Karinthy — akinek tolláról a magyar humor tintája csöppent papírra

Karinthy — akinek tolláról a magyar humor tintája csöppent papírra

Tudták, hogy csak magyarul van külön neve Micimackónak? A többi nyelvben az angol eredeti Winnie The Pooh-t használják. És tudják, kinek köszönhetjük Medveczky Medvét, alias Micit, a Mackót? Karinthy Frigyes bácsinak, aki A. A. Milne könyvét magyarra fordította. Frici bácsi 1887. június 25-én született egy sokgyerekes kispolgári családba.

„Ötéves koromtól tizenhét esztendős koromig én voltam a legszorgalmasabb magyar író. De, sajnos, ezek az írásaim elvesztek.”

Édesapja, Karinthy Ferenc költők és filozófusok nagy barátja, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, így az ifjú Karinthy igen pezsgő szellemi közegben cseperedett fel, végighallgatva több művészeti, irodalmi, filozófiai vitát. Apjának családneve eredetileg Kohn volt, ezt 1874-ben magyarosították, és 1886-ban az evangélikus vallásra tértek át, a négy leánygyermek meg a szülők. Később még négy gyermek született, köztük volt Karinthy Frigyes is. A hat, életben maradt csemetét anyjuk halála után az apa egyedül nevelte. 

Karinthy 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer ifjúkori versét iskolai bukása miatt apja elégette. A Markó utcai reálgimnázium tizenöt éves tanulója volt, amikor első, Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét folytatásokban közölte a Magyar Képes Világ című lap. Az érettségi után egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi, természettudományi stúdiumokat. Noha diplomát sohasem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és tisztelettel fordult a tudományok felé. Foglalkoztatta a technika fejlődése, a film és a rádió, ő maga is kipróbálta a repülőgépet meg a léghajót. A magyarok közül elsőként repülőre ülő Wittmann Viktor pilóta mellett repült a felhők közé, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után életrajzát is megírta.

„Úgy használnak engem, mint a krumplit először Európában — virágomat és gyümölcsömet (humor és vicc) tépik, a gyökérgumót (filozófiámat) eldobják.”

A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, a kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. Több mint ötezer cikket írt életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk. 1906-ban Az Újság, 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. Az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

„Szeressétek a világot, a kék eget és a messzeséget — magatok és hazátok szeretetét pedig bízzátok az ösztönre: az jobban tudja, hogyan kell szeretni önmagunkat.”

Karinthy pacifista volt, ezt már az I. világháború kitörése után kinyilvánította. Nagy mesterének tartotta Jonathan Swiftet, s az őt idéző Utazás Faremidóba című regénye és a Holnap reggel című drámája is tartalmaz háborúellenes motívumokat. A polgári forradalmat üdvözölte, a Tanácsköztársaságot már nem, a fehérterror ideológiáját kipellengérezte, így jobbról és balról is támadták. A szélsőséges diktatúrákat, az emberi ostobaságot, a szellemi tunyaságot elítélte, és tolla hegyére is tűzte, görbe tükröt tartva a torzult világ elé. Regényeiben, humoreszkjeiben, elbeszéléseiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a feketehumor irányába fejlesztette tovább. 1930-beli Nem mondhatom el senkinek című verseskötete számos formai bravúrja mellett mély filozófiai-gondolati tartalmával is kitűnik. 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt. 1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták. Lelkes és erős amatőr sakkozó is volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör, majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke lett.

„Ön nem ismeri a női nemet! — Valóban, én csak a női igent ismerem.”

Két felesége volt, az első Judik Etel színésznő, tőle született Gábor fia, aki költő lett. A második a legendásan szabad szellemű és -szájú Böhm Aranka volt, frigyükből született Ferenc fiuk, aki jelentős és népszerű író lett.

Karinthy kiváló műfordító is volt, neki köszönhetjük a frappáns nyelvi fordulatokban gazdag Micimackót, és Tom Sawyer kalandjainak magyar fordítását is ő lektorálta. Mivel sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét a nyelvzseni ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) végezte, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. Rá utal a Micimackó név. Karinthy Márton az Ördöggörcs című regényében így emlékszik a hölgyre: „Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak. A Karinthy család is teli volt őrültekkel… Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád (Karinthy Frigyes — a szerző megj.) nővére (Karinthy Emília — a szerző megj.), aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyers változatát Mici csinálta, a Micimackót is… A verseket meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele. De hát apám nem is tudott angolul. Azt hiszem, még a Gullivert is Mici fordította, és Leacockot is. Egy időben egész fordítóiroda működött náluk. Mici a diákjaival futószalagon készítette a fordításokat. Apám csak a nevét adta hozzá, miután átfutotta a nyomdába kerülő szövegeket.”

Karinthy sikeres színpadi szerző is volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is, ez volt a már említett Holnap reggel. Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg. Hatása bármely más magyar írónál általánosabb, ötleteit, szójátékait nemzedékek ismételgetik. Egyes szóalkotásai (halandzsa) és kifejezései (magyarázom a bizonyítványomat) a mai köznyelvet gazdagítják. Születésnapját a magyar humor napjaként ünnepeljük, ekkor ítélik oda a humor műfaj terén nyújtott kimagasló teljesítményért a Karinthy-gyűrűt.

„A lélek egy pici ember, aki az emberi testben szaladgál — akkora, mint a hüvelykujjam. Néha a gyomorban van, néha felszalad a fejbe —, előrejön, beül a szemekbe, vagy hátul, a nyúltagyvelő puha párnájára lefekszik. Néha a torokban szorul meg, s onnan beszél — néha a kezekbe szalad. Nem tud jól beszélni emberi nyelven, dadogva vonaglik, s nyugtalanul rázza kényelmetlen börtönét. De ahol befészkelte magát: legyen az kő vagy ember, annak a tárgynak mozdulnia kell.”

1936-ban diagnosztizálták nála az agydaganatot, a neves svéd professzor, Olivecrona műtötte meg. Ebből az „élményből” született a túlvilági kalandozásról szóló Mennyei riport és az agyműtétre reflektáló Utazás a koponyám körül című regénye. Utóbbiból 1970-ben Latinovits Zoltán főszereplésével filmváltozat is készült. A regényben Karinthy részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás. A műtét után öt évre szóló, nagyszabású írói tervet készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből. 1938. augusztus 29-én halt meg agyvérzésben Siófokon. 


Karinthy Frigyes (Szalai Attila rajza)


(Forrás: Mult-kor.hu)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink