home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Merre forog a zentai Rozetta?
Tóth Lívia
2008.06.11.
LXIII. évf. 24. szám
Merre forog a zentai Rozetta?

A Rozetta Kézműves Társaság kiállítása a zentai Civil NapokonZentán, a Városi Múzeum néprajzi tevékenységének köszönhetően már a kilencvenes évek elején kialakult az igény a népi kismesterségek minél alaposabb megismerése iránt. Az első változás a kézimunkázók körében mutatkozott, ugyanis ha...

A Rozetta Kézműves Társaság kiállítása a zentai Civil Napokon

Zentán, a Városi Múzeum néprajzi tevékenységének köszönhetően már a kilencvenes évek elején kialakult az igény a népi kismesterségek minél alaposabb megismerése iránt. Az első változás a kézimunkázók körében mutatkozott, ugyanis hagyományőrző hímzőcsoporttá alakultak át. Korábban horgolással, kötéssel, makraméval, gobelinnel stb. egyaránt foglalkoztak, később pedig igyekeztek összegyűjteni és újravarrni a régi mintákat. Az intézményben dolgozók a hagyományok továbbéltetésére törekedtek a kosárfonás és a szövés népszerűsítésével is, de a nemezelőket sem hanyagolták el. A kézműveseknek különféle programokat kínáltak, nyári és téli táborok, találkozók keretében próbálták összefogni a tevékenységüket. Évekkel ezelőtt merült fel egy civil szervezet létrehozásának igénye, de az elképzelés csak az idén valósult meg: februárban megalakult, majd hivatalosan is bejegyezték a Rozetta Kézműves Társaságot. A tömörülés azokat az alkotókat kívánja egyesíteni, akik valamely régi, kihalófélben lévő szakmával, kézművesmunkával, népi kismesterséggel, esetleg egy-egy ritka iparművészeti szakággal foglalkoznak (fafaragás, kovács-, nemez-, csuhé-, gyékény- és szalmamunka, hímzés, szövés, kosárfonás, csipke- és játékkészítés, foltvarrás stb.). Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutatóval, a Rozetta elnökével az új szervezet tevékenységéről, terveiről beszélgettem.
- Az évi programunk elég kiterjedt, megpróbálunk ott lenni minden jelentősebb vajdasági rendezvényen. A felsőhegyi Juhász Napokon, a zentai Civil Napokon már ezen a néven jelentünk meg, de májusban voltak magyarországi bemutatkozásaink is. Egyelőre két alosztályunk van, a népi iparművészeti - ide tartoznak a nemezelők, a hímzők, a kosárfonók, a csuhézók, a fafaragók, vagyis mindazok, akik megpróbálják a hagyományos motívumokat felhasználni, és a textilmunkával foglalkozó csoport. Fő tevékenységeink közé tartozik a régi kézművesmesterségek kutatása, tanulmányozása, továbbéltetése, gyakorlati alkalmazása, a régi tárgyak hagyományos formáinak a megőrzése, illetve a már újraszerkesztett, újonnan tervezett használati eszközök alkotása és népszerűsítése. Képviseljük tagságunk érdekeit, összehangoljuk a munkájukat, információkat biztosítunk az őket érintő előadásokról, kiállítási lehetőségekről, pályázatoktól. Igyekszünk kapcsolatba lépni a hasonló érdeklődési körű egyénekkel, csoportokkal, egyesületekkel, nemcsak idehaza, hanem külföldön is.
* A felsorolásból kitűnik, a tagság igencsak sokszínű tevékenységgel foglalkozik. Lehet-e koordinálni a munkájukat, tanácsokat adni, esetleg utat mutatni nekik?
- Valóban ez az egyik fő célunk. Az emberek egyénileg alkotnak ugyan, de szükségük lehet a szakemberek hozzáértő tanácsára. A hímzőknek például gyakran segíteni kell a minták kiválasztásában, megszerkesztésében. A mai lakáskultúrában másfajta formájú, méretű textildarabokat használnak, mint régen. Bizonyos szabályokat akkor is be kell tartani, ha ezekre akarjuk átvinni az egykori motívumokat. Ha ápolni szeretnénk a hagyományainkat és tiszteletben tartani a tárgyalkotó népművészeti előírásait, akkor nem dolgozhatunk kizárólag könyvekből, újságokból. Az újraalkotó népművészetért folytatott tevékenységével társaságunk elsősorban városunk és Zenta környékének a népművészeti, kulturális és történelmi értékeire szeretné felhívni a figyelmet. åseink tárgyi kultúrájának a megismertetésével az itt élők identitástudatát, valamint az értékeket teremtő munka megbecsülését kívánjuk erősíteni.
* Miért éppen a rozettát választották névnek, egyúttal pedig szimbólumnak is?
- Mivel ennyire sokrétű a tagságunk érdeklődése, nagyon nehéz volt megfelelő elnevezést találni. A napmotívum, vagyis a rozetta, avagy forgórózsa valamilyen formában megjelenik a fafaragóknál, a nemezelőknél, a hímzőknél is. Ez egy pozitív jel, amely magában foglalja a világmindenséget, a körforgást, az örökös változást.
* A távlati tervek között bizonyára szerepel egy kézművesbolt létrehozása is.
- Tagjaink egyénenként már próbálkoznak a termékeik árusításával. A fiatalok például nagyon szeretik a batikolt, nemezelt tárgyakat, amelyeket a modern divathoz is hozzá lehet igazítani. Kiállításainkon teljességre és tökéletességre törekszünk, de az eladásra szánt munkák esetében - természetesen a jó ízlés keretében - az igényeket, a megrendelő óhaját kell kielégíteni. Kulturális és turisztikai szempontból viszont fontosnak tartjuk, hogy régiónk esztétikus, hagyományos tárgyait mutathassuk be az idelátogató vidéki és külföldi vendégeknek. A tömegáruval szemben a mi alkotásainkat szeretnénk népszerűsíteni. Ezeket valószínűleg a turistairodában árusítjuk majd, de az önkormányzatnak is szeretnénk felkínálni olyan dolgokat, amelyekkel megajándékozhatják akár a külföldi partnereiket is. Saját boltról is gondolkozunk, de előbb még állandó helyet kell találni a társaságnak, ahol rendszeresen összejöhetünk.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..