,,Mintha hazajöttem volna”

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

,,Mintha hazajöttem volna”

Dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozik lapunknak szerbiai látogatásáról, kettős állampolgárságról, a magyar nemzetstratégia átértékeléséről. Az interjú utolsó fejezetében a köztársasági elnöknek a délvidéki magyarsághoz intézett közvetlen üzenetét tolmácsoljuk * Elnök Úr, h...

Dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozik lapunknak szerbiai látogatásáról, kettős állampolgárságról, a magyar nemzetstratégia átértékeléséről. Az interjú utolsó fejezetében a köztársasági elnöknek a délvidéki magyarsághoz intézett közvetlen üzenetét tolmácsoljuk

* Elnök Úr, hogyan értékeli Belgrád hivatalos tájékoztatását a magyarellenes kilengésekről?
-- Szerbia és Montenegró-i látogatásom során valamennyi tárgyalópartnerem elismerte a kisebbségekkel szembeni atrocitások tényét, s velük kapcsolatban nemcsak sajnálkozásuknak adtak hangot, hanem arról is biztosítottak, hogy ezeket az ügyeket nagyon komolyan veszik a hatóságok. Tadiæ elnök úr kijelentette, hogy különös érzékenységgel figyel a problémára, szívén viseli azt, hogy az országban béke legyen, és minden polgár jogait tiszteletben tartsák. Koštunica miniszterelnök úr külön kiemelte, hogy a szerb kormánynak nem érdeke sem elkenni, sem felnagyítani ezeket a jogsértéseket. Tájékoztatást kaptam azokról az intézkedésekről is, amelyeket a szerb kormány tett és tesz a kisebbségellenes kilengések megakadályozása érdekében. Nagyon bízom abban, hogy ezek a lépések rövid időn belül elérik céljukat, és a vajdasági magyarok újra félelem nélkül élhetnek szülőföldjükön.
* A magyar közvélemény igen megosztott a magyar állampolgárságnak a határon túl élő magyarokra való kiterjesztése kérdésében. Félő, hogy nem megfelelő tájékoztatás esetén a magyar állampolgárok a népszavazáson nemet mondanak majd. Az Ön által létrehozott szakértői testület állásfoglalása szerint e kérdés megoldásának nincs elvi akadálya.
-- A lehetőségek megvizsgálása érdekében olyan neves jogtudósokkal kezdeményeztem konzultációt, akik a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerik. A közös gondolkodás után arra a megállapításra jutottunk, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és a horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi jog és az európai jog alapján. A jog szempontjából tehát nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenőjük magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek. Meggyőződésem szerint ugyanakkor az állampolgárság megszerzésének megkönnyítéséről szóló döntés akkor lehet helyes, ha az egyidejűleg szolgálja a szomszédos államokban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülőföldjükön való boldogulását, valamint erősíti magyar nemzeti azonosságtudatukat.
A kettős állampolgárság olyan eszköz, amelyet egy intézkedési rendszer egészén belül kell értelmezni. Hiba volna, ha a határon túliak életlehetőségeit, problémáit csak abból a szempontból vizsgálnánk, hogy az ő sorsukat miként érinti egy-egy döntés. Elfogadtuk már (ha nem is érvényesül mindig) azt a szemléletet, hogy a magyar nemzet a politikai határoktól függetlenül egységes. Ebben a dimenzióban a többségi-hazai és a kisebbségi-határokon túli magyarság problémáit is egységükben kell vizsgálnunk. Ha a kisebbségben élők úgy gondolják, hogy az ő sorsukban a kettős állampolgárság javulást eredményezhet, akkor ezt a többségieknek minden egyéb megfontolástól függetlenül nagyon komolyan kell venniük. Mert azt sem szabad elfelejteni, hogy itt nemcsak jogi vagy politikai kérdésről van szó, hanem emberi sorsokról is. Végeredményben a nemzet életképességét az növeli, ha ezt a közösséget minél több boldog és elégedett ember alkotja.
* Magyarország uniós csatlakozása után elengedhetetlen a magyar nemzetstratégia átértékelése. Elnök úr szerint melyek a kritikus pontok?
-- Abban kell bíznunk, hogy azok közül a környező országok közül, amelyekben magyar kisebbség él, minél több csatlakozhat az unióhoz. Fontos, hogy a magyar közösségek ne érezzék: azzal, hogy az EU tagjává váltunk, távolabb kerülnek az anyaországtól. Fontos feladatunk a jövőben, hogy az anyaország és a határon túl élő magyarok közötti kapcsolat EU-tagságunkkal se váljon bonyolultabbá. Hogy ne csak Magyarországnak, hanem a határon túl élő magyarságnak is előnyére váljon az uniós tagság. Magyarország mindezek érdekében is kész támogatást nyújtani a csatlakozási felkészüléshez. Adósságunk tehát részben szimbolikus, részben praktikus. Újra és újra szükség van olyan gesztusokra, megnyilvánulásokra, amelyek kifejezik a magyar nemzet összetartozását. Az európai intézmények szintjén szüntelenül hangsúlyoznunk kell a kisebbségek védelmét. Hosszú évtizedek hamis internacionalizmusa után az emberek a világnak ezen a táján szinte ki vannak éhezve a valóságos összetartozást erősítő gesztusokra.
* Arra kérem az Elnök Urat, hogy néhány mondat erejéig szóljon a délvidéki magyarsághoz...
-- Mindenekelőtt szeretném megköszönni azt a nagy szeretetet, amellyel vajdasági látogatásom során fogadtak. Nem szónoki túlzás volt, amit a szabadkai Népkör közönsége előtt mondtam: valóban, mintha hazajöttem volna...
Ma Magyarország és Szerbia és Montenegró Államközössége között nem egyszerű államhatár húzódik, hanem olyan határ is, amelyik az Európai Uniót választja el a rajta kívül fekvő részektől. De tudniuk kell: Magyarország az Európai Unió tagjaként is felelősséget érez a határain kívüli magyarokért. Tudjuk, hogy az utóbbi időben számos atrocitás érte az itt élő magyarokat. Ezt nem szabad elfogadnunk. Azt gondolom, hogy a nemzetek és nemzetiségek joga olyan alapvető jog, amelyet az emberiesség, a demokrácia is természetessé tesz. A több emberiesség és a több demokrácia sürgetése ellen pedig senkinek sem lehet kifogása. Ez nemcsak minden ember, hanem minden nemzet közös érdeke.
Szabó Attila felvétele

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Facebook

Támogatóink