A STATÚTUMRÓL EGY SZÓ SEM. A szerbiai parlament elnöke, Slavica Đukić-Dejanović a múlt hét elején ezt nyilatkozta: ,,A kormány már az e heti ülésén tárgyal a Vajdaságot érintő hatásköri törvényről, ezt követően pedig a dokumentum három héten belül a Szerb Képviselőház elé kerülhet'. Nos, a csütörtöki kormányülésen egy szó nem sok, annyi sem esett róla. Sem a Vajdaság statútumáról, sem annak kísérődokumentumáról, a hatásköri törvényről. Csütörtökön Mirko Cvetković kormányfő mégis kénytelen volt nyilatkozni a kérdésben. A miniszterelnök és a miniszterek ugyanis azon a napon a szerb parlamentben ültek, hogy válaszoljanak a képviselők által feltett kérdésekre. Az SZDP képviselőcsoportjának kérdésére elmondta: ,,A hatásköri törvény kulcsfontosságú állami kérdésekre vonatkozik, így természetes, hogy nagy akarat kell a vita lezárásához és az esetleges problémák orvoslásához. Igyekszünk megtalálni a mindenki számára legmegfelelőbb megoldást. Ennek a folyamatnak körülbelül a végén tartunk'. Szerbül: otprilike. Ami magyarul annyit tesz: nagyjából, körülbelül. A körülbelül a magyar számára azt juttatja az eszébe, hogy: gatyamadzag (az, ami körül is van, meg belül is van). Ám Lala (Láló) - a viccek jámbor bánátija, a karikatúrák jóhiszemű kalapos-fehérgatyás vajdaságija - erre a körülbelül gatyamadzagra nyilván azt mondaná: ,,Ha laza a gatyamadzag, csak kalap van rajta!'
HÁGÁN INNEN ÉS TÚL. Múlt kedden Belgrádba érkezett, és vračari lakásához hajtatott Biljana Plavšić, a boszniai szerbek egykori elnök asszonya, akit Hágában háborús bűnök elkövetése miatt 11 év börtönbüntetésre ítélt a nemzetközi bíróság. Ebből 6 évet ült le az általa választott Svédországban, ahol az ottani jogszabály szerint - a büntetés kétharmadának letöltése után, jó magaviseletéért - szabadlábra helyezték. Tekintettel arra, hogy vádalku keretében beismerte: bűnös abban az etnikai tisztogatásban, amelyet a boszniai szerb erők hajtottak végre az 1992 és 1995 között dúló háborúban, Biljana Plavšić megítélése meglehetősen végletes. Vannak, akik szerint a sok boszniai szerb hadúr között ez az asszony volt az egyetlen férfi: bevallotta bűnösségét és vállalta ennek következményeit, a börtönbüntetést. Mások szerint áruló, sőt: nemzetáruló. Az SZRP például azt mondja: ,,Plavšić nagyon nagy kárt okozott a boszniai Szerb Köztársaságnak és az egész szerb népnek, különösen pedig azoknak, akiket az ő tanúvallomása alapján a hágai törvényszék elítélt.'
Hágával kapcsolatos az a múlt heti hír is, hogy a múlt héten kétnapos hivatalos látogatáson járt Hollandiában a szerb kormány Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának delegációja, melyet a bizottság elnöke, Varga László (VMSZ) vezetett. A küldöttség hazatérte után a bizottsági elnök az alábbiakat nyilatkozta: ,,Természetesen nem várhattuk el ettől a találkozótól - de még az elkövetkező néhánytól sem -, hogy amíg Ratko Mladić tábornok nem lesz Hágában, addig gyakorlatilag Szerbia integrációs útja formális értelemben nem mozdul előre: Hollandia nem járul hozzá'. Hollandia tehát nem szándékozik megváltoztatni álláspontját, Mladić elfogásától függhet Szerbia integrációs útja. A konok álláspont okai közismertek: a srebrenicai mészárlás idején ezen a területen holland békefenntartók állomásoztak (akik tárgyaltak is Mladićtyal), s ennek ,,utórengéseként' megbukott az akkori holland kormány. A holland álláspont megváltoztatására irányuló törekvések sorozatában (Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a minap nyíltan Szerbia mellett lobbizott) ,,nagy hátralépést jelentett az orosz köztársasági elnök szerbiai látogatása' - nyilatkozta Varga.
MEGALAKULT A KÖZTÁRSASÁGI KISEBBSÉGÜGYI TANÁCS. Belgrádban a múlt pénteken megalakult a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács. A testület elnöke Mirko Cvetković kormányfő, tagjai pedig az országos nemzeti kisebbségi tanácsok elnökei, továbbá: Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, Milan Marković önkormányzati és közigazgatási miniszter, Ivica Dačić belügyminiszter, Nebojša Bradić művelődési miniszter, Žarko Obradović oktatási miniszter, Snežana Samardžić Marković sport- és ifjúságügyi miniszter, Bogoljub Šijaković vallásügyi miniszter és Snežana Malović igazságügyi miniszter. A testület alakuló ülésén megválasztották a tanács titkárát Ana Tomanova-Makanova tartományi tájékoztatási titkár, amúgy a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke személyében. Az alakuló ülésről Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta: döntés született arról, hogy a testület felhívással fordul az ország nemzeti kisebbségi közösségeihez, hogy a november derekán kezdődő négy hónapos időszakban használják ki a lehetőséget, és iratkozzanak fel a kisebbségi közösségek külön választói névjegyzékre. Egyébként: a testület létrehozásával kapcsolatban dr. Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár meglehetősen szkeptikus: ,,Nem történt semmi rendkívüli, csak a kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy ilyen intézményt. A Köztársasági Kisebbségi Tanácsnak nincs semmiféle hatálya a nemzeti tanácsok fölött', pozitív hatása pedig meglehetősen kérdéses, hiszen Szerbiában 15 nemzeti kisebbség él, s mindegyiknek más-más problémái, szükségletei és elvárásai vannak, ezért egy testület alkalmatlannak tűnik arra, hogy egy-egy a kisebbség számára fontos kérdéssel foglalkozzon.
A NåK ESETÉBEN: MARAD A 60 ÉVES NYUGDÍJKORHATÁR. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való belgrádi tárgyalások kezdetén a kormány megüzente: nem kell izgulni, a nők esetében nem emelik fel 65 évre a nyugdíjkorhatárt, marad a 60, ám az IMF nem áll el attól a követelésétől, hogy Szerbia csak akkor számíthat támogatásra, ha nyugdíjreformot hajt végre.
EDDIG NYOLC ÁLDOZAT. Halottak napján, november 2-án a kosovói kormány nemzeti gyásznapot rendelt el annak a 16 embernek az emlékére, akik illegális határátlépés közben minden bizonnyal a Tiszába fulladtak a szerb-magyar határon. Lapzártáig nyolc holttestet találtak meg - három férfi, három nő és két gyermek tetemét.