Lezárult, vagy lesznek még hasonló esetek?

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Lezárult, vagy lesznek még hasonló esetek?

Dr Tordé Lszló, Dugyik János, dr Gyarmati Zoltán - Szabó Attila fotóMint ismeretes, a VMSZ nagybecskereki szervezetének 15 tagja nyílt levélben tájékoztatta a közvéleményt, hogy visszavonhatatlanul kilép a pártból. Döntésüket azóta már egyhangúan elfogadta a VMSZ elnöksége is, és tizennégy...

Dr Tordé Lszló, Dugyik János, dr Gyarmati Zoltán - Szabó Attila fotó

Mint ismeretes, a VMSZ nagybecskereki szervezetének 15 tagja nyílt levélben tájékoztatta a közvéleményt, hogy visszavonhatatlanul kilép a pártból. Döntésüket azóta már egyhangúan elfogadta a VMSZ elnöksége is, és tizennégy aláírót töröltek a taglistáról. A hírek szerint a tizenötödik nem is szerepelt a párt nyilvántartásában. Számunkra ez az ügy lezárult, és többé egy félmondat erejéig sem foglalkozunk vele - jelentette ki Pásztor István, a VMSZ elnöke az újságíróknak.
Lapunk viszont úgy véli, nem árt körüljárni a témát. Vagy legalábbis megkísérelni.
Összeesküvés-elméletről szó sincs!
Nagybecskereken dr. Tordé László, dr. Gyarmati Zoltán és Dugyik János beszélgetésünk kezdetén leszögezte: az ügy nem új keletű, azok az ellentétek, amelyek erre a lépésre késztették őket, már legalább másfél éve fennállnak. Több dolgot kifogásoltak, de az a bizonyos pohár a VMSZ városi szervezetének tisztújításakor telt be. Úgy vélik, náluk a választás ugyanazokat a személyeket hozta vezető pozícióba, akik az elmúlt húsz évben több alkalommal csődbe vitték a nagybecskereki és környékbeli magyarságot.
Arra a kérdésre, hogy a bánáti magyarság háttérbe szorítottnak, elhanyagoltnak érzi-e magát, dr. Tordé László a következőket válaszolta:
- A VMSZ 17 tagú elnökségében kilencen szabadkaiak. Mi ez, ha nem szabadkai dominancia? Az eddig kiosztott támogatás - Pásztor István nyilatkozata alapján - 9,6 milliárd dinár, amiből 7,4 milliárd a tömbben és 2,2 milliárd a szórványban valósult meg. Ehhez nem kell kommentár. Mi konkrétan kifogásoljuk, hogy abból a négy nagy projektumból, amely a nagybecskereki és környékbeli magyarság gondjaira hozott volna enyhülést, semmi sem lett. Ide tartozik a nagybecskereki Petőfi Művelődési Egyesület és a református templom, valamint az eleméri római katolikus templom felújítása mellett a szentmihályi általános iskola tornatermének a megépítése. Ezeknek a realizálását 2008-ra tervezték, de még részben sem hajtották végre. Megítélt összegekről beszélünk, hiszen a pályázat tavaly, a választások előtt zárult le, kampányfogásként pedig a döntés is megszületett. Habár nem rajtunk múlott, mégsem szeretünk üres szólamokkal dobálózni. Nem szeretnék rosszmájú lenni, de meg kell állapítanom, minden olyan projektum lemaradásban van, amely csak a VMSZ-en múlik. Aki közelebb van a tűzhöz, mint például a Demokrata Párt, az könnyebben teljesíti az ígéreteket. Ezt nem azért mondom, hogy őket dicsérjem, de itt helyben is az ő terveikből lett pénz, gondoljunk csak a sportcsarnokra.
* Úgy érezték, csak ez a lépés maradt az Önök számára? A gondokat nem lehetett volna a párton belül megbeszélni?
