Kárpát-medence — a gazdasági erőtér

Kárpát-medence — a gazdasági erőtér

Kárpát-medence — a gazdasági erőtér a jelmondata a II. Kárpát-medencei Gazdasági Kiállításnak és Konferenciának, mely a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében rendeztek meg Budapesten, a Várkert Bazárban.

A valaha volt legnagyobb Kárpát-medencei vonatkozású gazdasági eseményen mintegy 400 kiállító és 1500 vállalkozó vett részt.



A II. Kárpát-medencei Gazdasági Kiállítás és Konferencia amellett, hogy összmagyar gazdasági fórum és üzletember-találkozó, lehetőséget teremt a magyar—magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, egyúttal a nemzetpolitikában elért eredmények áttekintésére, és a jövőbeli feladatok meghatározására.

A megjelenteket elsőként Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója köszöntötte.

— Hogy itt lehetünk, az a magyar gazdaság kiváló teljesítményét mutatja, hiszen lehetővé tette számunkra a Kárpát-medencei gazdasági tér építését és fejlesztését. Az elmúlt két és fél évben nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy feltérképezzük a határon túli verseny- és exportképes vállalkozókat. Az elmúlt időszakban 5,5 milliárd forintnyi üzletet köttöttek általunk. Fontos része volt ebben annak is, hogy tavaly szerveztük meg először a Kárpát-medencei Gazdasági Kiállítást és Konferenciát, és azóta is azt látjuk, hogy a cégek megtalálták egymásban azokat a pontokat, amelyekért érdemes együtt gondolkodni, és a harmadik piacra közösen kijutni. Az elmúlt két és fél hónapban a Csillagtúra keretében bejártam valamennyi határon túli települést, és találkoztam azokkal a vállalkozókkal, akik a határon túli gazdaságfejlesztési programból részesültek, vagy irodáinkon keresztül sikeres üzleteket kötöttek. A Kárpát-medencei együttműködés többirányú, hiszen egy felvidéki vállalkozó Szabadkán létesített leányvállalatot, egy Erdélyben működő vállalkozás pedig Magyarországon alapított céget, és egy régi iparágat élesztett újjá — mondta a többi közt Oláh.

Magyar Levente magyar külgazdasági- és külügyminiszter-helyettes a nemzetpolitika elmúlt években megvalósított eredményeiről szólt.

— Az anyaországi és a külhoni magyar vállalkozások együttműködésében óriási előrelépés tapasztalható. Történelminek mondható eredmény, hogy az elmúlt kétszer négy év alatt nemcsak országa lett újra a magyaroknak, hanem nemzete is. Hiszen tudjuk, megvédett határok, pénzügyi függetlenség és külpolitikai szuverenitás nélkül nincs ország. Stabil közjogi keretek, erős kultúrális intézményrendszer és gazdasági egzisztenciális alapok nélkül pedig nem beszélhetünk egységes és életképes nemzetről. A nemzetpolitikában végbement változások elemi jelentőségűek. A nemzetre újra mint élő és érző organizmusra tekinthetünk, melynek a testén, ha vannak is forradások, hegek, az idegpályák működnek. Nekünk sikerült összevarrnunk az elszakadt szálakat. Nem kívánom felsorolni, mi minden játszódott le a nemzetegység újjáépítésének terén az elmúlt nyolc év során, hiszen akiket ez elsősorban illet, a határon túli honfitársaink, pontosan tisztában vannak vele. 2018 amellett, hogy választási év, egyben sorsfordító események centenáriumi évfordulója is. A kormányzati támogatással megvalósuló gazdasági beruházások értéke Vajdaságban ezekben a hetekben éri el a negyedmilliárd eurós nagyságrendet. Köszönet mindenkinek, aki részt vállalt ennek a történelmi feladatnak az elvégzésében. A munka nagy része azonban még előttünk van, ezért számítunk mindannyiukra a következő négy évben is — emelte ki Magyar.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a magyar kormány gazdaságpolitikai céljairól, az eddig megtett útról és a jövőbeni lépésekről szólt.

— Az elmúlt időszak gazdasági folyamatait értékelve, és a jövő lehetőségeit számba véve elmondhatom, nagyon sok olyan dolgot magunkénak tudhatunk, amelyről a korábbi években csak álmodni mertünk. A munkát az tette könnyebbé, hogy a nehéz döntések meghozatala során is támaszkodhattunk a magyar emberek bizalmára, támogatására, azokéra, akik Magyarországon élnek és azokéra is, akik külhonban. A magyar kormány nem ország-, hanem nemzetstratégiában gondolkodik. Ez áll a politikai akarat mögött, és jelenik meg a mindennapok gyakorlatában. A törvényhozásban és a gazdasági döntéshozatalban éppúgy, ahogy az oktatás és a kultúra területén is. Nem titok az sem, hogy Magyarország kormánya identitásőrző nemzetpolitikát folytat. Ennek lényege, hogy az egész magyarságot szeretnénk hozzásegíteni ahhoz, hogy képes legyen érdekeinek érvényesítésére, céljainak megvalósítására. Magyarország nemcsak szavakban hirdet összetartozást, hanem akar és tud segíteni a külhoni magyaroknak, legyen szó tanulásról, vállalkozásfejlesztésről vagy új piaci lehetőség eléréséről — mondta Varga.

Az eseményen a többi határon túli magyar vezetőn kívül jelen volt Pásztor István, a VMSZ elnöke is.

— Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy a gazdaságfejlesztési program nagyon fontos, amit mi tudtunk akkor is, amikor az előkészítésén dolgoztunk. A kezdeti, 50 milliárd forintnyi összeget vállalkozóink felhasználták, és itt arról tudtam beszámolni, hogy mi ebben a két éve tartó folyamatban sikeresek voltunk. Ez részben annak a következménye, hogy a vajdasági magyar közösségben létezik egy olyan intellektuális réteg, amely képes arra, hogy egy ilyen összetett rendszert összerakjon és működtessen, másrészt annak a következménye, hogy a vajdasági magyar vállalkozók rétege olyan fejlesztési elképzelésekkel bír, amelyeket papírra tud vetni, megvalósítását komolyan gondolja, saját pénzét is befekteti és kockáztatja. Ez az egész program sikerességi záloga. A Magyar Nemzeti Kereskedőház jelentős szerepet vállalt a gazdaságfejlesztési program megvalósításában, egy elmélyíthető együttműködés alapjait raktuk le. Érdekünk, hogy az MNKH által teremtett és működtethető lehetőségeknek a haszonélvezői jelentős mértékbe vajdasági vállalkozások és cégek legyenek — mondta Pásztor.

A Kárpát-medencei iskola- és óvodaprogram eredményeit dr. Grezsa István kormánybiztos mutatta be, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Határtalanul a Kárpát-medencében címmel tartott előadást, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig a Kárpát-medencei támogatási és fejlesztési rendszert a nemzetpolitika egészében vizsgálta.

— A magyar állam értelme és célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon. E kettő akkor lehetséges, ha a teljes magyarságban gondolkodunk, az összmagyar paradigmában, és minden magyar életminősége javuljon, bárhol is él. Nemcsak az anyaországi magyarságot kell megőrizni, hanem a Kárpát-medencei magyarságot és a világ magyarságát is. Ennek öt feltétele van: gazdaságilag erős Magyarország, identitás-megőrzés, külhoni magyar politikai szervezetek támogatása, gazdasági támogatás nyújtása a külhoni magyarságnak, valamint az állampolgárság biztosítása — mondta Semjén.

A kétnapos eseményen több mint hatvan vajdasági vállalkozó volt jelen. Bunford Tivadar, a szabadkai Masterplast Yu kft. igazgatója elmondta, hogy már néhány éve tagjai a MNKH csapatának.

— Nemzetközi cég vagyunk, termékeinkkel már húsz éve jelen vagyunk a piacon. Nagy lehetőséget látunk abban, hogy a tengerentúlra is szállítsunk termékeinkből. Különösen az üvegszövettel, melyet Szabadkán gyártunk, szeretnénk a tengerentúli piacot megcélozni. Hálásak vagyunk a magyar kormánynak és a Prosperitati Alapítványnak, hogy egy újabb pályázatunk nyertes lett, így most újra tudunk fejleszteni, és a szabadkai üzemünkben úgynevezett technikai szövetet fogunk gyártani, mellyel szeretnénk meghódítani a világpiacot — emelte ki Bunford.

Ments András, a VaTeBeT, Vajdasági Fejlesztési Ügynökség igazgatója a vajdasági helyi termékek egy részét állította ki standján. Kiemelte, hogy már harmadik éve gyűjtik és címkézik a vajdasági helyi termékeket abból a célból, hogy exporttermékként vagy idegenforgalmi attrakcióként értékesíteni tudják őket.

