home 2024. április 19., Emma napja
Online előfizetés
Még nem tudom, hova vezet az utam!
(Tha)
2013.02.06.
LXVIII. évf. 6. szám
Még nem tudom, hova vezet az utam!

Hannoverbe szerződött Kiss Tivadar nagykikindai származású operaénekes

Kiss Tivadar Nagyikindán született 1986-ban. Szabadkán végezte el a zenei gimnáziumot, elméleti és magánének szakon. Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Operaének szakán 2010 tavaszán diplomázott. 
Színpadon a 2007-es Mozart-maratonon mutatkozott be Don Basilio szerepében (Figaro házassága). A budapesti Operaházban 2009 februárjában debütált Csajkovszkij Anyeginjának Triquet szerepében. A közönség azóta több jelentős alakításának tapsolhatott, 2011-ben a Magyar Állami Operaház Juventus díjasa lett. Jelenleg Hannoverben él és dolgozik. Az elmúlt időszakból a következőket emelte ki:

— A 2011/12-es színházi évadban egy kis kirándulást tettem a musical világába, az Operett Színház ugyanis műsorra tűzte Schönberg egyik legjobb darabját, a Miss Saigont. Thuy szerepét játszottam benne. Érdekes volt számomra a szituáció, mert az opera keretében lényegében minden darab társulatilag is a nulláról kovácsolódik össze, itt viszont egy adott társulatba kellett beilleszkednem, ami külön kihívásul szolgált számomra. A munkafolyamat is más volt, a zenei átláthatóság, az építkezés, az instrukciók. Nagyon örülök, hogy ebbe a műfajba is betekintést nyerhettem. Boldoggá tett, hogy a kollégákkal együtt tudtunk sírni és nevetni, és segítséget nyújtottak mindenben. A közös célunk egy jó előadás volt, amit sikerült is megvalósítani. Úgy vélem, igazi művészi produkciót nyújtottunk a közönségünknek. Erről tudnának mesélni a szüleim, illetve a családtagjaim és az ismerőseik is, akik közösen látogattak el a premierre. Nagyon jólesett, hiszen ők voltak a „rajongói hátterem”!

Ugyanebben az évadban Pesten színpadra vitték Kovalik Balázs rendezésében Boito Mefistofele című operáját, ami életem egyik meghatározó darabja, és párhuzamosan egy premierre is készültem, Richard Strauss Arabellájára. Eközben jött a felkérés, hogy a 2012/13. évadtól tagja lehetek a Hannoveri Staatsoper társulatának. Két évre szóló szerződést kaptam. Ez alatt az idő alatt több stílusban is kipróbálhatom magam, a Staatsoper nagy operáiban, a Junge Operben a gyermekoperákban, a barokk operákban a Herrenhauser Gebaudeban stb.

• Hogyan sikerült beilleszkednie az új környezetbe?
— A szerződéssel egy nagy fela-dat is várt rám: hogy megtanuljak németül. Már a mindennapjaimhoz tartozik, hogy a szabadidőmben ezzel a nyelvvel foglalkozom. Ez azért is fontos, hogy egy új környezetben az ember teljes erőbedobással vethesse bele magát a munkába. Szeretném teljesíteni mindazokat a feladatokat, amelyeket kitűztek elém, mert csak így tudok később több tapasztalattal továbblépni. Ekkor még vendégművészként énekeltem az Ariadne Naxosban című operában Scarammuccio szerepét. Az ansamble-val való találkozás nagyszerűen sikerült. Rendkívül kedves emberek, és nagyon segítőkészek. Akkoriban ketten voltunk, akik nem nagyon értettük a nyelvet, ezért angolul is elmondták az instrukciókat. Csodálatos munka volt, napi nyolc órát próbáltunk teljes erőbevetéssel. A rendező sorra ellátott feladatokkal. A darab egyik érdekessége, hogy mindannyian folyamatosan a színpadon voltunk. Ez nagyon érdekes rendezői technika, mert a passzív jelenlevőket is állandó odafigyelésre és intenzív jelenlétre sarkallja.

Ebben az évben már másként érzem magam, mint a tavalyi vendégművészi szerződésem alatt, most ugyanis eléggé kötött az időbeosztásom, és így az életvitelem is megváltozott. Kissé nyugodtabb, nem annyira szétszórt, mint Pesten. Még nem tudom eldönteni, hogy mi való nekem, de mindenképpen érdemes betekintést nyerni egy teljesen más kultúrába, ezenkívül jó tapasztalat is. Itt, Észak-Németországban egy más dimenzióban mozog az emberek gondolkodása. Sokszor meglepődöm, hogy milyen magas falakba ütközünk egy-egy beszélgetés során, de mindezek pozitív értelemben vett, megoldást követelő dolgok. Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően az ember más emberként térhet vissza, vagy léphet tovább. Majd még meglátom, hová vezet az út!

• Budapesten várnak-e még Önre szerepek?
— Természetesen a Magyar Állami Operaházzal is tartom a kapcsolatot. Novemberben vendégszerepeltem otthon az Otellóban, márciusban pedig az Anyeginben énekelek.
 

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..