Mi fán teremnek a csúnya szavak?
Pap Ágota pszichológus
2018.03.05.
LXXIII. évf. 9. szám
Mi fán teremnek a csúnya szavak?

A csúnya szavak nem a szekrényből esnek ki, sokkal inkább a saját és a gyermekeink szájából.

Hogy honnan erednek? Nos, egy részük korábban más jelentéssel bírt, ám az idő múlásával bizonyos tevékenységekre vonatkozóan kezdték el használni. Persze nem mindegy, hogy kitől halljuk ezeket a szavakat.

Vekerdy Tamás pszichológus szerint a pisi és a kaki szavak a normális beszéd részei egy óvodásnál, ezért egy-két figyelmeztetés elegendő, nem szükséges büntetni a kicsit, ha használja őket. Sőt, ennél csúnyább szavak használatánál sem kell aggódnunk, hiszen a valódi jelentésüket még nem érti, viszont örömmel veszi tudomásul, hogy általuk dühbe gurulunk, szörnyülködünk, elmosolyodunk — vagyis ez egyfajta játék számára. Ezért is fontos, hogy higgadtan reagáljunk ezekre a helyzetekre.

Nem titok, hogy a fiatalok a ronda beszédet elsősorban tőlünk, felnőttektől tanulják, hallják. Főleg azért, mert a feszültséglevezető szavak a felnőttek szájából erős érzelmi töltettel bírnak, és hangsúlyosan kiemelkednek a szövegkörnyezetükből, amire a gyermek könnyebben felfigyel. Ezért az a legjobb megelőzés, ha mi magunk kontrolláljuk a szóhasználatunkat. Akár egymásra is rászólhatnak a felnőttek, vagy elnézést is kérhetnek a gyerekektől. Tartsuk szem előtt, hogy egyetlen gyerektől sem várható el, hogy ne beszéljen csúnyán, ha a szűkebb környezetében valaki rendre ilyen kifejezésekkel él.

Persze az is elképzelhető, hogy a gyermek az első csúnya szavait az oviból vagy a bölcsiből hozza haza, illetve akkor se lepődjünk meg, ha a trágár szavak az egész napi tévézés, azon belül pedig a kontrollálatlan műsorok nézésének következménye.

A kamasz persze már tisztában van a szavak jelentésével, használatukat általában valamilyen indulati háttér táplálja, ám ilyenkor is ajánlatos leülni a gyerekkel, és elbeszélgetni vele.

Mit tehetünk még? A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a kategorikus tiltás a legjobb módszer. Azaz, közölni kell a gyerekkel, hogy nem beszélhet így, majd pedig hagyjuk őt ott, vagy küldjük ki, hogy érezze, nem kap most tőlünk több figyelmet. Előtte még elmondhatjuk, hogy az a szó csúnya, és másokra nézve sértő lehet. Fontos, hogy az egyszer megtiltott szó örökké „karanténban” maradjon. Nem árt rendet rakni a gyerek fejében is, vagyis megmagyarázni egy-egy szó jelentését, korának és értelmi szintjének megfelelően. A nagyon kicsiket ne terheljük a részletekkel.

Ha a gyermek az érzelmek kifejezésére használja ezeket a szavakat, nem árt annak képességét másképp fejleszteni. Például tegyünk fel neki konkrét kérdéseket, melyek által körül tudja határolni, hogy mi is játszódik le ilyenkor benne. Vagy kérdezzük meg, mi az, amitől jobban érezné magát. A legcélravezetőbb, ha az óvoda/iskola és a szülő között van összhang, illetve együttműködés, vagyis a gyerek megtapasztalja, és megnyugvással tölti el, hogy ugyanazt várják el tőle mindkét helyen.

A kamaszok között elterjedő káromkodás hátterében megtalálható a fegyelmezetlenség és az igénytelenség, illetve kevésbé a menőzés vagy a provokáció, esetleg a burkolt vészjelzés a cél. Ha viszont egy gyerek folyamatosan káromkodik, érdemes elgondolkodni, miért akarja felhívni magára a figyelmet, miért lázad. A pedagógusnak ezért nem lehet az a célja, hogy büntesse a csúnya szavakat, hanem hogy megtanítsa a fiatalokat választékosan kifejezni magukat. A szülők nem azzal követik el a hibát, hogy időnként nemkívánatos szavakat használnak, hanem azzal, hogy nem tanítják meg a gyereket a helyes énközlésre. Ebben segíthet bennünket, ha a következő kifejezésekkel kezdjük mondandónkat: Úgy érzem...; Rám ez ilyen hatással van...; Nekem ez így esik... Közben figyelve a módra, ahogyan a gyerekhez fordulunk.

 

„A szülők nem azzal követik el a hibát, hogy időnként nemkívánatos szavakat használnak, hanem azzal, hogy nem tanítják meg a gyereket a helyes énközlésre.”

 

Kisebb korosztálynál megoldás lehet, ha fantáziaszavakat találunk ki együtt, melyek jelentését csak a szűk család ismeri. A magyar nyelv szerencsére lehetővé teszi, hogy úgy káromkodjunk, hogy egyetlen csúnya szó se hagyja el a szánkat. A gyerekek különösen kedvelik a mókás, kacifántos „káromkodásokat”: a macska rúgja meg, azt a fűzfán fütyülő rézangyalát, irgum-burgum, a teringettét, hogy a manó vigye el, a teremburáját, a kutyafáját, a mindenségit, a hétszázát, azt a hét meg a nyolcát, a csudába, ezer árbóc és vitorla, brontoszaurusz stb.

Fontos, hogy megtaláljuk a káromkodás (verbális agresszió) okát is. A gyerekek sokszor azért beszélnek csúnyán, mert erőtlennek érzik magukat, s azt gondolják, ha hangosan kirohannak valaki ellen, akkor visszanyerik az uralmat a helyzet felett. Más esetekben nem tudják másképp megoldani a gondot/szorongást/csalódást.

Kevésbé szakmai, mint inkább szülői tapasztalatom, hogy néha működik, ha teret adunk a káromkodásnak, vagyis ha a gyerek — egy meghatározott ideig — kimondhat mindent, amit és ahányszor csak jólesik neki. Erre készüljünk fel lelkileg, mert könnyen kiborulhatunk, viszont eljátszhatunk olyan reakciókat is, amelyekkel a szörnyülködésünket fejezzük ki. Végül az egészet egy közös meseolvasással, összebújással vezessük le, majd közöljük a gyermekkel, hogy élveztük a játékot, de ezt csak velünk játssza, és csak a kijelölt időben. Hozzáteszem, a szakemberek jelentős része nem támogatja ezt a megoldási módszert.

Családi szinten az is működhet, ha szankcionáló rendszert vezetünk be azzal szemben, aki csúnyákat mond — például csináljon fekvőtámaszokat, egy hétig ő vigye ki a szemetet, sőt, az is bevált módszer lehet, ha a csúnya szó elhangzása után pénzt kell dobnia a perselybe.


A nyitókép illusztráció: hu.depositphotos.com

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Lélekbúvár rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..