A jelentés szerint az Azovsztal közelében most lövések és gránátrobbanások hallatszanak. A korábban kihirdetett csendrendeletnek köszönhetően a RIA Novosztyi szerint „több száz civil” tudott kivonulni az Azovsztal területéről és a közeli városrészekből.

Fotó: Tanjug/ Planet Labs PBC via AP

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy április 30-án és május 1-jén 126 civilt evakuáltak az acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni. Őket a tárca szerint átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek. Moszkvai tájékoztatás szerint a távozók konvojjal elindultak Zaporizzsja felé. A TASZSZ hírügynökség délután azt írta, hogy egy többtucatnyi autóbuszból álló konvoj indult el Mariupol felé, katonai kísérettel. A gépkocsioszlopban mentőautók és ICRC-járművek is haladtak.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt találtak el nagy pontosságú levegő-föld rakéták, beleértve öt parancsnoki állást, köztük a 95. légideszant és a 81. légimozgékonysági dandárét. A tábornok a megsemmisített objektumok között sorolt fel még 25 erődítményt, valamint az ukrán hadsereg és a náci Ajdar alakulat élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításait, egy lőszerraktárt és négy SZ—300-as légvédelmi indítóállást. A harcászati légierő egyebek között 13 erődítményt támadott, a rakétacsapatok négy élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításra és két harcálláspontra, köztük az ukrán 93. gépesített dandár parancsnokságára mértek csapást.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 146 repülőgépet, 112 helikoptert, 690 drónt, 285 légvédelmi rakétarendszert, 2760 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 316 rakéta-sorozatvetőt, 1246 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2578 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn nyolc ukrán katonatiszt ellen indított újabb büntetőeljárást, amiért az elmúlt két nap során Donyec-medencei polgári célpontokra mérendő csapásokra adtak utasítást.

Fotó: Ukraine Government.ua

Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után — jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ERT görög közszolgálati televíziónak adott interjújában. Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. „Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” — hangsúlyozta Zelenszkij. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014. évi önkényes bekebelezése után sem állt meg. „Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt két-három év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” — szögezte le.

Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, hogy a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna. „Nem ismerem ezt az információt, melyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és az orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, melyek egyébként még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” — jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.

Németország elviselné, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Európai Unió embargót vezetne be az orosz kőolajra, de vannak tagországok, melyek még nem állnak készen erre, és ezt tiszteletben kell tartani — mondta a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Berlinben. Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Németországot is megviselné, ha azonnal leállítanák az orosz kőoaljimportot.

Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a hivatalos közösségi oldalán. A külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közzétett videóban elmondta: a parlament alakuló ülése után Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba utazik, ahol "fontos tárgyalások várnak ránk".

A reptérről bejelentkezve közölte: más európai uniós országokhoz hasonlóan úgy döntöttek, hogy a Kijevben folyamatosan javuló biztonsági helyzetre tekintettel az időlegesen Lvivbe telepített magyar nagykövetséget visszaköltöztetik az ukrán fővárosba.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a biztonsági körülmények ehhez adottak. A nagykövetség kijevi működése ésszerű, így tudnak kapcsolatot tartani az ukrán kormányzati szervekkel és szükség szerint segítséget nyújtani magyar vagy más európai uniós állampolgároknak.

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, mert az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát — közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel megtartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy bár Magyarország eddig minden szankciós csomagot megszavazott az Európai Unióban, ennek ellenére folyamatosan „igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie.

„Ennek persze egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni” — hangsúlyozta. „Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy Keleten vagy Nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot.”

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken, ez napi 20 000 tonnányi mennyiség, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ennek pótlására. Kiemelte: az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és nagy beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.

Az ukrán—magyar határszakaszon 4664 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, míg a román—magyar határszakaszon belépők közül 5510-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek — közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 504 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra feljogosító igazolást, mely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért — tájékoztatott a rendőrség. Az ukrajnai háború elől hétfőn 466 ember, köztük 232 gyermek érkezett Budapestre vonattal — tették hozzá.

Összefoglalta: Tancsik Richárd

Forrás: MTI, Szerbiai RTV, Tanjug