Schmitt Pál doktori cím nélkül maradt, és lemondott köztársasági elnöki tisztségéről

A Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló bizottság megállapította, hogy a köztársasági elnök kisdoktori munkájában formai szabálytalanságok vannak, elismerték, hogy oldalnyi szöveget vett át szóról szóra más művekből. Ugyanakkor a felelősséget a Testnevelési Egyetemre hárította a testület, mondván, az intézmény nem figyelmeztette Schmitt Pált idejében. Ezután, kissé talán váratlanul, a Semmelweis Egyetem szenátusi ülésén arról döntöttek, hogy megfosztják Schmitt Pált kisdoktori címétől. Tulassay Tivadar, az egyetem rektora az ülést követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a szenátus visszavonta Schmitt Pál tudományos fokozatát. A rektor egyébként a döntés után lemondott tisztségéről. A köztársasági elnököt mélyen megrázta a döntés, melyet távollétében hoztak. Kijelentette, hogy a legjobb tudása szerint írta meg kisdoktori értekezését, amely szerinte becsületes férfimunka volt. ''20 éve írtam ezt a dolgozatot, mert édesanyám erre kért” -- mondta Schmitt Pál. Azt is hozzátette, hogy újra disszertációt ír majd, és megszerzi a doktori címet. Az ellenzék mindeközben a köztársasági elnök azonnali lemondását követelte. Több ezren tüntettek emiatt a Sándor-palota előtt. ,,Megdöbbenéssel fogadtuk, hogy Schmitt Pál ma sem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését. Így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani őt a székéből, hiszen ő volt az is, aki oda ültette. Elvárjuk ezért Orbán Viktortól, hogy azonnal mondassa le Schmitt Pált" -- közölte az MSZP. A Jobbikot hidegzuhanyként érte a köztársasági elnök ,,megátalkodottsága, hiszen az egyetlen erkölcsös és felelős döntés, a lemondás fel sem merült benne, de még a bűnbánat legapróbb jeleit sem lehetett tapasztalni nyilatkozatában" -- közölte a párt. Az LMP véleménye szerint szégyen, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök azonnal nem mondott le -- jelentette ki a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján Heltai László, a párt szóvivője. Orbán Viktor miniszterelnök viszont azt jelentette ki, hogy a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, ő pedig ahhoz tartja magát, azaz nem szólítja fel lemondásra az államfőt. Schmitt Pál viszont levonta a következtetést, és a parlamenti felszólalását követően lemondott tisztségéről.

Gyurcsány Ferenc az egyházi előjogok ellen

Miközben Kubában a Pápa a békét és közeledést hirdeti, addig Magyarországon Gyurcsány Ferenc arra szólította fel az egyházakat, hogy mondjanak le előjogaikról, mindenekelőtt adózási kiváltságaikról. A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke sajtótájékoztatóján példaként hozta fel, hogy az egyházak a civil szervezetekénél szélesebb körű mentességet élveznek a helyi adók, a gépjárműadó, a cégautóadó fizetésének kötelezettsége alól, és egyedüliként nem kötelesek illetéket fizetni. Kérését, hogy az egyházak mondjanak le privilégiumaikról, úgy indokolta: a kormány az elmúlt időben számos társadalmi csoport előjogait vonta meg, újabb és újabb terhekkel sújtva őket, és miközben családok milliói tesznek súlyos erőfeszítéseket életszínvonaluk fenntartása érdekében, az egyházi kiváltságok csorbítatlanok maradtak. Mindezekre reagálva a kormányon levő Kereszténydemokrata Néppárt szerint kultúrharcnak nevezhető az a nagy vehemenciával megkezdett támadás, amelyet a szétaprózódott MSZP-ből kivált Gyurcsány-formáció kezdett az egyházak ellen. A KDNP szerint olcsó és szánalmasan populista próbálkozás az egyházak kapcsán ügynökkérdést, szexuális bántalmazásokat emlegetni a szavazótábor növelése céljából.

Károlyi szobra Siófokra kerül

Aki jól ismeri a magyar történelmet, az valószínűleg nem sok könnyet fog hullatni amiatt, hogy Károlyi Mihály szobrát áthelyezik Budapestről Siófokra. A döntésre azután került sor, miután a budapesti közgyűlés tulajdonosi hozzájárulást adott a Kossuth Lajos téren álló Károlyi Mihály-szobor ideiglenes elbontásához, raktárba szállításához, majd az érvényes engedélyek birtokában az alkotás Siófokon való felállításához. A Károlyi-ideológia ,,leszármazottjai”, avagy mai követői tüntetést szerveztek emiatt. A budapesti szocialisták a Jászai Mari tér Parlament felőli oldalán demonstráltak. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője szerint garantálják, hogy három év múlva a Károlyi-szobor az eredeti helyén fog állni. Azt is hozzátette: ,,Akár tetszik ez Orbán Viktornak, akár nem". Károlyi László -- Károlyi Mihály rokona -- viszont egyetért a szobor áthelyezésének döntésével. Azt is kifejtette, hogy a család tagjai sohasem lelkesedtek a politikus Károlyi Mihályért, hiszen amit tett, illetve az a szerep, amelyet vállalt, szemben állt a Károlyiak gazdag, hazát és nemzetet szerető hagyományaival. Károlyi László egyenesen abszurdnak érzi, hogy Károlyi Mihály szobra az ezeréves magyar államiságot jelképező Parlament szomszédságába került annak idején. ''Na ott végképp nincs helye, miután súlyos felelősség terheli a történelmi Magyarország szétdarabolásáért!” -- jelentette ki a most nyolcvanegy éves férfi. A szoborról többek között azt érdemes tudni, hogy Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, és 1975-ben, a politikus születésének 100. évfordulója alkalmából készült. A mintegy négy és fél méteres fémívek alatt szürke gránitlapokon a volt köztársasági elnök körülbelül két és fél méter magas bronzfigurája áll. Az alkotás a fővárosi önkormányzat tulajdona, a vagyonnyilvántartás szerinti értéke 22,6 millió forint.