Tordé L.: - Nem lehetett, mert a párton belül nincs kommunikáció. Én például 2008. június 3-án az elnöknek címzett levelemben lemondtam minden tisztségemről, azzal az indoklással, hogy nem fogadhatom el a nagybecskereki, akkor még községi szervezet kiskorúsítását, mert az elnök úr a mi megkérdezésünk nélkül kezdeményezte a koalíciós tárgyalásokat. A 12 év alatt különböző funkciókat töltöttem be a VMSZ-ben, de még csak választ sem kaptam. Városi képviselő azért nem lehettem, mert jött az új kritérium, a fiatalítás.
* Nem értenek egyet a fiatalítási folyamattal?
Tordé L.: - A mindenáron való fiatalítást nehezen tudjuk elfogadni, de ez csak egy része a mozaiknak.
Dugyik J.: - Én is a helyi történések, pontosabban a Szabadkáról érkező döntések miatt mondtam le már korábban a tisztségemről. Nem akarom ezt a szót használni, de volt itt hamisított vagy megmásított jegyzőkönyv is, amelyre felhívtam az elnök úr figyelmét. A választási kampánnyal sem voltam elégedett, mert mi úgy véljük, a magyar területi autonómiának az emlegetése itt a Bánságban elriasztotta a magyar választópolgárokat. Nem voltak hajlandóak azokra szavazni, akik ilyen módon akarják megosztani a magyarságot. Mi ezeket a dolgokat párton belül tartottuk, de Pásztor úr a másfél év alatt egyetlenegyszer sem jött el hozzánk, a pártirodába beszélgetni.
Gyarmati Z.: - Én mindig a 2004-es választásokra hivatkozom, amikor öt képviselőnk volt. Tudom, hogy Szabadkán más a helyzet, de nálunk a VMSZ és a Demokrata Párt mindig jó viszonyban volt. Ebben a környezetben másfajta politizálással lehet eredményeket elérni, de ezt a szabadkaiaknak nem tudjuk megmagyarázni. Mi túszok vagyunk, ha ugyanis rossz a viszony a demokraták és a VMSZ között, mint most Szabadkán, akkor azt mi is megérezzük.
* Megkérdezhetem, hogy ki áll az akciójuk mögött?
Tordé L.: - A 15 aláíró, senki más. Kasza József sem, ha rá gondolt.
* Hogyan tovább? Új pártot alapítanak vagy belépnek egy másikba?
Tordé L.: Még mi sem tudjuk, hogyan tovább, erre ugyanis nincs kész receptünk. Hála Istennek, a levél aláírói egzisztenciálisan nem függnek a VMSZ támogatásától. Mi eddig is a civil szférában tevékenykedtünk, amit a politika miatt sem hanyagoltunk el, de most több időnk lesz ezzel foglalkozni.
Dugyik J.: - Összeesküvés-elmélet nincs. Számomra csak az volt a kérdés, egyedül lépek-e ki, vagy másokkal. Amikor megjelent a levél, többen kérdezték, miért nem hívtuk őket is. De mi ebből nem akartunk propagandát csinálni.
Gyarmati Z.: - Én 2004-ben, a választások előtt léptem be a VMSZ-be, de előtte nyolc évig a Petőfi ME elnökségi tagja, hat évig a Madách Színház vezetőségének az elnöke voltam. A magyarságot ezután sem hagyom cserben.
Nagybecskereken nem gyöngül a VMSZ
Tápai Jánost, a VMSZ nagybecskereki városi szervezete elnökségének elnökét és a muzslyai helyi szervezet elnökét Kónya-Kovács Otília, a Bánáti Újság munkatársa szólaltatta meg:
- A VMSZ nagybecskereki városi szervezetének a vezetőségét nem lepte meg, hogy a ''tizennégyek” kiléptek a VMSZ-ből, mert Tordé László, aki a VMSZ községi elnöke volt, még tavaly júniusban leköszönt minden tisztségről, Dugyik János pedig lemondott mint a VMSZ nagybecskereki helyi szervezetének az elnöke, és mint községi elnökségi tag. Körülbelül három hónapja ugyanezt tette Fuksz László, a községi elnökség tagja, Tordé Rozáliának városi tanács tagként megszűnt a funkciója, akárcsak Smit Ferencé. Smit egyébként 2004-ben lépett be a pártba, azonnal a községi végrehajtó tanács tagja lett, ami fizetett funkció. Május után lejárt a mandátuma, és kilépett a pártból... Ugyanez vonatkozik Fuksz Lászlóra, aki két éve jött a VMSZ-be igazgatóként, de a legutóbbi választási eredmények után nem tudtunk neki igazgatói helyet biztosítani. A VMSZ-ben a munka folyik tovább, mert ezek az emberek valójában már körülbelül egy éve nem vesznek részt a tevékenységünkben.
A személyes véleményem szerint a kilépések oka az, hogy ezek az emberek tavaly májusig fizetett tisztségeket töltöttek be. A választás sajnos nem jól sikerült, az eredmények nagyon gyöngék lettek itt a községben, ami miatt valószínűleg van egy bizonyos fokú sértődöttség. Itt valójában három családról van szó, a Tordé, a Túmó és a Fuksz családról... Ugyanakkor azt is tudom, hogy közülük néhány egyén már a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tagja.
Elképzelhető az is, hogy a háttérben valamelyik szerb párt súgása, ''segítsége” áll. Esetleg kialakulhat egy új magyar párt is, de úgy gondolom, nincs itt akkora ''hézag”, amelybe beleférne annak a programja is.
Lehet, hogy Topolyán, Szabadkán, Becsén vagy máshol ezt a kilépést nagy dolognak hiszik az emberek, viszont itt, a nagybecskereki községben nem okozott meglepetést. Abban is biztos vagyok, hogy a VMSZ munkája nem fog gyengülni. A nagybecskereki helyi szervezetben a kilépetteken kívül maradt még 55 tagunk.
Ez nem pártszakadás!
Ha a nagybecskereki ''zendülés” nem nevezhető általánosnak, mégis felmerül a kérdés: jogos-e a bánátiaknak az az érzése, hogy háttérbe szorultak, senki sem törődik velük, esetleg le is mondtak róluk? Pásztor István, a VMSZ elnöke nemcsak helyénvalónak, de érthetőnek is tart minden olyan mondatot, ami az elégedetlenségről, az elkeseredettségről szól.
- Az ötvenes évek elejétől volt egy katonastratégiai álláspont ebben az országban, amely arról szólt, hogy ha keletről jön az ellenség, akkor a Tisza vonalánál állítják meg. Ezért azt a vidéket úgy kezelték, mint egy potenciálisan feláldozandó területet. Mindenféle fejlesztés elmaradt, habár létesült ott olaj- meg cukorgyár, és utak is épültek, de nem olyan ütemben, mint máshol. A hatvanas évek elején és közepén pontosan ezeknek a folyamatoknak az eredményeképpen gondolta úgy több ezer család, hogy nem marad a szülőhelyén. Erre a helyzetre jött aztán a kilencvenes évek története... Mégis hamis az a vélemény, hogy a VMSZ lemondott ezekről a területekről vagy ezekről az emberekről. Az utolsó másfél évben mintegy 2,3 milliárd dinárt vittünk a különböző bánáti programokra a Vajdasági Nagyberuházási Alapból. Ezekből a pénzekből olyan tartalmak valósulnak meg, amelyeket az ott élő emberek ebben a pillanatban a számukra legfontosabbnak gondolnak. Sajnos, másfél év alatt lehetetlen volt azokat a lemaradásokat behozni, amelyek évtizedek alatt gyülemlettek fel.
* Nem érzi úgy, hogy erről a 15 vagy 14 nagybecskereki emberről könnyen lemondott a VMSZ?
