home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Kárpát-medencei összefoglaló
BORDÁS Győző
2010.10.13.
LXV. évf. 41. szám
Kárpát-medencei összefoglaló

A tanácskozás résztvevőiÍrott szóval a megmaradásért jelszóval rendezte meg a Magyar Kultúra Alapítvány az immáron tizenöt éve rendszeresen megtartott határon túli magyarok irodalmi találkozóját. S valóban a régiók találkozója volt az idei is, mert minden határon túli közösség képviseltette...

A tanácskozás résztvevői

Írott szóval a megmaradásért jelszóval rendezte meg a Magyar Kultúra Alapítvány az immáron tizenöt éve rendszeresen megtartott határon túli magyarok irodalmi találkozóját. S valóban a régiók találkozója volt az idei is, mert minden határon túli közösség képviseltette rajta magát, hírt adott eredményekről, gondokról, törekvésekről.
Bevezető előadásra a szervezők e sorok íróját kérték föl, hogy egy nemrégiben megjelent Forum-könyv, a Széchenyi Szerbiában -- 1830 című gyűjteményes mű kapcsán elevenítse föl a 150 éve távozott ''legnagyobb magyar” emlékét. Alkalom volt ez arra, hogy ha vázlatosan is, de szóljunk a Magyar Akadémia megalapítójának, a Lánchíd megálmodójának és számos reformkori törekvéseinek gazdasági és társadalmi, mi több, nyelvi ügyekben tett erőfeszítéseiről is. Szóltunk arról is, milyennek látjuk a Széchenyi István gróf eszméinek mai továbbvitelére való lehetőségeket. S nem is kellett erőltetni a témát, hiszen valamennyien szemtanúi lehetünk a Duna-régió létrehozására tett Európai Unión belüli törekvéseknek, melyek első megálmodója éppen Széchenyi volt. Voltaképpen minderről értesülhetünk abból a Naplóból, amelyben az említett könyvben olvashatunk, s melynek tulajdonképpeni lényege, hogy Széchenyi már száznyolcvan évvel ezelőtt azért indult el magánemberként és saját költségén Pestről egészen Konstantinápolyig, hogy személyesen győződjön meg róla: miként lehetne a Duna vaskapui szorosát gőzhajó-közlekedésre is alkalmassá tenni. Ebben az ügyben tárgyalt a törökök szorításából épp akkor némileg kiszabadult Szerbia fejedelmével, Miloš Obrenovićtyal. S ha nem hoztak is fényes eredményt a tárgyalások, azért szövetségesre talált: ennek hála épült meg néhány évvel később az átrakodást könnyítő úgynevezett Széchenyi-út, majd megkezdődött a sziklás részek robbantása, végül pedig éppen egy újvidéki kereskedő és hajótulajdonos, Lehmann János lett az, aki 1834-ben elsőként hatolt át gőzhajójával a Vaskapun.
Széchenyi tervei alapján megvalósult tehát az az álom, hogy Bécsből árut lehessen szállítani a Fekete-tengerig, onnan pedig tovább, Törökországig.
A most megjelent kötetben a kilencvenedik életévébe lépő Szeli István régebbi tanulmánya nyomán a Napló tanulságait elemzi, s állapítja meg egyebek között: ''Mint ahogyan politikai nézeteiben, gazdasági elgondolásaiban vagy nemzetszemléletében, ugyanígy nyelvkoncepciójában is felfedezhetünk kisebb-nagyobb módosulásokat, mégis mindvégig markánsan rajzolódik ki valamennyi írásából nyelvszemléletének alapvetően meghatározó vonása: az, hogy a nyelvben a nemzeti közösség életének, egyáltalán -- létezésének a feltételét látja, amely nélkül ez a nemzeti közösség »képtelen nem-lény«.”
A képnapos tanácskozáson Hodossy Gyula és Lacza Tihamér a felvidéki kulturális helyzetről számolt be, eléggé sötét képet festve a kulturális élet zártságáról, az erdélyi Szabó Zsolt pedig a szociográfiai műhelyek sikereit mutatta be. Ugyancsak fellendülésről tudósított Dupka György és Zubánics László a Kárpátaljáról. A drávaszögi állapotokról Csörgits József értekezett, a muravidékit Bence Lajos mutatta be, a vajdasági szociográfiai helyben topogást pedig Tari István ecsetelte. Mindez hozzájárulása volt az összehasonlításhoz azon törekvésekkel, amelyeket a magyarországi folyóiratok szerkesztői ismertettek Papp Endre a Hitel, Oláh János a Magyar Napló és Szondi György a Napút képviseletében.
A rendezvény vendége volt Csáky Pál felvidéki politikus is, aki Hullámvasút című kötetét mutatta be, valamint Domonkos László, aki egy lengyel társával együtt azokról a lengyel kis tartományokról értekezett, amelyek egykoron a Monarchiához tartoztak. Bence Lajos Csörgits József verseskötetét méltatta, Mák Ferenc pedig az Aracs folyóirat célkitűzésiről szólt a résztvevőknek.
A tanácskozáson szó esett a tényfeltáró irodalomról és az oknyomozó újságírásról is, bár e témát megközelítőleg sem lehetett kimeríteni. A tanácskozás külön teret biztosított a Vajdaságból elszármazott nagybecskereki Szűts Zoltánnak, valamint a székesfehérvári Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusának, aki az elektronikus könyvkiadás fokozatos, de megállíthatatlan térhódításának szentelte előadását.
A rendezvény zenei hangulatát a szabadkai Szöllősy Vágó család háromgenerációs szextettje nyújtotta: Széchenyi korabeli, illetve az elmúlt évszázadok magyar zenéjéből adtak elő szerzeményeket.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..