Mesterremekek, míves tárgyak — hagyományosan és modernül

Mesterremekek, míves tárgyak — hagyományosan és modernül

A népi iparművészeti alkotások első vajdasági zsűrizésének minősített tárgyaiból nyílt kiállítás Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában.

A Hagyományok Háza vajdasági hálózata a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel közösen október végén tartotta meg az első Magyarországon kívüli minősítést, melyre harmincnégy vajdasági kézműves jelentkezett 120 alkotással. A népművészeti zsűri, Mónus Béla (faművesség), Hadikfalvi Andrea (kerámia), dr. V. Szathmári Ibolya (textil), Nagy Gyöngyi (gyöngy ékszer) és Jókainé Gombosi Beatrix (mézeskalács, tojás) 82 tárgyat elbírálásra érdemesnek talált.

Ez az arány jónak mondható, hiszen azt is figyelembe kell venni, hogy ebben a térségben viszonylag kevés tanfolyamot szerveznek a hagyományos kézművesség oktatására. A beérkezett alkotások többségénél észrevehető volt, hogy készítőjük a helyi hagyományokat tekintette kiinduló forrásnak.

Az értékelőbizottság döntése értelmében Hagyományos Mesterremek kategóriában tizenkét alkotás kapott zsűriszámot, Hagyományos Míves Tárgynak minősült harminckettő, Modern Mesterremek lett kilenc, Modern Míves Tárgy húsz, szintén kilencet pedig ajándéktárggyá nyilvánítottak. A kiérdemelt cím a jövőben arról tájékoztatja a vásárlókat, hogy a termék szakmailag ellenőrzött és kiváló minőségű.

Ez az esemény mérföldkőnek számít a Hagyományok Háza által szervezett zsűrizések történetében, hiszen első alkalommal fordult elő, hogy a határon túli magyar kézművesek munkáit azok elkészítési helyén bírálták el. Ezzel a kezdeményezéssel a külhoni alkotók közvetlenül kerülhettek be a hagyományokon alapuló kézművestárgyak minősítésének több évtizedes folyamatába, és így számukra is több lehetőség nyílik a kiállításokon való megjelenésre vagy szakmai címek elnyerésére.

A beérkezett anyagot a műfaji sokszínűség jellemezte. A 15 szakágból legnagyobb számban a textíliák, hímzések, szőttesek, nemezek és csipkék képviseltették magukat, emellett számos mézeskalács, gyöngy ékszer, írott tojás, hangszer, papucs, fazekastárgy, fonott kosár, gyermekjáték, pásztorművészeti tárgy került a szakértők elé, valamint a viseletkészítők is jelen voltak.

A minősítés második napján a zsűritagok az alkotók kérdései alapján véleményezték a tárgyakat, így valódi szakmai párbeszédek alakultak ki. Többen elhozták készülőfélben levő munkáikat, és előzetes véleményezést kértek.

Gondi Martina, a VMMI igazgatója örömének adott hangot, hogy az oszlopcsarnok csodálatos kiállítási térré vált, és reményét fejezte ki, hogy folytatják ezt az utat, mely sokak számára hasznosnak bizonyult.

A lehetőséget a Hagyományok Házával Vázsonyi Csilla, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa és Nádi Karolina, a VMMI és a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának munkatársa teremtette meg.

— A népi iparművészeti alkotások zsűrizése a határon túli területeken nálunk valósult meg először. Elmondhatom, hogy már az előkészítési időszak is nagyon izgalmas és tanulságos volt. Tavaly ilyenkor magyarországi alkotók munkáiból mutattunk be és utaztattunk egy kiállítást, melynek apropójából nagyon jó műhelymunkákat valósítottunk meg Vajdaság-szerte. Mivel nagy volt az itteni kézművesek érdeklődése, a tapasztaltakon felbátorodva arra gondoltunk, hogy nálunk is kipróbáljuk a zsűrizést. Elsősorban az volt a célunk, hogy megkönnyítsük a vajdasági alkotók dolgát, hiszen azoknak, akik minősíttették a munkáikat, korábban Magyarországra kellett utazniuk. Úgy véltük, ha nem okoz gondot a távolság, egyszerűsödik a tárgyak eljuttatása a zsűrizés helyszínére, többen élnek a felkínált lehetőséggel. Ez arra is jó alkalom volt, hogy az alkotók felmérjék, jó irányba haladnak-e, mik az erősségeik, gyengeségeik, hogyan tudnának továbblépni, bekerülni a szakmai körökbe, megismerkedni az alkotótársakkal, eljutni kiállításokra, valamint szakmai címeket szerezni — nyilatkozta Vázsonyi Csilla.

A VMMI oszlopcsarnokában látható összeállítás — melyben a hagyományos tárgyak és az újítások egyaránt fellelhetőek — nagyon színes, érdekes és szemet, lelket gyönyörködtető. Olyan érzés, amikor a téli szürkeségbe burkolózott utcáról belépünk a terembe, mintha az örök tavasz és a mesék birodalmába kerültünk volna. A kiállítási térben a textilek dominálnak, azon belül is a szőttesek, ezenkívül a hímzések és a nemezek is figyelmet követelnek. Megjelennek a helyi hagyományok, például a fehér hímzés, valamint sok viseleti, öltözeti darab is bekerült a válogatásba. A gyöngy ékszerek, nyakékek annyira különlegesek, hogy hosszú percekig csodáltatják magukat. A hozzáértők a látogatók figyelmét a többi közt a fonott csipkére is ráirányították, mely egy igazán különleges, kevesek által ismert technikával készül.

A tárlatmegnyitóra megérkeztek a további útmutatóként használható jegyzőkönyvek is, melyekben a szakzsűri egy-egy tárgyról részletesen kifejtette a véleményét.

A kiállítás több meghívást kapott, Szenttamáson és Topolyán már biztosan látható lesz, illetve a szervezők más vajdasági településekre is szeretnék eljuttatni.


A szerző felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mesterremekek, míves tárgyak — hagyományosan és modernül
Riport
Facebook

Támogatóink