Lemondott Tomica Milosavljević (G17+) szerb egészségügyi miniszter. Összesen 8 éves miniszteri pályafutása alatt ez a sokadik lemondása. Sokan, a szakma jó része azt remélik, hogy az utolsó is. Például a Magánorvosok és Fogorvosok Egyesülete szerint túlságosan későn távozik posztjáról. Számos reformkísérlet, kétes döntés fűződik a munkásságához: például az egészségügyi rendszerben dolgozók pontgyűjtési kötelezettsége vagy az orvosok magánpraxisának a korlátozása. Az utóbbitól például a hosszú várakozási listák megszűnését remélték. Sajnos, a hozzá fűzött remények nem igazolódtak be, hiszen ezek a bizonyos várakozási listák egyáltalán nem rövidültek meg. Érdekes az egészségügyi minisztériumnak a munkahelyi viselkedésről szóló új kódexe is. Amíg ugyanis az intézményekben a betegellátás gyalázatos szintre süllyedt, a gyógyászati eszközök elavulttá váltak, a gyógyszerellátás akadozott, addig a minisztérium a nővérek ruházatával volt elfoglalva. A szerb kórházak betegei nem láthatnak többé neccharisnyás, ingerlően feszülő miniszoknyás, netán mélyen kigombolt rövid köpenyt viselő nővért, de még nyitott papucsot sem viselhetnek a dolgozók. Azután ott volt még a H1N1 vírushoz kapcsolódó botrány is. Szerbia a szükségesnél jóval kevesebb védőoltást szerzett be, majd később, amikor pótolták a hiányt, a kutya sem akarta beoltatni magát, hiszen kiderült, hogy a vakcinának számos mellékhatása is van. Tetemes mennyiséget kidobtak belőle. No, de sebaj, hiszen az egész járvány hisztériának minősült, és azok jártak jól, akik nem oltatták be magukat - legalábbis egyes szervezeteknek (Európa Tanács) ez volt a véleményük. Azután ott van az a bizonyos gerincműtét is. Leköszönő egészségügyi miniszterünk ezt a beavatkozást - amely itthon is rutinoperációnak számít - Münchenben végeztette el magán. Teljesen érthető, hiszen ki más, ha nem ő ismeri legjobban az itthoni egészségügyi ellátás minőségét, a felmerülő kockázatokat. Talán még bele is halhatott volna...
Mindent összevetve az egészségügy az egyik legkorruptabb ágazat lett az országban. Természetesen mindezért a betegek is hibásak, hiszen ők ,,szoktatták rá'' az orvosokat a hálapénzre. Ma már ott tartunk, hogy - noha a fizetésünkből havonta kemény pénzeket vonnak le egészségügyi biztosítás címén - ha egészségügyi ellátásra szorulunk, netalán nagyobb bajunk is van, és nincs pénzünk vagy protekciónk, akkor magunkra vethetünk, hiszen tulajdonképpen csak a szerencse dolga, ha nem purcanunk ki idő előtt. Természetesen vannak kivételek, vannak lelkiismeretes emberek, orvosok, akik komolyan veszik a hippokratészi esküt.
A leköszönő miniszter addig köteles ellátni teendőit, amíg a Szerbiai Képviselőház le nem váltja, hivatalosan a mandátuma csak ezután szűnik meg. Hogy mit hoz a jövő? Van néhány ötletem... Csak az a kérdés, hogy vajon továbbra is a G17+ nevezetű törpepárt tart-e igényt az egészségügyi tárcára, vagy átengedné a Demokrata Pártnak. Azon sem lepődnék meg, ha a miniszteri szék legesélyesebb várományosa az a szabadkai származású ortopéd sebész, polihisztor-üzletember lenne, aki rátermettségét az élet különböző területén már ,,bizonyította''. A kérdés csupán az, hogy a szerbiai kormány vajon Tomica Milosavljević kirakatpolitikáját szeretné-e folytatni, vagy végre szembesül az egészségügy területén felmerülő valódi problémákkal.