Külügyi Műhely — a hiánypótló tudományos folyóirat

Külügyi Műhely — a hiánypótló tudományos folyóirat

A külügyi kutatások publikálásához egy új, interdiszciplináris felületet hoztak létre magyarországi doktori tanulmányaikat végző hallgatók, doktorjelöltek és fiatal szakértők. Így jött létre közös erővel a Külügyi Műhely, mely egy online tudományos folyóiratban dolgozza fel tudományterületi kötöttségek nélkül a világban zajló eseményeket. A közösség célja, hogy megszólítsa és bevonja azokat a fiatal kutatókat, szakértőket, akik a nemzetközi események feldolgozásával foglalkoznak.

A Külügyi Műhely Alapítvány egyedi módszertan alapján kidolgozott programokat alakít ki, tudományos kiadványokban való publikálási lehetőséget, valamint közösségépítési felületeket nyújt — emelte ki Tóth Zoltán Balázs, az alapítvány alapító-főszerkesztője lapunknak nyilatkozva.

* Hogyan fogalmazódott meg a Külügyi Műhely létrehozásának ötlete?

— Az ötlet egyetemi hallgatókhoz köthető, én voltam a szervezetnek az alapítója és a koncepciójának a megalkotója. Ehhez kértem fel évfolyamtársakat, akikkel létre tudtuk hozni a kuratóriumot. Az alapítvány a jelenlegi profiljában 2018 óta működik, a kezdeti időszakban kipróbáltuk magunkat egy új, online időszakos kiadványnak a kiadásával, mely a Külügyi Műhely — Gyorselemzés sorozat címet viseli. Ez szintén egy lektorált, ISSN számmal ellátott kiadvány, melyet az Országos Széchényi Könyvtár archivál. Mivel láttuk, hogy van fogadókészség a potenciális célközönségünknél arra, hogy legyen egy intézményeken átívelő, mélyebb kezdeményezés, 2018 utolsó negyedévében az alapítványon belül elterveztük, hogy létrehozunk egy tudományos folyóiratot. Az elkövetkező egy év azzal telt, hogy megjelenjen az első szám. Most tartunk ott, hogy van a Külügyi Műhely — Gyorselemzés című kiadványunk, van a Külügyi Műhely című online tudományos folyóiratunk, és a következő évben szintén lesz egy nagyobb lépcsőfok, mellyel a szakmai portfóliónk teljessé válik, az pedig egy kompetenciafejlesztő tananyag lesz egyetemi hallgatók számára, melyet térítésmentesen vehetnek igénybe. Ez két pillérre tagozódna, az egyikkel bemutatjuk, egyfelől hogyan kell hazai tudományos folyóiratban publikálni, másfelől pedig egy általános betekintést nyújt a tudomány világába.

* Egy hiánypótló szerveződésről van szó, mégpedig intézményesítve, így a doktoranduszok lehetőséget, illetve teret kapnak arra, hogy megjelentessék tudományos munkáikat?

— Igen, ezzel a céllal hozták létre ezt a folyóiratot doktorandusz hallgatók, doktorjelöltek és fiatal szakértők. A szerkesztőbizottságba szándékosan nem kértünk fel tapasztaltabb oktatókat, mert egy újfajta működési modellel kísérletezünk, nevezetesen vegyítjük a tudományos élet folyóiratainak működését a piaci alapú magazinokkal. Megtartjuk a legszigorúbb szakmai elvárásokat, ezt viszont egy egyedülálló kommunikációs és együttműködési stratégiával valósítjuk meg. A Külügyi Műhely gondozásával megjelent elemzések csak akkor hasznosulnak minél szélesebb körben, ha az emberek tudnak a létezésünkről, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy nagyon sok folyóiratban jelennek meg jó írások, viszont mivel kevesen tudnak róluk, ezért olyan, mintha az ember a fióknak készítené őket.

* Tavaly jelent meg a Külügyi Műhely első tudományos folyóirata, mikorra várható a következő?

— Májusban jelenik meg a folyóirat második száma. Hosszú távra tervezünk, így évente majd két szám jelenik meg, egy májusban és egy novemberben. Bízunk abban, hogy hosszú évekig, évtizedekig meg fog jelenni, és fontos szereplőjévé válunk a tudományos piacnak. Célunk, hogy minél szélesebb körben elismertté váljon. 

* Mekkora érdeklődésre talált a doktoranduszok körében a folyóirat?

— Nagyon jó volt a fogadtatás, sokkal jobb, mint amire előzetesen számítottunk. A szerkesztőbizottság huszonegy fővel indult el, viszont vannak olyan rovatok, amelyek esetében további szakértők bevonására van szükség. Jelen pillanatban is keressük azokat a személyeket, akiket be tudnánk kapcsolni a munkánkba. Egy nagyobb lélegzetvételű kampányt is tervezünk, mely során próbáljuk megszólítani az egyetemi hallgatókat, hogy csatlakozzanak hozzánk. Ezt a kampányt a kialakult járványhelyzetre való tekintettel el kellett halasztanunk, viszont így is két nagyon tehetséges szerkesztővel bővültünk. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy a doktori iskolák is nagyon jól fogadnak bennünket, továbbítják a felhívásainkat, így sokan önként jelentkeznek, akár oktatók is, hogy segítsenek bennünket népszerűsíteni, és ajánljanak a hallgatóiknak. Rátapintottunk egy olyan piaci résre, amelyre van fogadókészség.

* Az alapítvány tervez-e nyitni a külhoni magyarság felé?

— Természetesen. Most egy aktív határon túli kampányba kezdtünk. Jó lenne, ha nem csupán az anyaországi, de a külhoni magyar hallgatókat is be tudnánk vonni a munkába, egyfelől azért, mert ők új nézőpontokat és tapasztalatokat hoznának be, másfelől pedig a jövőben szeretnénk a Magyar Tudományos Akadémiának a minősített folyóiratává válni. Ennek az is előfeltétele, hogy ne csak egy országból álljon össze a szerkesztőbizottság, kell lennie egy földrajzi diverzitásnak is.

* Ezek szerint várható, hogy Vajdaságban is kapcsolatba léptek magyar előjelű felsőoktatási intézményekkel és egyetemi hallgatókat tömörítő szervezetekkel?

— Mindenképp. Annyit még érdemes hozzátenni, hogy mi mindannyian munka és a tanulmányaink mellett, a szabadidőnkben látjuk el a Külügyi Műhellyel kapcsolatos feladatokat, ezért talán egy kicsit lassabban haladnak ezek a kapcsolatfelvételek és kiépítések, mint ha napi nyolc órában foglalkoznánk vele. Viszont ahhoz képest, hogy ez mennyire fiatal kezdeményezés, hogy tavaly novembertől lettünk igazából láthatóak a szélesebb közönség számára, azóta már nagyon sok szervezetet tudtunk megszólítani. Ez egyébként egy idő után öngeneráló folyamattá alakul, hogy minél több szervezettel vagyunk kapcsolatban, az még több ismeretséget, kapcsolatot eredményez a jövőben.

* Ha valakinek van egy olyan munkája, amelyet a Külügyi Műhely tudományos folyóiratában szeretne megjelentetni, akkor mi a teendője?

— Érdemes figyelemmel kísérnie az alapítvány honlapját, illetve hivatalos Facebook-oldalát, mely felületeken minden esetben közzé van téve a publikációs felhívás. Jelen pillanatban is folyamatban van egy ilyen jellegű felhívás. Ezekben ismertetünk minden szükséges információt, továbbá a szerzői útmutatóhoz irányítjuk át az érdeklődőket, hogy ehhez igazodva készítsék el a kéziratot, melyet a megadott e-mail-címre kell továbbítani. A beküldés után pedig megkezdődik a lektorálási folyamat, és ha az írás megfelel a minőségi elvárásoknak, akkor beszerkesztjük, és megjelenik. Az érdeklődők keressenek bennünket bátran, és nem csupán a tudományos munkákkal kapcsolatban, akkor is, ha esetleg csatlakozni szeretnének hozzánk, vagy kérdésük lenne, esetleg szakmai gyakorlatot szeretnének végezni, hiszen arra is van lehetőség. Erről azt kell tudni, hogy nem helyhez kötött, így a gyakorlat az online térben is elvégezhető.

* Mit kell tudni a kritériumokról?

— Ez elég komplex, egyfelől van egy témairányultság is, tíz rovatunk van, és ezek valamelyikéhez illeszkedni kell. Ezek a Biztonsági tanulmányok, Diplomácia, Európai tanulmányok, Magyarország külkapcsolatai, Magyar nemzetpolitika, Nemzetközi gazdaságtan, Nemzetközi jog, Nemzetközi szervezetek, Regionális tanulmányok és végül a Tudományos élet. Az utolsó rovat kizárólag a Külügyi Műhely kapcsán értelmezhető, az itt megjelenő írás lehet szakfordítás, jogeset, recenzió, könyvajánlás, interjú, konferenciabeszámoló vagy eseményajánló. Másrészt a kiadó kizárólag máshol még nem publikált, a szerző/szerzőtársak saját szellemi termékét jelenteti meg, ám másodközlést nem vállal a kiadó. A kéziratok nyelve kizárólag magyar lehet.

Tóth Zoltán Balázs továbbá azt is elmondta, hogy a különböző tudományterületek közelítése nemcsak a kutatási eredmények bővüléséhez, hanem a szakmai közösségek közötti párbeszéd előmozdításához is hozzájárul. Maga a folyóirat megfelel a legszigorúbb tudományos elvárásoknak, mint amilyen a kollegiális, duplavak lektorálás, ISSN és Crossref DOI azonosítók, MTMT indexálás, továbbá archiválás több felületen.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Külügyi Műhely — a hiánypótló tudományos folyóirat
Interjú
Külügyi Műhely — a hiánypótló tudományos folyóirat
Interjú
Facebook

Támogatóink