Kísért a múlt — A tiltakozó jegyzékek korszaka

Kísért a múlt — A tiltakozó jegyzékek korszaka

Az utóbbi időszakban meglehetősen kiéleződött a viszony Szerbia és Horvátország között. A folyamatos tiltakozás, fenyegetés és sárdobálás viszont valójában mindkét félnek megfelelt, mert elvonta a figyelmet a belpolitikai gondokról.

Szerbiában egyébként szinte felesleges beszélni a gondokról, hiszen az ország folyamatosan megszámlálhatatlan problémával néz szembe. Horvátország pedig hónapok vagy inkább évek óta küszködik kormányválsággal. A horvát kormányok képtelenek legitimitást, azaz kézzelfogható és határozott támogatottságot szerezni.

A jelenlegi fagyos viszony számos kiindulópontja közül talán az egyik legfontosabb a menekültválság volt. Tavaly nyáron, a magyar határ lezárása után esett egymásnak a két ország kormányfője, Zoran Milanović és Aleksandar Vučić. Miután kölcsönösen elmebetegnek nevezték egymást a menekültválság kapcsán felmerülő intézkedések miatt, a szerb külügy elkezdte felszínre hozni a múlt sérelmeit. A külügy a belgrádi horvát követségnek küldött panaszlevelében a második világháborús Független Horvát Államhoz hasonlította Zágráb intézkedéseit, vagyis sarkosan fogalmazva: fasisztának nevezte a horvát kormányt. Ebben az időszakban kezdődött meg a tiltakozójegyzékek küldözgetése is. A szerb kormány az első jegyzékében azt követelte, hogy Horvátország azonnal szüntesse be a járműveket érintő határzárat. Válaszul egy horvát tiltakozó jegyzék érkezett, és folytatódott a kínos levelezgetés.

Noha a szerb—horvát viszony már a Milanović-kormány alatt is mélyponton volt, Tihomir Orešković kormányzása óta, mely tavaly decemberben kezdődött, még jobban kiéleződött a helyzet. A horvát konzervatív kormánypárt hosszú hónapok óta legitimitási válsággal küzd, ami miatt jelentős támogatottságra van szüksége. A támogatók megszerzését, illetve megszólítását pedig a jelek szerint Szerbiának szánt politikai szólamokkal kívánja elérni. Ettől függetlenül Kolinda Grabar-Kitarović és Aleksandar Vučić június 20-án Szabadkán megállapodást írt alá a kétoldalú viszony fejlesztéséről. Akkor úgy tűnt, egy ideig konszolidálódni fog a két ország közötti helyzet, de nem így történt.

Kerítések, falak, uniós határok

Az Európai Unió láthatatlan falai szó szerint átjárhatatlanok Szerbia számára. A szerb kormány hosszú ideje az EU felé kormányozná az országot, de az unióban nem igazán érzékelhető bővítési hangulat. Horvátország többször ki is jelentette, hogy meg fogja akadályozni Szerbia csatlakozását, ha a szerb kormány a jövőben nem változtat a hozzáállásán.

Az utóbbi hetekre visszatekintve, a szerb—horvát viszony újbóli viharossá válását elsősorban az okozta, hogy megsemmisítették a korábbi ítéleteket Alojzije Stepinac horvát bíboros, érsek, valamint Branimir Glavaš háborús bűnökkel vádolt volt tábornok ügyében. A szerb kormány a horvát ítéletek után újra tiltakozó akcióba kezdett, a horvát kormány pedig felszólította Szerbiát, hogy ne avatkozzon be horvát belpolitikai ügyekbe. A kölcsönös üzengetések hatására a két ország szélsőségesei egyre erőteljesebben kezdték fenyegetni egymást. A horvát háborús veteránok szervezetének nem tetszett, hogy a horvát kormány, korábbi ígérete ellenére, mégis hozzájárult a Szerbiát érintő két újabb csatlakozási fejezet megnyitásához. A helyzetet még inkább élezi, hogy a horvát belpolitikai válság, illetve az előrehozott választások miatt nemcsak a konzervatív, hanem a szociáldemokrata párt is radikálisabb politikai húrokat penget. Zoran Milanović, a horvát Szociáldemokrata Párt elnöke is azt hangoztatja ugyanis, hogy Horvátország mindaddig gátolni fogja Szerbia európai uniós csatlakozást, amíg Belgrád vissza nem vonja azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. Miro Kovač horvát ügyvivő külügyminiszter annyival egészítette ki Milanović nyilatkozatát, hogy a fejezeteket megnyithatják ugyan, de addig nem lehet lezárni őket, amíg Zágráb Szerbiával szembeni követelései nem teljesülnek.

A szerb kormány természetesen nem teljesíti a követeléseket, a miniszterelnök pedig nem válaszol a provokatív megjegyzésekre. Aleksandar Vučić ugyanis megelégelte a politikai adok-kapokot, és kijelentette, a jövőben semmilyen provokációra sem fog reagálni. Hogy mindez csak egy újabb politikai manőver-e, és hogy a színfalak mögött folytatódik-e a sárdobálás, az hamarosan kiderül. A horvát előrehozott választások után vélhetően egy fokkal átláthatóbbé válik majd a szerb—horvát viszony.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kísért a múlt — A tiltakozó jegyzékek korszaka
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Kísért a múlt — A tiltakozó jegyzékek korszaka
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink