ötszöri étkezés, a rendszeres reggelizés, a többször keveset elve, miszerint nem akkor hagyjuk abba az evést, amikor úgy érezzük, hogy tele vagyunk, hanem a telítettség állapota előtt, illetve fontos még a sokféle ételegyüttes nagy mennyiségű fogyasztásának kerülése.
Amiről a legtöbben elfeledkezünk
Az élelmiszerek megfelelő tisztításával és tárolásával elkerülhetőek az élelmiszer-fertőzések, melyek a gyomorgyulladás fő okozói. Az élelmiszer-higiénia fő szempontjai:
1. Mindig nézzük meg a minőségmegőrzési, illetve a fogyaszthatósági időt a termékeken.
2. A hűtőben tárolandó élelmiszereket (például tejet, tejtermékeket, húsokat, húskészítményeket, félkész, készételeket) a vásárlás vagy a felhasználás után minél előbb tegyük legfeljebb +5 °C-os hőmérsékletű hűtőszekrénybe!
3. A fagyasztott termékeket legfeljebb -18 °C-os hőmérsékletű fagyasztóban tároljuk, és a felolvasztás után már ne hűtsük vissza! A felengedést fokozatosan, például hideg vizes „fürdővel”, ne pedig azonnal, szobahőmérsékleten végezzük!
4. A zöldségek, gyümölcsök, húsok, húskészítmények, valamint az egyéb ételek tisztításához és elkészítéséhez a legjobb, ha külön vágódeszkát, kést használunk, így még inkább csökkenthetjük a fertőzések kockázatát. A hűtőszekrényben is különítsük el ezeket az élelmiszercsoportokat!
5. A tojás a szalmonellafertőzések fő forrásának számít. Mindig mossuk meg a kezünket, miután érintkezett a tojás héjával, azon ugyanis megtelepedhetnek a baktériumok. Többféle módon tudjuk ellenőrizni a tojást: öntsünk tele egy tálat vízzel, majd tegyük bele a tojást. Ha a víz felszínén marad és úszik, akkor mindenképp külön csészében törjük fel! Egyébiránt minden tojást érdemes külön csészében feltörni és ellenőrizni, így elkerülve, hogy a legutolsó, de éppen romlott tojás miatt a teljes tojásmennyiséget ki kelljen dobni. A legnagyobb biztonságot a tojásos étel legalább 70 °C-ra történő felmelegítésével érhetjük el.
A gyomorrontás tünetei
A leggyakoribb a hányás és/vagy a hasmenés. Ezek fokozott vízveszteséggel járnak, így elsődleges szempont az elveszített vízmennyiség pótlása. A kezdeti, evés nélküli időszakban, valamint a diéta további szakaszaiban is gondoskodni kell a megfelelő folyadékfogyasztásról.
A másik jellemző tünet a hőemelkedés vagy a láz. Ilyenkor nem igazán érdemes lázcsillapítót szájon át bevenni, mert az a hányás és a hasmenés következtében még felszívódás előtt távozik a szervezetből. Ha túlságosan magasra szökik a testhőmérsékletünk, kérjünk lázcsillapító injekciót az orvosi rendelőben.
A gyomor- illetve a hastájéki heves fájdalom, görcs is jellemző tünet. Helyezzünk az érintett felületre meleg vizes borogatást, ez némiképp segít a görcsök oldásában.
A gasztritiszt követő diéta
Az emésztőrendszer teljes kímélésére, tehát koplalásra, mellette folyadék- és ásványianyag-pótlásra van szükség — pl. vízzel, szénsavmentes ásványvízzel, teával, szűrt almalével, limonádéval, zöldségfőzettel vagy burgonya szűrt főzőlevével.
Egy nap után az étrendbe beépíthetőek a szénhidrátok is, közülük is elsősorban a keményítőt tartalmazó, folyékony vagy pépes állagú ételeket ajánlott előnyben részesíteni. Erre alkalmasak az úgynevezett nyáklevesek (rizs, árpa, zab, dara hideg vízben kezdett főzése egészen addig, míg szét nem fő, majd szitán átszűrve fogyasztható), a vizes burgonyaleves, -püré, a héjában főtt burgonya, a reszelt vagy főtt sárgarépa, a reszelt alma. Fogyaszthatóak még ebben a szakaszban a zsírmentes, könnyen emészthető keményítőtartalmú ételek, mint a pirított kenyér, a kétszersült vagy a sózatlan és cukrozatlan keksz.
