Mesélő falak és Trianon

Mesélő falak és Trianon

Azt hiszem, ha valakit, hát Jankovics Marcell könyvillusztrátort, grafikust, rajzfilmrendezőt, írót nem kell bemutatni senkinek. Budapesten a Műcsarnokban látható kiállításán szerteágazó művészeti tevékenységének egy szelete látható a falakon, a kurátorok a grafikai-képzőművészeti munkára helyezték a fő hangsúlyt, de természetesen rajzfilmrendezői munkásságába is betekinthetünk.

Valószínűleg mindenkinek más jut eszébe Jankovics Marcell nevéről. Lehet, hogy valakinek az Oscarra jelölt Sisyphus vagy a Küzdők, másoknak Az ember tragédiája vagy az Ének a csodaszarvasról, s olyanok is lesznek, akik a János vitéz Iluskájára vagy a Magyar Népmesék sorozatra asszociálnak neve hallatán, és Szabadkán többünknek juthat eszébe Gusztáv is. A tárlaton nemcsak az animációs filmekből és a könyvillusztrációkból ismerős képek eredeti rajzait láthatjuk, hanem a tervként megmaradt filmforgatókönyveket és figuraterveket is. Mivel közeleg az évforduló, a kiállítás kiemelt válogatásban mutatja be Jankovics Marcell Trianon című rajzsorozatát. Gúnyrajzokon, a tőle megszokott eleganciával, fanyar humorral mutatja be a történelmet a mohácsi vésztől a Trianonig.


A szerző felvételei

Látható még az el nem készült Biblia-sorozat néhány vázlata, a Fehérlófia néhány képkockája, a sok-sok részes Magyar Népmesékből egy kis ízelítő, Az ember tragédiájához és a Piszkos Fredhez készített rajzok (mely utóbbi sajnos animációs filmként szintén nem készült el), mesekönyvekhez rajzolt illusztrációk, melyek között ott vannak Nâzım Hikmet török költő meséihez megálmodott rajzai is.

„Jankovics illusztrátorként a mesekönyvekben sokszor igen részletes naturalizmussal jeleníti meg figuráit, mert úgy véli, hogy a gyermek nem gügyögő, gyermekrajzszerű illusztrációkra kíváncsi, hanem a világ sokszínűségére. Például állatábrázolásai — zöld varangya, fekete harkálya, örvös galambja vagy mókusa — akár egy természettudományi könyv ábrái is lehetnének. Ugyanakkor illusztrációiban megjelenik a magyar népművészet tudós kutatójának alázatos műgondja is, amellyel megfest, átír egy-egy régi tárgyat: egy lőporszarukarcot, spanyolozott tükröst, guzsalyt vagy kecskefejes dudát” — írja Szemadám György, aki a kiállítás összeállításában szakmai tanácsadóként vett részt.

Egy másik fal tartalmazza a XX. század elejének híres színészeiről készített portréit, melyeket eddig nemigen láthattunk sehol. Nagyon élethűen megrajzolva ott mosolyog Jávor Pál, ott figyel Gombaszögi Ella, Kabos Gyula, Latabár Kálmán, s a kor magyar színészei még Humphrey Bogartot is befogadták maguk közé.

Ha végignézzük a Műcsarnok falain helyet foglaló képeket, olyan érzésünk is lehet, mintha több alkotó munkáit látnánk, s egy 1984-ben, a Filmkultúra című folyóiratban megjelent interjúban Jankovics úgy nyilatkozott, hogy stílusát mindig a témához igazítja, s élvezi ezeket az alakváltásokat.

— Elképedve állok az előtt, hogy valaki ennyiféle hangszeren tud játszani. Amikor egyszer szóba hoztam ezt, nevetve azt mondta: „Szerintem egész jó műtárgyhamisító lehetett volna belőlem.” Csodálom munkabírását, szorgalmát, és igen, alázatát is, mellyel a grafikai munkásságát végzi — mondta Szemadám György a kiállítás megnyitóján.

A tárlat kurátorai Fazakas Réka és Medve Mihály, a művésszel, Jankovics Marcellel készült interjúnkat a január 22-ei számban olvashatja.


Még több kép!▼

Címkék: Jankovics Marcell

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mesélő falak és Trianon
Heti Interjúnk
Mesélő falak és Trianon
Színház
Facebook

Támogatóink