- Nem érzem úgy. Ha lesznek még, akik ugyanezen az úton kívánnak elindulni, márpedig bizonyára lesznek, akkor velük is így járok el. Aki el akar menni, azt el kell engedni. Az én számomra fontosabb az, aki itt van, és fontosabb az, aki jön. Azt mondták, kilépnek, nyilvánosan, a közvélemény bevonásával, visszavonhatatlanul, miközben soha, egyetlen alkalommal sem jelezték, hogy valamivel elégedetlenek lennének. Ezek az emberek olyan közösségi ismertségre tettek szert, amire a VMSZ nélkül nem lettek volna képesek. Abban a pillanatban, amikor a pozíciójukat elvesztették, szembefordultak velünk.
* Vannak jelek, amelyek arra utalnak, más környezetben is előfordulhat hasonló eset?
- Igen.
* Lehet tudni, hogy hol?
- Hamarosan.
* Ez nem jelenti a pártnak a szakadását?
- Egyáltalán nem. Ha a pártnak a testületei elfogadják és feladatként tűzik ki a frissítést, a fiatalítást, akkor ez azt jelenti, hogy ha nem növekszik a mozgástér, akkor azokat kell cserélni, akik eddig pozícióban voltak. Amikor a belső választások eredményeként adott emberek elkerülnek azokról a tisztségekről, amelyeken voltak, összeállhatnak, és a sértődöttségüket így nyilváníthatják ki. Ilyen eset lesz még, ugyanezzel a forgatókönyvvel. Én ebben nem látok semmiféle problémát. 14 embert levettünk a VMSZ listájáról, ötvenen jöttek be. 14 ember elment Becskereken, de biztos vagyok benne, hogy mások meg éppen ezért csatlakoznak hozzánk.
* Van egy olyan vélekedés is, hogy a fiatalítás elsősorban a nem tetsző emberek félreállítását szolgálja.
- Nem ez a volt a szándék, de aki mögött nincs, vagy gyenge teljesítmény áll, azt félre kell állítani. Ez az esemény is arról tanúskodik, hogy még sokkal erélyesebben kellett volna eljárni. Nekem, illetve nekünk. Én nem haragszom ezekre az emberekre, bizonyára nem fordítom el a fejemet, ha találkozunk egymással. Emberileg közülük mindenkivel normális viszonyban kívánok maradni.
* Elhangzanak olyan vádak is, hogy a VMSZ gyöngíteni igyekszik azokat a községeket, amelyek veszélyt jelenthetek a szabadkai hatalomra.
- Egészen biztos, hogy ilyen ambíció a VMSZ-en belül nincs. Szabadka úgy őrizheti meg a pozícióját, ha a VMSZ erős, de ez nem városhoz, hanem párthoz van kötve. A pártnak pedig az az érdeke, hogy mindenhol erős legyen. Ha a párt Szabadkán erős és máshol mindenhol gyönge, annak semmi értelme nincs, hiszen bedől a fal. Az a fontos, hogy ott, ahol pozícióban vagyunk, mindenhol jó teljesítmény álljon mögöttünk, mert az ad hitelt a politizálásnak.
Pásztor István arról is beszámolt a sajtónak, hogy beszélt Kasza József tiszteletbeli elnökkel, aki közölte vele: semmi köze sincs a nagybecskereki esethez. A VMSZ egységét az sem befolyásolja, hogy Kasza Józef lemondott a Forum Könyvkiadó igazgatóbizottságának elnöki posztjáról, mert nem tud teljesen azonosulni a párt mostani politikájával. Az elnök úr úgy vélte, mindezekről nyíltan kell beszélnie, hogy útját állja a találgatásoknak és mendemondáknak.
Az újságíró végszava
Mint látják, a riportban szereplők nem ugyanazokra a kérdésekre válaszoltak, az egyik helyszínen elhangzottakat nem feltétlenül kérdeztem meg a másik féltől is, sőt, a replikázás jogával sem foglalkoztam. Nem törekedtem az ''igazság” mindenáron való kiderítésére, és azt sem akarom megmondani, kinek az oldalára álljanak. Ennek ellenére olvasóink közül bizonyára ki-ki levonja a maga következtetését.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink