A miokardiális infarktus — melyet neveznek még szívrohamnak, szívizomelhalásnak is — oka a szívizom károsodása, mely a vérellátás elégtelensége miatt jön létre. Szívinfarktus akkor következik be, amikor a szív vérellátásáról gondoskodó koszorúerek valamelyike elzáródik. Ennek oka lehet az ér falában hosszú idő alatt lerakódott zsíros plakk vagy a lerakódás felszínén kialakuló vérrög.
Szeptember utolsó vasárnapja a szív világnapja. Az ezen a napon megrendezendő programokkal a szervezők igyekeznek felhívni a figyelmet szívünk egészségének megőrzésére, valamint a szívbetegségek korai felismerésére.
Mi okozza az artériákban a lerakódást?
A koszorúerek szűküléséhez vezető folyamat, az atherosclerosis felnőttkorban kezdődik, és fokozatosan halad az ér elzáródása felé. A koszorúér-betegségnek számos oka van, melyek együttesen növelik az érelzáródás és a szívroham kockázatát. Ezeket a körülményeket kockázati tényezőknek nevezzük. Vannak közöttük ismertek és nem ismertek.
Befolyásolható kockázati tényezők: emelkedett koleszterinszint, elhízás, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, fizikai aktivitás hiánya, magas vérnyomás, cukorbetegség, stressz.
Nem befolyásolható kockázati tényezők: életkor, nem, korábbi szívbetegség, szívbetegség a családban.
A koleszterinszint csökkentése
Az alacsonyabb koleszterinszint csökkenti az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázatát. Csökkenthetjük a koleszterinszintünket, ha kevesebb zsírral készítjük el az ételeinket (különös tekintettel az állati eredetű zsírokra), ha mellőzzük a magas zsírtartalmú készételeket, elérjük az optimális testsúlyt, és azt fenn is tartjuk, megfelelő fizikai aktivitást végzünk. A koleszterinszint mérését célszerű a szív- és az érrendszeri kockázatértékelés részeként végezni. Ehhez egy egyszerű vérvizsgálatra van szükség, melyet kezelőorvosunk is kiírhat. Szívpanaszok esetén a vér koleszterinszintjét 4 mmol/l alá kell csökkenteni.
Hogyan tartható fenn az ideális testsúly?
Túlsúly esetén a szívbetegség kockázatának csökkentése érdekében kulcsfontosságú a fogyás, különös tekintettel a derékbőségre. Mérsékelni kell a táplálék bevitelét, főleg a zsírokét, a rendszeres fizikai aktivitás időtartamát és mértékét pedig fokozatosan növelni kell.
Kerüljük a gyors fogyást ígérő diétákat, ne éheztessük magunkat, és ne hagyjunk ki étkezést. Kérjünk tanácsot egy dietetikustól.
Az egészséges táplálkozás alapjai
• sok gyümölcs és zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék és péksütemények fogyasztása
• változatos étkezés
• kevés zsír és só használata főzéskor
• alacsony zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek vásárlása
• megfelelő mennyiségű víz fogyasztása
• kis mennyiségű alkohol fogyasztása, hetente több alkoholmentes nap.
A dohányzás hatása a szívre
A dohányzás két-háromszorosára emeli a szívinfarktus kockázatát, emellett az agyvérzés és más betegségek valószínűségét is növeli. Az egész életük során dohányzó emberek esetében 50% az esélye a dohányzás okozta halálozásnak, és életük átlagosan tizennégy évvel rövidebb egy nem dohányzóénál.
Öt évvel a leszokás után azonban a szívinfarktus veszélye már a nem dohányzók kockázati szintjére csökken.