A panaszok enyhülésével beépíthetőek a nagyobb fehérjetartalmú ételek — de még mindig kerülendő a zsírbevitel. Erre alkalmasak a főtt vagy a zsiradék hozzáadása nélkül készült, zsírszegény húsrészek (pl. főtt csirkemell, sütőzacskóban sült karaj), a zsírszegény savanyított tejtermékek, valamint a száraz rántással (zsiradék nélkül, liszt pirításával készült), kefires vagy joghurtos habarással készített főzelékfélék. Az egyes szakaszokban fontos, hogy napi hat-hét alkalommal kis mennyiségeket együnk.
A zsiradékokat fokozatosan javasolt beépíteni az étrendbe, a tünetek megszűnésével egyidejűleg három-négy nap után. Ételkészítéshez a szokásos olajmennyiség felét használjuk (például egy személyre egy teáskanálnyit), illetve kenyérkenéshez is csökkentett zsírtartalmú vagy feleannyi kenőzsiradékot. A túlságosan fűszeres, jeges vagy forró ételeket még hosszabb ideig javasolt kerülni, a túlságosan zsíros ételeket pedig az egészségi állapottól függetlenül zsírszegényebb változatokra javasolt cserélni. A tejet és a tejtermékeket egyéni tűrőképesség szerint, a zsiradékok beépítésével együtt fogyaszthatjuk, először mindig csak kisebb mennyiségben.
Milyen ételek fogyasztását csökkentsük?
A zsírban bővelkedő ételek megemésztése nagy feladat az emésztőrendszernek, rendszeres fogyasztásuk pedig szív-érrendszeri, daganatos és cukorbetegséghez, valamint elhízáshoz vezet.
Az alkohol túlzott mennyiségű fogyasztása azonkívül, hogy a gyomornyálkahártya gyulladását idézi elő, a többi közt máj- és hasnyálmirigy-betegségeket, valamint idegrendszeri és agyifunkciós-zavarokat is okozhat.
A nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és ételek ételmérgezést és fertőzést okozhatnak, mely az emésztőrendszer egészét érinti.
A sokféle ételegyüttes nagy mennyiségű fogyasztása az emésztőrendszer túlterhelését eredményezi, és ez gyomorrontásban nyilvánul meg. A többszöri mérsékelt étkezés a gyomorrontás megelőzésén túl a megfelelő testtömeg elérésében és megtartásában is segítséget nyújt.
Milyen ételek fogyasztását növeljük?
A probiotikus tejtermékek kiemeltem ajánlottak gyomorrontás után a bélflóra egyensúlyának visszaállításához. Bizonyos probiotikumok, mint a Lactococcus és a Lactobacillus törzsek ezen felül bizonyítottan segítenek a bélrendszer gyulladásos betegségeinek megelőzésében, csökkentetik a gyomorrontás, a gyomorfekély és a gyomorrák egyik lehetséges okozójának, a Helicobacter pylorinak a mennyiségét, valamint a fertőző hasmenést okozó Salmonella typhimurium és Escherichia coli mennyiségét is. Probiotikumokhoz étrend-kiegészítők formájában is hozzájuthatunk, melyek általában fagyasztva szárított, de életképes formában tartalmazzák ezeket a jótékony baktériumokat. A prebiotikumok a probiotikumok táplálékai, elősegítik azok növekedését és hatékonyságát. Prebiotikumokat természetes formában a gabonafélékben, vöröshagymában, banánban, mézben, fokhagymában, póréhagymában is megtalálható frukto-oligoszacharidokkal vihetjük be a szervezetünkbe. Ezenkívül a cikóriagyökeréből és enzimatikus úton szacharózból is előállítható. A szimbiotikum kifejezés a pre- és a probiotikumok együttesét jelöli.
A rendszeres, napi négy-ötszöri étkezéssel elkerülhető a túlzott éhségérzetből eredő későbbi (jellemzően esti) túlevés, egyenletesebbé tehető a vércukorszint, csökkenthető a vér koleszterin- és trigliceridszintje, valamint a rendszertelen étkezésből eredő gyomorrontás is megelőzhető.
