Átpasszolt felelősségvállalás Közép-Kelet-Európában
Európa-szerte egyre növekvő tendenciát mutat a migráció. Bevándorlók, menekültek és munkavállalók tömege érkezik az úgynevezett célországokba, azaz a nyugat-európai államokba. Amíg azonban a munkát és megélhetést kereső emberek eljutnak tervezett céljukig, addig általában hosszú időt töltenek azokban a schengeni övezethez tartozó országokban, amelyekbe először belépnek — például Görögországban, Olaszországban, Magyarországon —, illetve pl. a vele határos Szerbiában. A felsorolt országok eddig igyekeztek más országba „átpasszolni” a bevándorlókat. Görögország például egy rendkívül szigorú menekültügyi törvénnyel próbálja távozásra késztetni a letelepedni vágyókat, Szerbiában pedig csak néhány alkalmazottja van a menekültügyi hivatalnak, így nem igazán képes orvosolni az országban tartózkodó menekültek gondjait. Magyarország korábban számos esetben visszatoloncolta az illegális bevándorlókat Szerbiába vagy Macedóniába, a jövőben azonban már kevésbé teheti meg ezt az Európai Unióból érkező figyelmeztetések miatt. Az Európai Parlament egyébként az idei év folyamán fogadta el az újonnan kidolgozott, közös európai menekültügyi rendszert. Az új rendszer célja az egységes menekültügyi szabályozás kialakítása Európa régióiban. Az uniós szabályok például eddig nem határozták meg, hogy a tagállamoknak mennyi időn belül kell döntést hozniuk a menedékkérelmekről. Az új rendszer azonban ezt a kérdést orvosolva egységesen hat hónapos határidőt szab meg minden tagország számára. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy az Unión kívüli országok (például Szerbia, Macedónia vagy Bosznia) miként lesznek képesek lépést tartani az EU tagállamaival a menekültügyi szabályozás terén, hiszen maguk az uniós tagállamok, az új menekültügyi törvény alkalmazása közepette sem képesek megbirkózni az egyre növekvő menekülthullámmal.

Olaszországba érkezik a legtöbb menekült, Boszniát hagyja el a legtöbb állampolgára
Nem kétséges, hogy Olaszország a kapuja a délről és délkeletről érkező menekülteknek. Afrikából és Ázsiából tutajon és rozoga hajón tömegesen érkeznek menekültek az olasz partokhoz. A helyzet drámai, az olasz hatóságok alig győzik kimenekíteni a tengerből a különféle országokból érkezőket, a hosszan elhúzódó szíriai válság pedig csak fokozza Olaszország és Európa gondjait. Az ENSZ adatai szerint több mint hétmillió szíriai hagyta el otthonát a konfliktus kirobbanása óta. Egyes államok — például Oroszország vagy Olaszország — tulajdonképpen nem tudnak mit kezdeni a menekültáradattal, mások — főként a skandináv államok — viszont zöld utat adnak nekik. Olaszország, csakúgy mint számos más európai ország gazdasági gondokkal küzd, emiatt pedig képtelen egyedül kezelni a bevándorlók helyzetét. A dél-európai ország még az Európai Uniót is felszólította, hogy közösségi ügyként kezelje a menekültkérdést, és nyújtson nagyobb segítséget számára. Más értelemben ugyan, de ez a bizonyos segítség elkelne Boszniának is, hiszen az európai országok közül ott a legnagyobb a munkanélküliség. Mivel a lakosság fele nem talál munkát, így minden harmadik állampolgára külföldön él — a boszniai diaszpóra világszövetségének legújabb felmérése szerint ugyanis a 4,6 millió boszniai állampolgár közül mintegy másfél millióan élnek világszerte. A szomorú statisztikai adat elsőssorban a délszláv háborúk következményeként jött létre, habár napjainkban is ugyanolyan intenzív a kivándorlás. A fiatalok többségének célországa továbbra is főként Németország, Ausztria és az észak-európai államok.