— A címkézésnek köszönhetően csatlakoztunk az MNKH által elindított programokhoz. A helyi termékeinket szeretnénk olyan szintre fejleszteni, hogy a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Az Áldomás nevű programba elsőként a méztermékek kerülhetnek be. Az MNKH-nak köszönhetően a helyi termékeink akár a magyar üzletláncba is bekerülhetnek. A jövőben a Kárpát-medencében helyi termékeket árusító boltok nyílnak, melyekben a mi termékeink is helyet kapnak. Előbb Budapesten nyílna meg egy ilyen jellegű bolt, majd Magyarország többi nagyvárosában is megjelennének a vajdasági címkézett termékek. A Prosperitati Alapítvány segítségével hamarosan honlapot készítünk, melyre felkerül és a nagyközönség számára elérhetővé válik a több mint ezer vajdasági címkézett termék — mondta Ments.

Micsíz József, az adai Termometal igazgatója nem titkolta elégedettségét a Kárpát-Expo létrejöttét illetően, hiszen egy vállalkozás életében nem adódik gyakran hasonló alkalom, amikor a Kárpát-medence kitárul, és lehetőség nyílik új kapcsolatok kiépítésére, új vállalkozók megismerésére.

— Cégünk állandó fejlődésen megy át, ezáltal nagyobb jelenlétre van szükségünk. Az MNKH segítségével új piacokra törhetünk be. A külföldire mezőgazdasági kapcsolható eszközöket, valamint pótalkatrészeket szállítanánk. Nyitottak vagyunk a közös fejlesztésekről és gyártásról szóló beruházásokra is, hiszen összefogva sokkal erősebben jelenhetünk meg a piac bármelyik szegletében. A magyar kormánynak és a Prosperitati Alapítványnak rendkívül hálásak vagyunk a vissza nem térítendő támogatásért. Az eszközöket technológiai fejlesztésre költöttük, így egy év alatt szinte három-négy évet léptünk előre, ami óriási fejlődésnek számít — mondta Micsíz.

A rendezvény második napján főleg szakmai konferenciákat tartottak, valamint és Együttműködési szerződés aláírására került sor az MNKH és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), illetve az MNKH és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) között. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta: a megállapodás eredményeként az MNKH segíti majd az agrárkutatási központ által kifejlesztett agráripari és élelmiszergazdasági termékek külpiacra jutását, illetve a fejlesztések megismertetését a nagyvilágban. Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója kiemelte, hogy a kereskedőház világszerte szeretné megmutatni a Kárpát-medencében működő vállalkozások gazdasági teljesítményét, fejlesztéseit, termékeit, és ezt a megállapodás is megerősíti.

A hat fiatal, magyar vállalkozókat tömörítő szakmai szervezet között ott volt a közelmúltban alakult Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete is.

— Azon dolgozunk, hogy a Kárpát-medencében élő fiatal vállalkozók öszefogjanak, együtt dolgozzanak, közös programokat tudjanak szervezni. Magyarok és magyar ajkúak vagyunk mindannyian, nagyon könnyen megértjük egymást, és a barátkozáson kívül miért ne üzletelhetnénk, vállalkozhatnánk, kereskedhetnénk, gyárthatnánk együtt. Ehhez szükséges az imént aláírt együttműködés, mely összeköti a tagjainkat, és így az egész Kárpát-medencében közösen tudunk dolgozni — emelte ki Méhes Béla, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének alapító elnöke.

A második nap Exportakadémiát is szerveztek, melyen többek között Jancsó Illés, a Masterplast Group NyRt. üzletfejlesztési igazgatója a sikeres üzleti hálózatépítési stratégiát mutatta be.

Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója a kétnapos esemény végén elmondta, hogy a rendezvényen rengeteg új ismerettség köttetett, és jó volt magyarnak lenni.

— Büszke és boldog vagyok, hogy ilyen sokan részt vettek a kiállításon. Kellő lendületet és erőt kaptunk arra, hogy a munkát még jobban, még hatékonyabban folytassuk, és jövőre, a III. Kárpát-Expón újra találkozzunk — mondta Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója.


Tekintse meg az esemény teljes képgalériáját is, Szalai Attila felvételeit:

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gazdaság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Kárpát-medence — a gazdasági erőtér
Gazdaság
Facebook

Támogatóink