SZERB ÚTLEVÉL - OLLI REHN NEVÉRE. Július 22-én Belgrádban járt Olli Rehn az Európai Bizottság bővítési biztosa. å volt az, aki július 15-én Brüsszelben bejelentette: az EB ajánlása az, hogy Szerbia polgárai január 1-jétől vízummentesen utazhassanak a schengeni övezethez tartozó országokba. A Boris Tadić államfővel folytatott tárgyalás után az uniós diplomata kijelentette: ,,Örömömre szolgál a Belgráddal való együttműködés, mert politikai egyetértést tapasztalok az uniós elkötelezettség tekintetében'. Szerinte az uniós út széles körű támogatottsága és az ehhez szükséges politikai konszenzus a csatlakozás előfeltétele. A szerb államfő viszont így nyilatkozott: ,,Nincs még ok az örömre, a vízumliberalizációhoz még teljesítetünk kell néhány feltételt, de egy biztos: az állami szervek mindent megtesznek, hogy a vízumkötelezettség eltörlése januártól lehetővé váljék.' A szerbiai kormány minisztereivel tartott megbeszélést követően Olli Rehn bővítési biztos nem mindennapi ajándékot kapott: egy a nevére szóló új szerbiai útlevelet.
NEM IGAZ, HOGY CSAK VÉLEMÉNYEZÉSRE LESZ JOGUK. A nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet parlamenti vitája után Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági képviselője így nyilatkozott: ,,Fontos, hogy a jövőben törvény szabályozza a nemzeti tanácsok megválasztását. Ennél még fontosabb a valós hatáskörök meghatározása. A nemzeti tanácsok országos kisebbségi önkormányzatként, illetve a kulturális és perszonális autonómia legfőbb szerveként állami hatáskörökkel is rendelkezni fognak. Nem igaz, hogy a tanácsokat az állam csak véleményezési jogosultsággal ruházza fel: nagyon komoly jogosítványaik is lesznek a tanácsoknak.' A törvénytervezettel kapcsolatos hosszú huzavona kapcsán pedig ezt mondta: ,,Most az is kiderült, hogy miért volt feltétlenül szükséges megalakítani a szerb kormány emberi jogi és kisebbségügyi minisztériumát, hiszen a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat - többek között - azért nem kerülhetett eddig elfogadásra, mert nem volt, aki beterjessze'. A törvényjavaslatot pedig nem azért kell elfogadni, mert az a csatlakozás szempontjából uniós követelmény, hanem azért, mert ,,Szerbia alkotmányának értelmében a nemzeti kisebbségek kollektív jogokkal is rendelkeznek'. A tanács tagjainak a megválasztásával kapcsolatban a parlamenti képviselő elmondta: a választói névjegyzéken szereplő polgárokból jelölteket állíthatnak a kisebbségi pártok, valamint azok a kisebbségi civil szervezetek, amelyek programjában célkitűzésként az adott nemzeti közösség identitásának megőrzése szerepel.
Pásztor Bálint nyilatkozata egyben válasz is arra az álláspontra, melyet ,,Államilag irányított testület!?' című közleményében a MÉF (Magyar Érdekvédelmi Fórum) tett közzé. Ebben egyebek között az áll, hogy ,,A napokban - hét év után, szinte gyanús gyorsasággal, a nyári szünetek és szabadságok idejében, amikor lankad a figyelem - a szerbiai parlament elé kerül a nemzeti tanácsokról szóló törvény javaslata, ...amely nem tartalmazza a valós nemzeti tanácsok fogalmát, és úgy képzeli el a nemzeti tanácsokat, mint a mindenkori szerb kormány végrehajtó szervét, amelyet távirányítással működtet'. A MÉF közleményében(Rácz Szabó László írta alá)egyebek között ez áll: ,,Követeljük a szerb parlament magyar tagjaitól, hogy álljanak ki a szabadkai közös magyar határozat mellett (amelyet ők is elfogadtak), és tegyenek javaslatot az elektori választási lehetőség eltörlésére. Amennyiben a parlament nem veti el az elektori rendszert, szavazzanak a törvénytervezet elfogadása ellen.'
A TARTOMÁNYI KORMÁNYFåNÉL. A törvénytervezetről szóló belgrádi parlamenti vita előtt a Tartományi Képviselőházban Egeresi Sándor házelnök és dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár fogadta a nemzeti tanácsok képviselőit. A múlt héten, július 23-án Bojan Pajtić, a TVT elnöke tartott munka jellegű megbeszélést a nemzeti tanácsok képviselőivel. Teljes egyetértésre jutottak abban, hogy az elfogadás előtt álló törvény rendkívül jelentős a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése szempontjából, ezeket a jogokat szavatolja számukra az alkotmány. Ugyanakkor megelégedéssel nyugtázták, hogy a szerbiai parlamentben a tervezetről konstruktív és pozitív légkörben zajlott le a vita. Az ülés második részében - melyen jelen volt a tartományi oktatási, művelődési, gazdasági és kisebbségügyi tikár - az anyagi gondokról volt szó. A gazdasági világválság és a szigorított költségvetési feltételek miatt az év első felében csökkent a nemzeti kisebbségek intézményeit érintő anyagi támogatás. Abban állapodtak meg, hogy állandó kapcsolattartással és információcserével igyekeznek áthidalni a nehézségeket, a programokat pedig a jelenlegi anyagi lehetőségekhez idomítani.