Körkép a nagyvilágból

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Körkép a nagyvilágból

Magyarország: A köztársasági elnöki poszt -- egyelőre nyílt kérdés A Fidesz az április 16-án esedékes ülésén fog végeleges döntést hozni a köztársaságielnök-jelöltségről. Addig pedig főként találgatásokra lehet hagyatkozni. ,,Nyitott a pálya, lehet egyes, lehet többes jelölés. Ezt majd akkor fogjuk...

Magyarország: A köztársasági elnöki poszt -- egyelőre nyílt kérdés

A Fidesz az április 16-án esedékes ülésén fog végeleges döntést hozni a köztársaságielnök-jelöltségről. Addig pedig főként találgatásokra lehet hagyatkozni. ,,Nyitott a pálya, lehet egyes, lehet többes jelölés. Ezt majd akkor fogjuk megvitatni. Alkalmas embert kell választani, aki attól függetlenül, hogy korábban milyen tisztségeket viselt, meg tudja-e testesíteni azt, ami a feladatából adódik'' -- közölte Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Az ellenzéki pártok közül az MSZP azt szeretné elérni, hogy az új köztársasági elnök megválasztásához négyötödös parlamenti többség legyen szükséges. Ezért az alaptörvény módosítását kezdeményezi. Továbbá fontosnak tartja azt is, hogy olyan köztársasági elnök legyen, aki nem pártkatona, hanem képes alárendelni saját értékrendjét a nemzeti érdekeknek. Mesterházy Attila ilyen karakternek nevezte Sólyom Lászlót, Pálinkás Józsefet és Vizi E. Szilvesztert. A Jobbik Morvai Krisztinát, a párt európai parlamenti képviselőjét és Für Lajos volt országgyűlési képviselőt jelölte a köztársasági elnöki posztra. Für Lajos azonban már reagált is a hírre: nem vállalja a felkérést. A személyi találgatások helyett viszont az LMP azt a kérdést tette fel, hogy van-e bármilyen garancia arra, hogy az ellenzéki pártoknak ,,lapot osztanak'' a jelöltállításban.

XVI. Benedek Kubában

Tizennégy esztendővel ezelőtt járt legutóbb katolikus egyházfő Kubában. II. János Pál pápa látogatott el akkor Fidel Castro birodalmába. XVI. Benedek pápa a nyitott társadalom építésére buzdította a kubaiakat. Az első miséjén Santiagóban szólt a csaknem kétszázezer kubaihoz, és arra kérte őket, hogy építsenek egy megújított és nyitott társadalmat, a kommunista kormányt pedig burkoltan arra szólította fel, hogy szavatoljon nagyobb szabadságot a hazai egyháznak. A pápa kijelentette: meg van róla győződve, hogy Kuba ''ebben a fontos történelmi pillanatban a jövőbe tekint, és arra törekszik, hogy megújuljon, és kibővítse a látóhatárait”. A santiagói misén Raul Castro kubai elnök az első sorban ült. A pápa megérkezésekor Castro azt mondta, hogy Kubában szabad vallásgyakorlás van, és jó kapcsolatot ápolnak a katolikus egyházzal. A kubaiak körülbelül tíz százaléka római katolikus vallású. XVI. Benedek egyébként Kuba védőszentjének, a Cobrei Szeretet Szűzanya kegyképe a 400. évfordulóján érkezett az országba. A kegytárgyat 1612-ben egy halász találta meg, amint az az öböl vizének felszínén lebegett. A Cobrei Szeretet Szűzanyát Kuba függetlenségéért harcolók nagyon tisztelték.

Akcióban a japán maffia, azaz a jakuza

Japán sem marad ki a nagyvilágban tomboló erkölcsi romlásból: ott is vannak olyan csoportok, amelyek a legnagyobb katasztrófákból és emberi tragédiákból is hasznot próbálnak húzni. Jelen esetben a fukusimai atomkatasztrófából. Egy japán lap ugyanis azt közölte, hogy az atomerőműben zajló kárfelszámoló munkálatokban alkalmazott alvállalkozók tizede kapcsolatban áll a japán maffiával, a jakuzával, mely az életveszélyes munkákra kiszolgáltatott embereket akar toborozni. A katasztrófa körülményeinek felszámolásával szakképzett mérnökök és technikusok foglalkoznak, a romeltakarításhoz és a radioaktív hulladék szelektálásához azonban nagyszámú segédmunkásra van szükség. Ezeknek a dolgozóknak a felkutatására és alkalmazására igyekszik rátenni a kezét a maffia, amely hajléktalanok és más nincstelenek közül válogat. Leleplezték például a Szumijosi-kaj bűnszervezetet, amint segédmunkásokat küldött a cunami sújtotta Ivata prefektúrába. A jakuza csalásokat is elkövetett a károsultaknak szánt segélyekkel. A baleset következményeinek a felszámolásában a legnehezebb művelet, a megolvadt hűtőelemeknek a reaktorokból való eltávolítása, legfeljebb tíz év múlva kezdődhet meg, és körülbelül 25 évig tart, azután következhet az újabb öt éven át tartó munkaszakasz: a reaktorépületek és a Fukusima-1 területén álló egyéb építmények lebontása.

Tallinnban ingyen utazhatnak az emberek

Végül egy jó hír az észtek számára: ingyenes lesz a tömegközlekedés 2013. január 1-jétől az észt fővárosban, Tallinnban. A hírt Edgar Savisaar polgármester közölte, majd hangsúlyozta, hogy az intézkedéssel Tallinn egyben ''az európai zöldmozgalom zászlóshajójá”-vá is válik, lakosai pedig fellélegezhetnek. A jegyek eladásából származó pénz jelenleg a tömegközlekedés kiadásainak a 33 százalékát fedezi. Helyi médiaértesülések szerint a döntés mintegy 20 millió euróba kerül majd, de tisztségviselők azzal érvelnek, hogy megéri, hiszen így jócskán csökken majd a gépkocsiforgalom.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink